éppily 22B5 mut nm (/vál)

1. (mn-i értékben, jelzőként) ’a közvetlen szövegkörnyezetben meghatározottal v. a beszédhelyzetből ismerttel azonos v. ahhoz nagyon hasonló (nagyságú)’ ❖ A bánsági hadsereg haditanácsa is épp ily értelemben, t. i. az Arad felé fölvonulás értelmében nyilatkozott, s azért Damjanics tábornoknak meghagyatott, hogy illy értelemben rögtön cselekedjék (1849 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A török államférfiu [...] az egész népességet megbotoztatta [...] . – Ép ily modorban járt el excellentiád is a népekkel, melyeket Isten, vagy a rosz sors az ön kormányzása alá helyezett (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501) | a körút másik oldalán éppily hosszúságban, éppily sűrű sorú asztalkák húzódtak (1946 Illyés Gyula 9274058, 293).

1a. (jelzőként) ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy, dolog stb. ugyanazzal a (szerkezetes) fn-vel jelölt kategóriába sorolható, akárcsak az előző〉’ ❖ ugyane versben a ledér Isten éppily metonimikus átvitele a nő jelzőjének az Istenre (1920 Babits Mihály CD10) | Ezek az 1985 és 1994 között íródott opuszok már ránézésre is drámai ellentmondástól feszülnek: írójukat kényszeresen űzi, hajtja a dolgok megnevezésének, rendbe rakásának vágya, másfelől éppily késztetést érez a rejtőzködésre is (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (hsz-i értékben) ’a szövegelőzményben meghatározottal v. a beszédhelyzetből ismerttel azonos v. ahhoz nagyon hasonló mértékben, ill. ahhoz hasonlóan’ ❖ Emlékiratomat nem közölhetem veled most, miben lemondtam. Azt tudatom veled, hogy irtam már Kossuthnak is, ép ily őszintén (1849 Szemere Bertalan 8437014, 32) | Mintha még mindig a hajdani kis tüzértiszt volnék! Akkor, igaz, nem utaztam ilyen sokat, de épp ilyen kényelmetlenül. És pénzem is épp ily kevés volt (1917 Szomory Dezső CD10) | Vezetőm megjegyezte, hogy egy órával ezelőtt jött erre, és már akkor éppily mozdulatlanul állt és nézett ez a lány, ugyanazon a helyen (1952 e. Molnár Ferenc² 9453038, 84) | Eljött hozzám egy gyönyörű lány. Valósággal belibbent. Csacsogott, mutatta a családi fényképeket, az anyjáét, aki valaha épp ily fiatal és gyönyörű... (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. éppilyen

éppily 22B5 mutató névmás (/vál)
1. (mn-i értékben, jelzőként)
a közvetlen szövegkörnyezetben meghatározottal v. a beszédhelyzetből ismerttel azonos v. ahhoz nagyon hasonló (nagyságú)
A bánsági hadsereg haditanácsa is épp ily értelemben, t. i.tudniillik az Arad felé fölvonulás értelmében nyilatkozott, s azért Damjanics tábornoknak meghagyatott, hogy illy értelemben rögtön cselekedjék
(1849 Kossuth Lajos összes munkái)
A török államférfiu [...] az egész népességet megbotoztatta [...] . – Ép ily modorban járt el excellentiád is a népekkel, melyeket Isten, vagy a rosz sors az ön kormányzása alá helyezett
(1870 Papp Miklós ford.Széchenyi)
a körút másik oldalán éppily hosszúságban, éppily sűrű sorú asztalkák húzódtak
(1946 Illyés Gyula)
1a. (jelzőként)
〈annak kif-ére, hogy vmely személy, dolog stb. ugyanazzal a (szerkezetes) fn-vel jelölt kategóriába sorolható, akárcsak az előző〉
ugyane versben a ledér Isten éppily metonimikus átvitele a nő jelzőjének az Istenre
(1920 Babits Mihály)
Ezek az 1985 és 1994 között íródott opuszok már ránézésre is drámai ellentmondástól feszülnek: írójukat kényszeresen űzi, hajtja a dolgok megnevezésének, rendbe rakásának vágya, másfelől éppily késztetést érez a rejtőzködésre is
(1995 Magyar Hírlap)
2. (hsz-i értékben)
a szövegelőzményben meghatározottal v. a beszédhelyzetből ismerttel azonos v. ahhoz nagyon hasonló mértékben, ill. ahhoz hasonlóan
Emlékiratomat nem közölhetem veled most, miben lemondtam. Azt tudatom veled, hogy irtam már Kossuthnak is, ép ily őszintén
(1849 Szemere Bertalan)
Mintha még mindig a hajdani kis tüzértiszt volnék! Akkor, igaz, nem utaztam ilyen sokat, de épp ilyen kényelmetlenül. És pénzem is épp ily kevés volt
(1917 Szomory Dezső)
Vezetőm megjegyezte, hogy egy órával ezelőtt jött erre, és már akkor éppily mozdulatlanul állt és nézett ez a lány, ugyanazon a helyen
(1952 e. Molnár Ferenc²)
Eljött hozzám egy gyönyörű lány. Valósággal belibbent. Csacsogott, mutatta a családi fényképeket, az anyjáét, aki valaha épp ily fiatal és gyönyörű...
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz. éppilyen

Beállítások