emelkedett mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → emelkedik.

II. mn 12B

1. (/ritk) ’magasan levő, elhelyezkedő 〈hely〉, ill. arra jellemző 〈fekvés, magasság〉’ ❖ Képzeljünk el egy embert, ki emelkedett helyen állva, öklével, fejével, sőt egész testével hadonázgat, ’s kinek szónoklata zivataros (1843 Irinyi József C3367, 87) | emelkedettebb fekvésü erdőben (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Az útczáról nehány lépcső vezet a festett útczaajtón át a kissé emelkedettebb tornáczra (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a park] emelkedettebb részeiről pompás kilátás esik a Col di Tenda hófedte csucsaira (1908 Pesti Napló aug. 9. C5324, 7) | Gyakran homokbuckán vagy emelkedettebb térszintű homokos területen jelölik ki a temetőhelyet (1982 NéprajziLex. CD47).

1a. (kissé rég) ’függőlegesen kiterjedt, magas’ ❖ [Az ún. vízi bürök] emelkedett szára 3–5 lábnyi magas, vastag, üres (1847 Peregriny Elek 8360019, 386) | a melyik [oszlop] nem volt elég emelkedett, hogy a plafondig elérjen, az kitoldatott (1874–1876 Jókai Mór C2300, 244) | Szép, emelkedett termete, szobrásznak szolgálhatott volna mintául (1882 Szathmáry Károly 8428008, 16) | [a jáki templom] egy emelkedettebb dombon épűlt (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | egy nyugodt […] arc, melyhez a korai kopaszodás egy emelkedett homlokot is adott (1937 Németh László² 9485005, 168).

1b. (rég) ’a környező felületből kiemelkedő, kidomborodó’ ❖ csak ajkai voltak kissé emelkedettek (1843 Nagy Ignác ford.–Paalzow C3278, 127) | a’ test’ különböző részein, különböző nagyságú csomók támadnak a’ bőr alatt; a’ dagok többnyire félig emelkedettek, nagyobb zsebóra nagyságuak (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310008, 4) | A levélerek (levélín, levélideg, costa) mint világosabb és emelkedettebb vonalak (alsó lapon) a lemezt behálózzák (1895 PallasLex. CD02).

2. ’minőségét, erejét stb. tekintve nagy(obb), magas(abb) 〈fok, színvonal stb.〉, ill. ilyen fokú, színvonalú stb. 〈dolog〉’ ❖ emelkedettebb iparu ország (1847 Hetilap CD61) | az ismeretek emelkedettebb fokára küzdik fel magukat (1868 Kossuth Lajos CD32) | [Gyulai Pál] Pákh Alberttel 1853. alapította az emelkedett szinvonalú Szépirodalmi Lapokat (1913 RévaiNagyLex. C5705, 239) | Az utolsó mondatokat már kissé emelkedett hangon mondta, ami nem volt Mulot szokása. De aztán megint elhalkult a hangja (1931 Nyugat ford.Gide CD10) | emelkedett fehérvérsejtszám (1995 Természet Világa CD50) | emelkedett kockázat (1997 Természet Világa CD50).

2a. ’felfokozottan élénk, vidám 〈hangulat, kedv〉’ ❖ A tánc emelkedett kedvvel éjfélig folyt (1875 Fővárosi Lapok C8091, 747) | többször minden átmenet nélkül a betegnél euphoria, emelkedett kedélyhangulat, jó kedv mutatkozott rövid időre (1878 Orvosi Hetilap C8128, 571) | [a fűszeres] arról volt nevezetes, hogy kedvelte az itókát; délután rendesen már emelkedett hangulatban leledzett és ilyenkor ágaskodott benne a vállalkozási kedv (1922 Pesti Hírlap ápr. 9. C5670, 10) | Nincs túl emelkedett kedvem. Igen-igen csúnyán összemarakodtunk a negyedévi prémiumon (1980 Jókai Anna C6897, 548).

3. (vál) ’a köznapin felülemelkedő, fennkölt, magasztos 〈cél, téma stb.〉, ill. nem mindennapi, ünnepélyes 〈alkalom, érzés stb.〉’ ❖ A’ tragoedia valamelly hősi tett vagy cselekvény előadása; melly valami emelkedett, magas tárgyat foglal magában (1839 Nagy Elek C3241, 47) | Emelkedett érzéssel lépek A kis templom lépcsőire (1859 Vasárnapi Újság CD56) | az is lehetséges, hogy a természetes fizikai halál pillanata jelenti az ember szellemi életében az öneszméletnek legemelkedettebb pillanatát és tisztánlátásának legmagasabb fokát (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707001, 12) | az első színészek nemzedéke már rögtön a kezdet kezdetén megtapasztalhatta, hogy akármilyen nemes, emelkedett célokat vallva várta is közönségét a színház, ezeket a valóságban csakis a szórakoztatásnak alárendelve tudja megvalósítani (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | emelkedettebb alkalmakra illő öltözetek (1997 Magyar néprajz CD47).

3a. (vál) ’választékos 〈stílus〉, ill. ilyen stílusú(, ünnepélyes, fennkölt témájú) 〈szöveg, beszéd〉’ ❖ Könnyű tárgyat nehézkes, komoly, vagy kőltői emelkedettebb stylben adni elő, annyi mint lebegő tánczosnét, sarkig érő vagy épen uszályos köntösben léptetni fel (1853 Fáy András¹ C1714, 208) | Még most is fülembe csengnek az emelkedett szép költemény kezdő sorai (1883 Kiss József³ C2702, 13) | [a főispán] gyönyörű emelkedett beszéd kiséretében nyitotta meg a templomot (1913 Budapesti Hírlap szept. 26. C4701, 15) | Kapi Béla püspök a nemzet egyetemes felelősségéről beszélt nagyon érdekesen és emelkedetten (1930 Pesti Hírlap okt. 7. C5678, 10) | [Parti Nagy Lajos prózája] nem a kidolgozott, szabályos, sőt emelkedett nyelvet használja, hanem a hétköznapi emberek igénytelen, nyelvtani hibáktól hemzsegő nyelvét, melyet ezzel úgyszólván beemel a szépirodalom érvényes beszédmódjai közé (2007 Bedecs László 3247003, 212).

4. (vál) ’erkölcsileg, gondolkodásában stb. igényes, nemes 〈személy〉, ill. arra jellemző 〈beállítottság, magatartás stb.〉’ ❖ emelkedettebb lélekkel a’ tökély után törekszik (1834 Fillértár 8623004, 288) | Ábrányban nehány emelkedettebb szellemü egyén felhivása folytán, olvasó egylet alakult (1858 Vasárnapi Újság CD56) | milyen is volt hát ő, Márta? Nemes és emelkedett mindig, asztalnál és ágyban (1942 Örley István 9501001, 237) | aligha nevezhető emelkedett magatartásnak […] a másik pocskondiázása (1998 Magyar Hírlap CD09) | [Az ember tragédiájában] az alávetett, majd trónra emelt rabszolganővel a családot egybetartó, emelkedett erkölcsiségű Lucia áll szemben (2006 Kerényi Ferenc 3174002, 192).

Sz: emelkedettség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.