emberkedik tn ige 12b3

1. (rég) ’〈katona〉 derekasan harcol, vitézkedik’ ❖ hol jártatok? mért hogy nem ſiettek? Kezünkbe már Trója, mért nem emberkedtek? Öl, fog, ront a’ Többi, tik tsak eſzmélkedtek, Moſt van a’ várt idö, moſt ſerénykedgyetek (1774 Dugonics András C1484, 113) | Tas, mint harczi vezér, emberkedik, és […] valamerre megyen, dől, széled előle A’ hadi nép (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 94) | két-három ezer embere az mi fejedelmünknek bévárván az német armadát [...], annyira emberkedett, hogy kétszázötven magyar veszedelmével, ezerötszáz németnél több kárral vehették meg az sánczot (1873 Thaly Kálmán CD57).

1a. (szleng) ’erejét fitogtatva, fölényesen kötekedő módon viselkedik (vkivel)’ ❖ rémregényeket mesélnek rólad... – Ez régen volt, és csakis a szabadságok alatt. Akkor kiruccantunk a barátokkal, ittunk sört is meg mást is, aztán kicsit emberkedtünk... (1993 Nemzeti Sport febr. 9. C8062, 4) | egy nagydarab, kövér rendőr emberkedett velem. Azt ígérte, ha megtud rólam valamit, feltörli velem a padlót (1999 Népszabadság márc. 6. C6989, 24) | – Az emberek utáltak a pénzemért. A hivatal naponta beszólt. Ha kifigyuzták, hogy újabb offshore céget alapítottam, mondjuk a Kajmán-szigeteken, seperc alatt megszálltak, emberkedtek (2005 Népszava nov. 12. C7468, 8) | a külügyminiszter autója pont a buszmegállóban várakozik, és a sofőr állítólag pisztollyal emberkedik a dudáló buszos előtt (2010 Népszava okt. 22. C7473, 8).

2. (kissé rég)(vmely eszme, ügy érdekében) nagy igyekezettel, odaadással tevékenykedik, serénykedik’ ❖ Tisztelet betslet […] a’ többi igaz Hazafiaknak-is, kik […] Hazánk’ nyelvének bóldogításában emberkedtek (1788 Szaitz Leó C3795, A7[r]) | buzgósággal azon emberkedgyék, hogy az Anyaszentegyház […] gyarapodgyon (1792 e. Szaitz Leó C3796, 183) | ha serény s állhatatos hívséggel igyekszünk, S szent űgyünk mellett bátran bajt állva tovább is Emberkedni tudunk, nem hajtván semmi veszélyre, Meglátjuk valahára talán bámulva magunk is Új életre kelő honnyunk víg hajnalodását (1820 k. Batsányi János C0883, 57) | [a vőlegény] maga is szorgalmasan emberkedett a poharak körül (1929 Budapesti Hírlap júl. 5. C4717, 1).

3. (tárgyragos határozóval is) (rég v. nyj) ’〈gyermek, növény(zet) stb.〉 növekedik, ill. fejlődik’ ❖ [Krisztina] az elme-törésnek emberkedö habjaitól el-tikkadtt tagjait le-nyugtatta (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 180) | Emberkedik, k. […] emberedik (1872 A magyar nyelv teljes szótára C7036, 310) | [A csősz és a gazda] beszédbe ereszkednek: – Jó idő jár. [...] – Úgy-e nagyot embörködött mindön? (1934 Kiss Lajos¹ C5226, 159) | Gálné a bába mondta, hogy idétlen gyerök; nem ordítós. Ajnározza Örzsi, tudod, bugyolássza, öteti, itatja vagy köll, vagy nem. Ide rakja-oda rakja, mossa-vasalja, így oszt embörködne a kis satnyaság (1943 Kiss Lajos¹ C5807, 253).

ÖU: fel~, meg~.

Vö. CzF.; SzT. emberkedhetik, ~; ÚMTsz.

emberkedik tárgyatlan ige 12b3
1. (rég)
〈katona〉 derekasan harcol, vitézkedik
hol jártatok? mért hogy nem ſiettek? Kezünkbe már Trója, mért nem emberkedtek? Öl, fog, ront a’ Többi, tik tsak eſzmélkedtek, Moſt van a’ várt idö, moſt ſerénykedgyetek
(1774 Dugonics András)
Tas, mint harczi vezér, emberkedik, és […] valamerre megyen, dől, széled előle A’ hadi nép
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
két-három ezer embere az mi fejedelmünknek bévárván az német armadát [...], annyira emberkedett, hogy kétszázötven magyar veszedelmével, ezerötszáz németnél több kárral vehették meg az sánczot
(1873 Thaly Kálmán)
1a. (szleng)
erejét fitogtatva, fölényesen kötekedő módon viselkedik (vkivel)
rémregényeket mesélnek rólad... – Ez régen volt, és csakis a szabadságok alatt. Akkor kiruccantunk a barátokkal, ittunk sört is meg mást is, aztán kicsit emberkedtünk...
(1993 Nemzeti Sport febr. 9.)
egy nagydarab, kövér rendőr emberkedett velem. Azt ígérte, ha megtud rólam valamit, feltörli velem a padlót
(1999 Népszabadság márc. 6.)
– Az emberek utáltak a pénzemért. A hivatal naponta beszólt. Ha kifigyuzták, hogy újabb offshore céget alapítottam, mondjuk a Kajmán-szigeteken, seperc alatt megszálltak, emberkedtek
(2005 Népszava nov. 12.)
a külügyminiszter autója pont a buszmegállóban várakozik, és a sofőr állítólag pisztollyal emberkedik a dudáló buszos előtt
(2010 Népszava okt. 22.)
2. (kissé rég)
(vmely eszme, ügy érdekében) nagy igyekezettel, odaadással tevékenykedik, serénykedik
Tisztelet betslet […] a’ többi igaz Hazafiaknak-is, kik […] Hazánk’ nyelvének bóldogításában emberkedtek
(1788 Szaitz Leó)
buzgósággal azon emberkedgyék, hogy az Anyaszentegyház […] gyarapodgyon
(1792 e. Szaitz Leó)
ha serény s állhatatos hívséggel igyekszünk, S szent űgyünk mellett bátran bajt állva tovább is Emberkedni tudunk, nem hajtván semmi veszélyre, Meglátjuk valahára talán bámulva magunk is Új életre kelő honnyunk víg hajnalodását
(1820 k. Batsányi János)
[a vőlegény] maga is szorgalmasan emberkedett a poharak körül
(1929 Budapesti Hírlap júl. 5.)
3. (tárgyragos határozóval is) (rég v. nyj)
〈gyermek, növény(zet) stb.〉 növekedik, ill. fejlődik
[Krisztina] az elme-törésnek emberkedö habjaitól el-tikkadtt tagjait le-nyugtatta
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Emberkedik, k.középige […] emberedik
(1872 A magyar nyelv teljes szótára)
[A csősz és a gazda] beszédbe ereszkednek: – Jó idő jár. [...] – Úgy-e nagyot embörködött mindön?
(1934 Kiss Lajos¹)
Gálné a bába mondta, hogy idétlen gyerök; nem ordítós. Ajnározza Örzsi, tudod, bugyolássza, öteti, itatja vagy köll, vagy nem. Ide rakja-oda rakja, mossa-vasalja, így oszt embörködne a kis satnyaság
(1943 Kiss Lajos¹)
ÖU: felemberkedik, megemberkedik
Vö. CzF.; SzT. emberkedhetik, ~; ÚMTsz.

Beállítások