élvez ige 4b 

1. ts ’〈annak kif-ére, hogy vki vmit érzékelve, megtapasztalva, átélve nagyfokú örömet érez, ill. kellemes lelkiállapotban van〉’ ❖ édes ábrándokban élveztem azon kéjt, melyet a lányka csereköntöse árasztott el szívemen (1852 Fáy András¹ 8139004, 358) | Élvezd a szép kort, elfut az, Élvezd virágid illatát, Mert nincsen ám mindig tavasz. Élvezz szerelmet (1897 Lévay József ford.–Longfellow 8274014, 291) | [a folyó] partján a strandolók ezrei élvezik a nyár örömeit (1939 Független Újság 2126001, 12) | Estétől estére megtöltötte a közönség a nézőteret, hogy élvezze a színészek nagy erőfeszítéssel és lelkesedéssel előadott produkcióját (1985 Borbándi Gyula 9811004, 63) | [Michael J. Fox] elmondta, amióta beteg, megtanulta élvezni az életet a kamerákon kívül (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈ételt, italt, élvezeti cikket〉(jóleső érzéssel,) rendszeresen fogyaszt’ ❖ fő foglalatosságuk [ti. a törököké] a dohányzás, és a kávé ital, mellyet feketén és czukor nélkül szoktak élvezni (1854 Fényes Elek 8141002, 200) | a fürdői vendégek kórállapotjához alkalmazott ételek helyett, ollyakat kell élvezni szükségből, mellyek kártékony befolyással vannak a gyógyviz működésére s a betegek felüdülésére (1858 Vasárnapi Újság CD56) | nem élvezem se az alkoholt, se a nikotint oly mértéktelenül, hogy az megzavarná idegrendszeremet (1920 Krúdy Gyula CD54) | [a karalábé gumója] kitűnő táplálék lesz, melyet főzeléknek élveznek (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 55) | a mindenféle hasisokat élvező morfinista (1992 Pálfalvi Lajos ford.–Gombrowicz 2016027, 408).

2. tn ’vmely élvezetet nyújtó dolog hatása alá kerülve örömet, gyönyört érez’ ❖ jót tenni, vagy ártani, élvezni, vagy álmodni (1838 Jósika Miklós 8212010, 85) | [a csókot] nem a játszótárs adta többé könnyelmű pajzánságában a játszótársnak, hanem adta a nő, ki már élvezni tud, az ifjúnak, kit szeretne rá megtanítani (1872 Toldy István 8482008, 42) | [ha táncoltak is a nótához,] minden érzékével élvezett Lőrincz. Jó ízét érezte az életnek (1907 Ady Endre C0538, 51) | csitt, most az egyik borhölgy éppen élvez. Kelyhét fogja, nedűjét lötyböli, az egészet az orra alá emeli (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (tárgyragos határozóval is) (biz) ’a nemi élvezet tetőfokára jutva kielégül, orgazmusa van’ ❖ – Hátulról is csinálták? – Hát… előfordult. – Élvezett a menyasszonya? – Hát… – Halkan vagy hangosan? – Is, is (1985 Eörsi István 9125029, 61) | [a prostituált] beleül annak a nyomoréknak a faszába, hogy hadd élvezhessen az a szerencsétlen is! (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 124) | A nők iránti bizalmatlanság hátterében az a felfogás állt, hogy ők a szerelemben sokkal több gyönyört találnak, mint a férfiak. Ezt Teiresziasz bizonyította […]. Szerinte a nő kilencszer annyit élvez, mint a férfi (1994 Tegyey Imre CD17).

3. ts ’〈vmely kedvező, előnyös dolgot, ill. vagyont, jövedelmet〉 abban v. annak hasznában részesülve birtokol, megkap, ill. használ’ ❖ a nemzeti jószágok nem csupán azért vagynak, hogy birtokossaik azoknak haszonvételét évről évre élvezzék (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a’ nép, melly a’ jogot és szabadságot élvezi (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a Lloyd gőzhajózási vállalat Levantében] teljes bizalmat élvezett (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | gyakrabban élvezett állami ösztöndíjak és segélyek (1910 Rippl-Rónai József CD10) | – A bácsié ez a fürdő? – Az enyém, törvény szerint az enyém, dehát a leányom, meg a vejem élvezik (1955 Tatay Sándor 9704003, 371) | kimagasló jövedelmet élvező dolgozók (1975 Aczél György 9809001, 106) | az úr különböző alkalmakkor élvezte családom vendégszeretetét (1983 e. Tandori Dezső ford.–De Quincey 9703003, 52).

Ö: el~, ki~.

ÖU: át~, végig~.

Sz: élvezés.

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, élvező; TESz. élv; ÉKsz.; SzT. élvező; ÚMTsz. ~, élveztet