enyheség fn 3B8

1. ’vmely dolognak az a tulajdonsága, állapota, hogy mérsékelt, kis mértékű, kis fokozatú, ill. vminek mérsékelt, csekély v. enyhe volta’ ❖ Mintegy hatvan lámpa szórta fényét s mindenki meg volt lepetve a világitás tisztasága, enyhesége és egyenletessége által (1882 Fővárosi Lapok C8098, 701) | [úgy ábrázolták a festők modelljüket, hogy] az arc, a váll, a nyak, a kebel formáinak lágysága és színeinek enyhesége annál zavartalanabbul érvényesülhessen (1913 Elek Artúr CD10) | a kalkuttai legújabb járványok aránylagos enyhesége [az ott honos patkányok alfajával magyarázható] (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [mi lesz] a szelíd humorral, illetve a humor enyheségével (1935 Nagy Lajos CD10) | A tó feltöltődése nagyon lassú folyamat, a kis vízgyűjtőterület és a határoló lejtők enyhesége miatt (2004 Természet Világa CD50).

1a. ’enyhe, mérsékelt, kellemes idő(járás), ill. időjárásnak, időszaknak ilyen volta’ ❖ A’ tengeren, valamint a’ havasokon tett utazás is a’ tél enyhesége miatt szerencsés volt (1834 Jelenkor C0227, 79) | Az időjárás még tartá tavaszias enyheségét (1859 Dózsa Dániel C1437, 94) | az enyheség hat heti farsangjába [Lappföldön] az örök tavasz boldogsága szorul (1876 Ágai Adolf C0546, 180) | Leszállott este volt már, de olyan őszidő, amely az enyheséget őrizte még (1960 Tamási Áron 9701016, 143) | Az enyheségben a hótakaró megfogyatkozott, de a jeges bevonat sokfelé a hónap végéig kitartott (1997 Tények könyve CD37).

2. ’gyenge, erőtlen v. túlzottan elnéző viselkedés, megnyilvánulás, ill. vmely megnyilvánulásnak, ítélkezésnek, törvénynek stb. (túlzottan) elnéző, erélytelen volta’ ❖ a’ Tanács olly enyheséggel élt, […] hogy ámbár a’ pártütés illy veszedelmes, ’s a’ belső ellenség’ száma és ereje olly igen nagy vala, úgy hitte, hogy a’ legveszettebb kilencz ember’ megbüntetése által a’ haza megtarthatik (1831 e. Kazinczy Ferenc ford.–Cicero C2552, 39) | [a Times] szokatlan enyheséggel arra kéri a’ torykat, hogy engedjenek a’ nyilványos véleménynek, ’s tegyenek le régi előitéleteikről (1834 Jelenkor C0228, 761) | [az élet mutatta meg,] hol tanusit ez a törvénykönyv tulságos szigort, hol tulságos enyheséget (1900 Magyarország jún. 2. C5317, [1]) | A királyi ügyész fellebbezett […] a büntetés enyhesége miatt (1931 Budapesti Hírlap febr. 24. C4719, 5) | A szélsőjobbal szembeni fellépés enyhesége, elnéző jellege nem indokolható azzal, hogy a szélsőbaloldalon is vannak hasonló jelenségek (1992 Országgyűlési Napló CD62).

3. (kissé rég) ’békés nyugalom, zavartalan, háborítatlan (lelki)állapot, megnyugvás’ ❖ Öledben engem ápolt Nagy enyheség (1846 Pesti Divatlap C5839, 1009) | Szombat délután volt s ez a délután amúgy is valami enyheséget és megnyugodást jelentett a diáknak (1911 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [a lány simogató keze] gyöngéden és szerelmesen adja át a sziv forróságát, teste melegét, a lélek enyheségét (1919 Pesti Hírlap okt. 31. C5667, 7).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

enyheség főnév 3B8
1.
vmely dolognak az a tulajdonsága, állapota, hogy mérsékelt, kis mértékű, kis fokozatú, ill. vminek mérsékelt, csekély v. enyhe volta
Mintegy hatvan lámpa szórta fényét s mindenki meg volt lepetve a világitás tisztasága, enyhesége és egyenletessége által
(1882 Fővárosi Lapok)
[úgy ábrázolták a festők modelljüket, hogy] az arc, a váll, a nyak, a kebel formáinak lágysága és színeinek enyhesége annál zavartalanabbul érvényesülhessen
(1913 Elek Artúr)
a kalkuttai legújabb járványok aránylagos enyhesége [az ott honos patkányok alfajával magyarázható]
(1929 Az állatok világa ford.)
[mi lesz] a szelíd humorral, illetve a humor enyheségével
(1935 Nagy Lajos)
A tó feltöltődése nagyon lassú folyamat, a kis vízgyűjtőterület és a határoló lejtők enyhesége miatt
(2004 Természet Világa)
1a.
enyhe, mérsékelt, kellemes idő(járás), ill. időjárásnak, időszaknak ilyen volta
A’ tengeren, valamint a’ havasokon tett utazás is a’ tél enyhesége miatt szerencsés volt
(1834 Jelenkor)
Az időjárás még tartá tavaszias enyheségét
(1859 Dózsa Dániel)
az enyheség hat heti farsangjába [Lappföldön] az örök tavasz boldogsága szorul
(1876 Ágai Adolf)
Leszállott este volt már, de olyan őszidő, amely az enyheséget őrizte még
(1960 Tamási Áron)
Az enyheségben a hótakaró megfogyatkozott, de a jeges bevonat sokfelé a hónap végéig kitartott
(1997 Tények könyve)
2.
gyenge, erőtlen v. túlzottan elnéző viselkedés, megnyilvánulás, ill. vmely megnyilvánulásnak, ítélkezésnek, törvénynek stb. (túlzottan) elnéző, erélytelen volta
a’ Tanács olly enyheséggel élt, […] hogy ámbár a’ pártütés illy veszedelmes, ’s a’ belső ellenség’ száma és ereje olly igen nagy vala, úgy hitte, hogy a’ legveszettebb kilencz ember’ megbüntetése által a’ haza megtarthatik
(1831 e. Kazinczy Ferenc ford.Cicero)
[a Times] szokatlan enyheséggel arra kéri a’ torykat, hogy engedjenek a’ nyilványos véleménynek, ’s tegyenek le régi előitéleteikről
(1834 Jelenkor)
[az élet mutatta meg,] hol tanusit ez a törvénykönyv tulságos szigort, hol tulságos enyheséget
(1900 Magyarország jún. 2.)
A királyi ügyész fellebbezett […] a büntetés enyhesége miatt
(1931 Budapesti Hírlap febr. 24.)
A szélsőjobbal szembeni fellépés enyhesége, elnéző jellege nem indokolható azzal, hogy a szélsőbaloldalon is vannak hasonló jelenségek
(1992 Országgyűlési Napló)
3. (kissé rég)
békés nyugalom, zavartalan, háborítatlan (lelki)állapot, megnyugvás
Öledben engem ápolt Nagy enyheség
(1846 Pesti Divatlap)
Szombat délután volt s ez a délután amúgy is valami enyheséget és megnyugodást jelentett a diáknak
(1911 Tersánszky Józsi Jenő)
[a lány simogató keze] gyöngéden és szerelmesen adja át a sziv forróságát, teste melegét, a lélek enyheségét
(1919 Pesti Hírlap okt. 31.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások