emelkedés fn 4B
1. ’az emelkedik igével kifejezett állapotváltozás, folyamat v. cselekvés’ ❖ Jól meg kell vi’sgálni […] a’ Terméſzet tsúdáit ha a’ Tudományokban és meſterségekben elö akar valaki menni; mert ugy láttzik, hogy a’ Léleknek magoſsabban való emelkedése, és az Elmének hathatóſsága némelly tekintetre nézve onnan vették a’ magok erejeket (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 185).
1a. ’az ennek következtében kialakult szintbeli, mértékbeli stb. különbség’ ❖ [az árvíz] nem állapodék meg külvárosainkban, […] tizenkét és fél lábnyi emelkedéssel a város közepe felé törekedett (1844 Sárosi Gyula 8404072, 336) | [több esetben] az orrbaj kezelése és a rendes orrlégzés helyreállitása után a tanulóképesség és a figyelem határozott javulást és emelkedést mutatott (1889 Pesti Hírlap okt. 1. C5637, 4) | Ha a talaj emelkedése 10 százaléknál nagyobb, a bérszántás díját szabad egyezkedéssel lehet megállapítani (1947 Szabad Föld okt. 5. C1537, 4) | az átlagnyugdíjnál 85 forint emelkedést jelentene a [kormány által benyújtott] javaslat (1996 Országgyűlési Napló CD62).
2. ’〈vminek a felszínén:〉 kiemelkedés, kidomborodás’ ❖ A’ májfoltok apró, barna, sárgás fekete emelkedések (1835 Vajda Péter C4659, 61) | [A sziklák] toronyszerü emelkedésökkel borzalmat [keltenek] (1854 Szathmáry Károly C3871, 87) | mily megragadó látvány az az öt álborda, amelyek emelkedéseket és domborulatokat formálnak a köldök körül, mialatt a test előre vagy hátra hajlik (1921 Surányi Miklós 9618002, 73) | [a lebontott barakkoknak] csak pár centi magas alapjuk meredezik – igen, meredezik, mert a nagy pusztaságban ezek a kis emelkedések is felkiáltójelként magaslanak fel az ember előtt (1983 Balla László 1010016, 94).
2a. ’(kisebb) domb, magaslat’ ❖ vannak emelkedések, dombok, fensíkok, mind mind czélirányos számításból, a hol kevés, a honnan lefut a víz (1887 Tóvölgyi Titusz 8492008, 89) | A falu közepén van a templom egy kis emelkedésen (1939 Móricz Zsigmond C5087, 269) | Város rendszerint valamely természetes emelkedésen jött létre, ami lehetett nagyon csekély is, 1-2 m a környezethez képest (1995 BibliaiLex. CD1207).
3. (rég) ’ünnepélyesség, emelkedettség’ ❖ Minő művésziek Emiliának kedélymozzanatai s mennyi költészet- és emelkedéssel vannak festve! (1850 Gyulai Pál C1989, 11) | [az egyik költeményben] az emelkedés hiányzik, másikban az elevenség (1898 Budapesti Szemle C0060, 168).
Ö: ár-, bér-, fel~, hő~, ki~.
ÖU: árfolyam-~, árszint~, élelmiszerár-~, életszínvonal-~, hozam~, hőmérséklet-~, kamat~, kereset~, költség~, nyomás~, nyugdíj~, olajár-~, reálbér-~, szint~, színvonal-~, tarifa~, tengerszint-~, vércukor-~, vérnyomás-~, vízszint~.
Sz: emelkedési, emelkedésű.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.