emberábrázolás fn 4A

1. ’az a (művészi) tevékenység, hogy vki emberi testet vmely képzőművészeti eszközzel megjelenít, ábrázol, ill. annak eredménye’ ❖ [Boccioni velencei képein] az apró, kicsinyes részletek ok és cél nélkül kergetőznek. Az emberábrázolás is stílus nélkül való (1910 Feleky Géza CD10) | E kor [ti. a jégkorszak] legnevezetesebb emberábrázolásai a brassempouy Vénusz elefántcsontból faragott szobrocskája, a mentoni „Barma grande” barlangban talált steatit és az ausztriai Willendorfban talált és willendorfi Vénusz néven ismert homokkőszobrocska (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 60) | [A 18. században a cégtáblák készítésénél] már nem érvényes a régi rendszabály, hogy tilos az állat- és emberábrázolás (1991 Magyar néprajz CD47) | a 19. század végére a hímzéseken megjelent az emberábrázolás is (2002 Flórián Mária CD52).

2. ’〈irodalmi alkotásban v. színészi játékban:〉 az alakok, szereplők egyéniségének, jellemének, tulajdonságainak írói v. színészi eszközökkel való megformálása v. megjelenítése, ill. annak módja, eredménye’ ❖ A’ Játékszín állapotja, a’ szép mesterségek előmenetele legtsalhatatlanabb mértékének esmértetik, ’s annak egyik fő része: az ember ábrázolás első helyet foglal ezek között (1821 Tudományos Gyűjtemény C5538, 125) | [az operaénekesek] a nagy emberábrázolást – színészi értelemben – mégsem vihetik úgy végbe, mint a csak szavakra és játékra támaszkodó színészek (1911 Lengyel Menyhért CD10) | [az elbeszélőt] ragyogó szűkszavú, de pontos emberábrázolás jellemzi (1948 Bárány Tamás 2052039, 125) | a regény [ti. Szerb Antal VII. Olivér című regénye] legfőbb értékeit az emberábrázolásban és a minden kajánságon is átcsillanó filozófikus tartalomban kell keresni (1973 Poszler György 1124004, 429) | Hogy Móricz emberábrázolásának mennyire karakterisztikus figurája a vívódó hős, arról mi sem tanúskodik jobban, mint hogy első regényének, a Sáraranynak a főhőse is egy ilyen klasszikus móriczi vívódó hős (1999 Magyar Hírlap CD09).

Sz: emberábrázolási.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

emberábrázolás ❖ főnév ◦ 4A ◦
permalink
1.
az a (művészi) tevékenység, hogy vki emberi testet vmely képzőművészeti eszközzel megjelenít, ábrázol, ill. annak eredménye
[Boccioni velencei képein] az apró, kicsinyes részletek ok és cél nélkül kergetőznek. Az emberábrázolás is stílus nélkül való
(1910 Feleky Géza)
E kor [ti. a jégkorszak] legnevezetesebb emberábrázolásai a brassempouy Vénusz elefántcsontból faragott szobrocskája, a mentoni „Barma grande” barlangban talált steatit és az ausztriai Willendorfban talált és willendorfi Vénusz néven ismert homokkőszobrocska
(1926 TolnaiÚjLex.)
[A 18. században a cégtáblák készítésénél] már nem érvényes a régi rendszabály, hogy tilos az állat- és emberábrázolás
(1991 Magyar néprajz)
a 19. század végére a hímzéseken megjelent az emberábrázolás is
(2002 Flórián Mária)
2.
〈irodalmi alkotásban v. színészi játékban:〉 az alakok, szereplők egyéniségének, jellemének, tulajdonságainak írói v. színészi eszközökkel való megformálása v. megjelenítése, ill. annak módja, eredménye
A’ Játékszín állapotja, a’ szép mesterségek előmenetele legtsalhatatlanabb mértékének esmértetik, ’s annak egyik fő része: az ember ábrázolás első helyet foglal ezek között
(1821 Tudományos Gyűjtemény)
[az operaénekesek] a nagy emberábrázolást – színészi értelemben – mégsem vihetik úgy végbe, mint a csak szavakra és játékra támaszkodó színészek
(1911 Lengyel Menyhért)
[az elbeszélőt] ragyogó szűkszavú, de pontos emberábrázolás jellemzi
(1948 Bárány Tamás)
a regény [ti. Szerb Antal VII. Olivér című regénye] legfőbb értékeit az emberábrázolásban és a minden kajánságon is átcsillanó filozófikus tartalomban kell keresni
(1973 Poszler György)
Hogy Móricz emberábrázolásának mennyire karakterisztikus figurája a vívódó hős, arról mi sem tanúskodik jobban, mint hogy első regényének, a Sáraranynak a főhőse is egy ilyen klasszikus móriczi vívódó hős
(1999 Magyar Hírlap)
Sz: emberábrázolási
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások