épeszű mn 18C4

1. ’józanul, reálisan gondolkodó 〈személy〉’ ❖ ó nagyérdemű Költő! Hazai nyelvünknek áldott bajnoka! Kit minden épeszű magyar tisztel, becsül, S örömmel emlegetni fog mindenha majd Még a jövendőbéli századokban is! (1791 Batsányi János C0883, 40) | Mokány, ez ősképe egy régi világbeli becsületes falusi nemesembernek, ki ép eszű, jó szívű, őszinte (1864 Toldy Ferenc 8481011, 224) | Épeszű költő sohasem írja le: az én nemzetem a legvitézebb a világon (1981 Bodor Pál 1019035, 462) | A 45-ös dűnétől már csak gyalog, vagy terepjárón lehet továbbmenni. Néhány társunk, kalandból vagy mazochizmusból, az apostolok lovát választja, az épeszűbbek inkább fizetnek öt dollárt (1999 Természet Világa CD50).

1a. (ilyen személyre jellemző,) józan, a valósághoz igazodó, észszerű’ ❖ [a hadnagy] azt az épeszű következtetést vonta le belőle [ti. a fegyverszüneti tárgyalásból], hogy a háború számukra befejeződött (1965 Népszava okt. 17. C4829, 6) | a hiány ne haladjon meg egy épeszű, értelmes, még infláció nélkül finanszírozható mértéket (1991 Országgyűlési Napló CD62) | Nem hiszem, hogy ez olyan nagy elvi kérdés lenne, hogy csak azért, mert a kormánypártok képviselői találták ki és mondják, ne lehetne épeszűen megvitatni (2005 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’egészséges elméjű, elmebetegségben nem szenvedő 〈személy〉’ ❖ Egészen értelmetlen, véletlenűl hallott szavak [...] a betegre mély benyomást gyakorolnak, ez most azokat a legfurcsább értelemben fogja fel, és saját személyével oly elferdítve és oly különcz combinatióval hozza kapcsolatba, mi az ép eszű embert úgy szólván bámulatba ejti (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 130) | a bíró annak idején… a tárgyalásomon… megkérdezte tőled… emlékszel?… hogy szerinted épeszű vagyok-e (1968 Göncz Árpád 1059001, 161) | [címként:] Épeszűen, példátlan kegyetlenséggel Anyját megölte, apját megsebezte (1995 Szabad Föld okt. 31. C8381, 24).

J: épelméjű.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

épeszű melléknév 18C4
1.
józanul, reálisan gondolkodó 〈személy〉
ó nagyérdemű Költő! Hazai nyelvünknek áldott bajnoka! Kit minden épeszű magyar tisztel, becsül, S örömmel emlegetni fog mindenha majd Még a jövendőbéli századokban is!
(1791 Batsányi János)
Mokány, ez ősképe egy régi világbeli becsületes falusi nemesembernek, ki ép eszű, jó szívű, őszinte
(1864 Toldy Ferenc)
Épeszű költő sohasem írja le: az én nemzetem a legvitézebb a világon
(1981 Bodor Pál)
A 45-ös dűnétől már csak gyalog, vagy terepjárón lehet továbbmenni. Néhány társunk, kalandból vagy mazochizmusból, az apostolok lovát választja, az épeszűbbek inkább fizetnek öt dollárt
(1999 Természet Világa)
1a.
(ilyen személyre jellemző,) józan, a valósághoz igazodó, észszerű
[a hadnagy] azt az épeszű következtetést vonta le belőle [ti. a fegyverszüneti tárgyalásból], hogy a háború számukra befejeződött
(1965 Népszava okt. 17.)
a hiány ne haladjon meg egy épeszű, értelmes, még infláció nélkül finanszírozható mértéket
(1991 Országgyűlési Napló)
Nem hiszem, hogy ez olyan nagy elvi kérdés lenne, hogy csak azért, mert a kormánypártok képviselői találták ki és mondják, ne lehetne épeszűen megvitatni
(2005 Országgyűlési Napló)
2.
egészséges elméjű, elmebetegségben nem szenvedő 〈személy〉
Egészen értelmetlen, véletlenűl hallott szavak [...] a betegre mély benyomást gyakorolnak, ez most azokat a legfurcsább értelemben fogja fel, és saját személyével oly elferdítve és oly különcz combinatióval hozza kapcsolatba, mi az ép eszű embert úgy szólván bámulatba ejti
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
a bíró annak idején… a tárgyalásomon… megkérdezte tőled… emlékszel?… hogy szerinted épeszű vagyok-e
(1968 Göncz Árpád)
[címként:] Épeszűen, példátlan kegyetlenséggel Anyját megölte, apját megsebezte
(1995 Szabad Föld okt. 31.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások