engedetlen mn 14B 

1. ’olyan 〈ember, állat〉, aki v. amely a felette álló személy, hatalom akaratának nem engedelmeskedik, ill. az ezt kifejező 〈magatartás, viselkedés〉’ ❖ ne féllyen ſenki, hogy az Anyaſzentegyháznak hajója el-merüllyön: mert noha mindenkor vannak abban feles botránkoztató, és engedetlen hivek, kiknek fesletsége miát veſzedelemben forog gyakorta az Apoſtoli hajó; mindazáltal Kriſtus-is ben vagyon mindenkor azon hajóban (1772 Vajda Sámuel 7365001, 144) | Ferdinándnak még többet kellett ſzenvedni a’ maga engedetlen vadságáért (1790 Erkölcsi könyvecske ford. 7500004, 20) | a’ biró minden esetre csak idézőparancsot bocsáthat ki ellene, ’s előállitó parancsot csak akkor, ha a’ vádlott engedetlenül kimarad (1842 Pesti Hírlap CD61) | a helyhez kötött jobbágy engedetlen lázadása (1986 Losonczi Ágnes 1095003, 173) | [a ló] engedetlenné vált. Mikor kiosztották nekem, már ügetésbe is csak ímmel-ámmal lendült (1987 Domokos Lajos² 1038001, 56) | Ezek a mozzanatok mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a két pap engedetlen magaviseletét megértsük (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1a. ’vmely parancsot, törvényt stb. szándékosan figyelmen kívül hagyó, annak ellenszegülő 〈közösség v. testület〉’ ❖ Az engedetlen helységekre hadi seregek kldetnek (1798 Magyar Kurír C0333, 561) | a parasztság és szegényebb nemesség naponta elégedetlenebb, sőt engedetlenebb (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | hadiparancs, hogy az engedetlen öt gránátos zászlóalj vértesek és dragonyosok fedezete alatt indittassék útnak. S ha ezután is vonakodnának: meg kell tizedelni őket (1895 Gracza György 8161003, 295) | [Izrael] engedetlen volt törvényeimmel szemben, bűnösebb, mint a pogányok, és rendelkezéseimmel szemben engedetlenebb volt, mint a körülötte levő országok (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1b. ’nem engedelmes viselkedésre hajló 〈természet〉, ill. jellemzően ilyen természetű 〈ember, állat, közösség〉’ ❖ [a jobbágyok] tanullyanak az Undiakon, és egyeb hasonló engedetlen természetű lakosokon, mi némű példás, és sulyos büntetéseket vettek (1792 Soproni Szemle CD52) | A’ Cajus gyermekei roszszak, engedetlenek, a’ tiéid ellemben jók engedelmesek (1816 Teleki József² 8471012, 247) | engedetlen, szilaj természetű (1886 Jókai Mór CD18) | A sánta gyerekeket szabónak, csizmadiának, a pajkos, engedetlen gyereket meg kovácsnak, bognárnak, kádárnak, tímárnak adták (1940 Veres Péter 9771020, 42).

2. ’funkciójának, ill. vki akaratának, szándékának nem megfelelően működő 〈test(rész)〉’ ❖ Haſznos ez a’ meleg fered a’ ſovány, ſzáraz terméſzetü embereknek, kiknek húsos ſzálkái [= izmai] merk [= merevek], engedetlenek (1800 Nyulas Ferenc C3341, 153) | bor zavarta meg eszét, lábai tántorognak, nyelve engedetlen (1839 Szász Károly¹ 8425003, 22) | a royalista diákok vonultak el előtte, derék vidéki közjegyzők, gyógyszerészek arcukon a kisvárosok méla tompaságával, […] katonás lépésre szorítva engedetlen lábaikat (1938 Népszava máj. 15. C7506, 6) | [Almásy Pál] annyi évi hallgatás után mintha az egyre engedetlenebb test nyomorúságából is feltámadt volna (1985 Magyar Nemzet ápr. 11. C5236, 4) | Hirt Ferenc gyógytornával, akupunktúrával, masszázzsal és mindenféle csodaszerekkel igyekezett mozgásba hozni engedetlen végtagjait (2006 Népszabadság máj. 4. C7854, 5).

2a. ’vki akaratának, szándékának nem megfelelően működő, ill. gondot, nehézséget okozó 〈tárgy, dolog〉’ ❖ [Béni bácsi] elkezdte aztán írni a mondottakat, ragasztva egymáshoz az engedetlen betűket, s úgy felment a kezdő sorral, hogy a vége majd a diagonális szegletet érte (1872 Jókai Mór CD18) | nyomtalanul pergett le a tegnap homokórája, talán csak néha akadt meg egy engedetlen fövényszem, amely akadékoskodott végleges eltűnésével (1916 Krúdy Gyula CD54) | [János érsek] kezében ideges reszketéssel táncolt a hosszú, fényes olló, amelynek nyisszantásait furcsa grimaszokkal kisérte, mint az írni tanuló gyerek az engedetlen palavessző járását (1932 Kárpáti Aurél CD10) | [Sumákovics úr] ujjai idegesen dolgoztak az engedetlen nadrággombon (1972 Kertész Ákos 9327001, 70).

3. ’keménysége, merevsége, rugalmatlansága miatt nehezen kezelhető v. nehezen megmunkálható 〈tárgy, anyag〉’ ❖ Négy dsidát tört rohanással Már a’ két vitéz. ’S bár szivök még csüggedetlen, ’S mint a’ szikla, engedetlen, Karjok súlya vész (1833 Vörösmarty Mihály 8524243, 126) | czipőnk talpait az engedetlen bazalt csakhamar tükörsimára csiszolja (1859 Dózsa Dániel C1437, 92) | A vadállatok karmaikkal vájják a száraz, engedetlen földet (1961 Szabad Föld márc. 12. C4860, 8) | A három pufajkás kesztyű nélkül dolgozott [a hideg vasvázon] azzal a nyugodt egyenletességgel, amely minden munkán feltűnik s kellemes, elégedett érzést kelt a szemlélőben, mintha önmaga birkózna az engedetlen anyaggal (1971 Magyar Nemzet febr. 9. C5276, 7).

3a. (rég) ’nehezen gyógyuló, makacs 〈betegség〉’ ❖ A’ köſzvénynek nemei kztt leg-engedetlenebb az mellyet farſábának hivnak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 181) | a’ leg-engedetlenebb hideglelések-is szerentsésen el-hajtatnak (1780 Rácz Sámuel ford.–Störck C3571, 15).

Vö. CzF. ~, engedetlenül; ÉrtSz.; TESz. enged; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.