engesztelhetlen (I. 14B II. 0) l. engesztelhetetlen
engesztelhetetlen mn és hsz engesztelhetlen (rég)
I. mn 14B
1. ’békülésre, megegyezésre v. megbocsátásra nem hajló, ill. álláspontjából, meggyőződéséből nem engedő, ahhoz ragaszkodó 〈személy v. közösség〉’ ❖ Engeſztelhetetlen Iſtenink’ trutztzára, El-tkélli magát Ágis, halálára (1772 Bessenyei György¹ C1075, 103) | engesztelhetlen ellensége vagyok minden párviadalnak (1844 Nagy Ignác 8324012, 85) | Atyád engesztelhetlen iránta (1862–1863 Jókai Mór CD18) | A török naponként engesztelhetetlenebbnek mutatkozott, Rákóczy teljes elmozdítását követelte (1874 Szilágyi Sándor CD57) | Galilei barátai Ferdinánd nagyherceg és Niccolini a toscanai követ Rómában iparkodtak a pápát kiengesztelni, de ő engesztelhetlen maradt (1894 PallasLex. CD02) | a király népszerűsége nagyon elhalaványult, arra birta a még mindig engesztelhetetlen aristokratiát, hogy halálos csapást mérjen ellene (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | két esztendő múlva parlamenti és államfői választások lesznek, és mindkettőben engesztelhetetlen vetélytársként áll majd szemben Chirac és Jospin (2000 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’ilyen személyre valló 〈sajátosság, megnyilvánulás〉’ ❖ a csatazajnak haragos istene, a kinek semmi sem kedvesebb a harcznál, küzdelemnél és férfihalálnál; anyjának harczias és engesztelhetetlen természete így nyilatkozik meg benne (1902 ÓkoriLex. CD28) | [Károly Róbert] energiája és következetessége IV. Bélát idézik emlékünkbe, de egyéniségéből hiányoztak annak komor és engesztelhetetlen vonásai (1930 Hóman Bálint CD42) | egy radikális szekta tagjai, engesztelhetetlen és fanatikus magatartásuk miatt még nyugati hittársaik elől is menekülni voltak kénytelenek (1958 Soproni Szemle CD52) | A fiú ettől kezdve engesztelhetetlenül halad a maga igaznak vélt útján. Férfiként és ügyvédként is bocsánatot nem ismerve ítéli meg a hasonló eseteket (1994 Új Könyvek CD29).
2. ’csillapíthatatlan, nem enyhíthető, ill. erejéből nem engedő, nem mérsékelhető 〈indulat, érzés, állapot stb.〉’ ❖ engeſztelhetetlen haragjok nem egyébért láttzatott egymáſtol ſok eſztendöktöl fogva el válaſztani [a szerelmeseket], hanem hogy ujjonnan edgyesüléſek által telyeſebbé tégye boldogſágokat (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 211) | ha mi keveset ennék [a beteg], ollyan legyen, ne hogy […] a’ fájást […] engesztelhetetlenebbé tegye (1802 Haiszler György C1998, 138) | [Tóbiásnak] e pillanatban felbőszülése annyira engesztelhetlen, hogy elégtételeül csupán csak a halál kínja és a temető szolgálhat (1871 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | a pápaság engesztelhetetlen és összeférhetetlen ellentétben áll az olasz egységgel (1890 Budapesti Hírlap okt. 19. C4737, 1) | [Babits] meggyűlölte József Attilát, engesztelhetetlenül visszautasította annak későbbi bűnbánatát s közeledési kísérleteit (1944 Németh Andor 9480003, 100) | az ország engesztelhetetlen antikommunizmusa (1994 Borsody István CD17).
3. (rég) ’(elégtétel nélkül) jóvátehetetlen, megbocsáthatatlan 〈bűn, vétek〉’ ❖ az, hogy a’ szobában voltál, midőn Cserháty Ilkánál court csinált [= udvarolt], engesztelhetetlenné teszi a’ dolgot (1833 Eötvös József C1585, 90) | ha a vétek engesztelhetetlen, akkor a vétkest (impius) a sértett istenségnek mintegy átkos áldozatává (sacer) teszi (1902 ÓkoriLex. CD28).
II. hsz 0 (ritk)
’békülésre, megbocsátásra nem képes v. nem hajlandó módon’ ❖ elszökött rabmadárkám! halálod óráján még tenyerembe csaptad éles csőrödet lázadó haraggal, engesztelhetetlen! (1932 Török Sophie CD10) | Mind, akiket megsértettem, néznek engesztelhetetlen (1979 Weöres Sándor 9788317, 46).
Vö. CzF. ~, engesztelhetlen, engesztelhetetlenül; ÉrtSz.; TESz. enged; ÉKsz.