enyh fn és mn 27B10

I. fn (/vál)

1. ’az időjárás viszontagságai, kül. szél v. tűző nap ellen védelmet, menedéket nyújtó hely, terület, építmény, ill. az a menedék, biztonság v. enyhülés, amelyet vmely hely, terület, építmény stb. a szél, tűző nap stb. ellen nyújt’ ❖ egy Klastrom’ enyhében (1784 Szilágyi Sámuel¹ ford.–Voltaire C4021, 59) | [a tölgyfa] árnya alatt hüs enyhet talál a rongyos vándor (1847 Hetilap CD61) | [az elefánt] kedveli az erdők enyhet adó sűrűjét (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a települések határában a fejős juhnyájak szárnyékainak a széltől védett enyhébe, léc- és deszkafalakból esztrengákat is állítottak (1999 Magyar néprajz CD47) | már a vízparti üdülőhelyek sem adnak igazi enyhet: a Balaton vize [...] elérte a 30 Celsius-fokot (2007 Népszabadság júl. 23. C7855, 4).

2. ’vmilyen kellemetlen testi v. lelki érzés, kül. fájdalom csillapodása, enyhülése, es. enyhítése, ill. az ezzel járó megnyugvás, megkönnyebbülés (állapota)’ ❖ Siralmas végzésem enyhét abban lelem, Hogy gyászos lakhelyünk kormányát viselem (1790 Dayka Gábor ford.–Abaelardus 7075010, 65) | e vigasztalás enyhet adand az özvegyek és árvák szívmetsző keserveinek is (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | meg fog halni és engedik, már sajnálják tőle a gyógyszert, csak a morfium enyheit nem még (1939 Szemlér Ferenc CD10) | enyhet adó álom (1985 Poszler György 1124008, 332) | egyre csak tátogtam hangtalanul [...]. Pedig éreztem, hogy a saját sikoltásom is adott volna némi enyhet (2007 Zsámboki Mária 3150003, 198).

II. mn (rég, ritk)

’kellemes(en), jóleső(en mérsékelt) 〈idő(járás), hőmérséklet stb.〉, ill. ilyen időjárással, hőmérséklettel jellemezhető 〈hely, dolog〉’ ❖ enyhebb szellő (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 108) | Enyh az id (1791 Szentjóbi Szabó László C3959, 93) | A’ kevéssel ezelőtt még hév sőt rekkenő lég enyhhé ’s hűssé lett (1814 Kazinczy Ferenc ford.–Brydon C2531, 270) | Hol együtt van enyh napsugár S hűs bérczi lég; A szép virág zöld lomb körül Emelkedék (1853 Tompa Mihály 8484089, 208) | Kik tovaszálltak mi boldogok, Enyh ligetben van lakomájok (1886 Hasznos Mulattató 8630002, 33) | Enyhebb helyre tegyétek azt az oltoványt (1904 Budapesti Szemle C7655, 168).

ÖE: ~adó.

Sz: enyhes, enyhős.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. enyh¹, enyhít; ÉKsz.; ÚMTsz.

enyh főnév és melléknév 27B10
I. főnév (/vál)
1.
az időjárás viszontagságai, kül. szél v. tűző nap ellen védelmet, menedéket nyújtó hely, terület, építmény, ill. az a menedék, biztonság v. enyhülés, amelyet vmely hely, terület, építmény stb. a szél, tűző nap stb. ellen nyújt
egy Klastrom’ enyhében
(1784 Szilágyi Sámuel¹ ford.Voltaire)
[a tölgyfa] árnya alatt hüs enyhet talál a rongyos vándor
(1847 Hetilap)
[az elefánt] kedveli az erdők enyhet adó sűrűjét
(1929 Az állatok világa ford.)
a települések határában a fejős juhnyájak szárnyékainak a széltől védett enyhébe, léc- és deszkafalakból esztrengákat is állítottak
(1999 Magyar néprajz)
már a vízparti üdülőhelyek sem adnak igazi enyhet: a Balaton vize [...] elérte a 30 Celsius-fokot
(2007 Népszabadság júl. 23.)
2.
vmilyen kellemetlen testi v. lelki érzés, kül. fájdalom csillapodása, enyhülése, es. enyhítése, ill. az ezzel járó megnyugvás, megkönnyebbülés (állapota)
Siralmas végzésem enyhét abban lelem, Hogy gyászos lakhelyünk kormányát viselem
(1790 Dayka Gábor ford.Abaelardus)
e vigasztalás enyhet adand az özvegyek és árvák szívmetsző keserveinek is
(1848 Kossuth Hírlapja)
meg fog halni és engedik, már sajnálják tőle a gyógyszert, csak a morfium enyheit nem még
(1939 Szemlér Ferenc)
enyhet adó álom
(1985 Poszler György)
egyre csak tátogtam hangtalanul [...]. Pedig éreztem, hogy a saját sikoltásom is adott volna némi enyhet
(2007 Zsámboki Mária)
II. melléknév (rég, ritk)
kellemes(en), jóleső(en mérsékelt) 〈idő(járás), hőmérséklet stb.〉, ill. ilyen időjárással, hőmérséklettel jellemezhető 〈hely, dolog〉
enyhebb szellő
(1788 Gelei József ford.Sintenis)
Enyh az id
(1791 Szentjóbi Szabó László)
A’ kevéssel ezelőtt még hév sőt rekkenő lég enyhhé ’s hűssé lett
(1814 Kazinczy Ferenc ford.Brydon)
Hol együtt van enyh napsugár S hűs bérczi lég; A szép virág zöld lomb körül Emelkedék
(1853 Tompa Mihály)
Kik tovaszálltak mi boldogok, Enyh ligetben van lakomájok
(1886 Hasznos Mulattató)
Enyhebb helyre tegyétek azt az oltoványt
(1904 Budapesti Szemle)
ÖE: enyhadó
Sz: enyhes, enyhős
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. enyh¹, enyhít; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások