éppoly 22A6 mut nm (rendsz. utalószóként) (/vál)

1. (mn-i értékben, jelzőként) ’a közvetlen szövegkörnyezetben meghatározott v. ahhoz nagyon hasonló (nagyságú)’ ❖ Marczibányi meg tudná mutatni, minő voxokkal [= szavazatokkal] birtak a kir. városok 1608 előtt és után, de az nem ide tartozik, s csak azt állitja, hogy ép oly voxal birnak most, mint birtak 1608-ban (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a mily kebellázitó erőszakoskodással fosztá meg [Brassó] e szegény mártyr népet erdőségeitől, épp oly eljárással foglalta le a hétfalusiak malom- és korcsmárlási jogát (1873 Orbán Balázs 8340021, 108) | Kant világosan látta, hogy a szép lényegét definiálni akarni ép oly törekvés mint az absolut, nem empirikus létet elérni (1898 Pauler Ákos 8604001, 347) | [Keller] a maga kis hazáját, ezt a „népes, zsongó és alaposan felszerelt méhkast” éppoly kedvvel iparkodott meséivel megjavítani, mint önmagát és külön-külön embertársait (1975 Gyergyai Albert 9202001, 60).

1a. (jelzőként) ’〈annak kif-ére, hogy vmely személy, dolog stb. ugyanazzal a (szerkezetes) fn-vel jelölt kategóriába sorolható, akárcsak a másik〉’ ❖ Omár a „Carpe diem” mellől kitörölte a másik ép oly horatiusi mondást, az „Aurea mediocritást” (1922 Szabó Lőrinc 9629278, 7) | az, hogy a magyar nemzetnek legalább az egyharmada az országhatárokon kívül élve is a magyar kulturális közösség (a „nemzet”) tagjának érzi magát, és az országnak legalább a fele őt szintúgy, éppoly tény, mint a trianoni békerendszer (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (hsz-i értékben) ’a szövegkörnyezetben meghatározottal azonos v. ahhoz nagyon hasonló mértékben’ ❖ [Franciaországban] nincs egyébb azon ép oly hiában való, mint nevetséges elsőségnél, hogy a Catholica vallás a többség vallása (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a nomádok akkor époly kapzsik és kincssovárok voltak, mint mostani társaik (1882 Vámbéry Ármin 8507006, 29) | Amilyen átlátszó, világos volt az éj, éppoly homályos, ködös lett a reggel (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 112) | amennyire tetszetős ez a vád, éppoly kevéssé helytálló (1921 Bethlen István 9055002, 215) | Kvarkokat kutatni éppoly izgalmas tevékenység a kísérleti fizikában, mint az aranyásás volt jó száz esztendeje (1969 Marx György 9428003, 93) | [Zsolnay] éppoly természetes könnyedséggel szakadt el a konvencionális formavilágtól és díszítéstől, amilyen híven és alázattal őrizte és fogalmazta újjá azt a historizmus idején (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. éppolyan

éppoly 22A6 mutató névmás (rendsz. utalószóként) (/vál)
1. (mn-i értékben, jelzőként)
a közvetlen szövegkörnyezetben meghatározott v. ahhoz nagyon hasonló (nagyságú)
Marczibányi meg tudná mutatni, minő voxokkal [= szavazatokkal] birtak a kir.királyi városok 1608 előtt és után, de az nem ide tartozik, s csak azt állitja, hogy ép oly voxal birnak most, mint birtak 1608-ban
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
a mily kebellázitó erőszakoskodással fosztá meg [Brassó] e szegény mártyr népet erdőségeitől, épp oly eljárással foglalta le a hétfalusiak malom- és korcsmárlási jogát
(1873 Orbán Balázs)
Kant világosan látta, hogy a szép lényegét definiálni akarni ép oly törekvés mint az absolut, nem empirikus létet elérni
(1898 Pauler Ákos)
[Keller] a maga kis hazáját, ezt a „népes, zsongó és alaposan felszerelt méhkast” éppoly kedvvel iparkodott meséivel megjavítani, mint önmagát és külön-külön embertársait
(1975 Gyergyai Albert)
1a. (jelzőként)
〈annak kif-ére, hogy vmely személy, dolog stb. ugyanazzal a (szerkezetes) fn-vel jelölt kategóriába sorolható, akárcsak a másik〉
Omár a „Carpe diem” mellől kitörölte a másik ép oly horatiusi mondást, az „Aurea mediocritást”
(1922 Szabó Lőrinc)
az, hogy a magyar nemzetnek legalább az egyharmada az országhatárokon kívül élve is a magyar kulturális közösség (a „nemzet”) tagjának érzi magát, és az országnak legalább a fele őt szintúgy, éppoly tény, mint a trianoni békerendszer
(2002 Magyar Hírlap)
2. (hsz-i értékben)
a szövegkörnyezetben meghatározottal azonos v. ahhoz nagyon hasonló mértékben
[Franciaországban] nincs egyébb azon ép oly hiában való, mint nevetséges elsőségnél, hogy a Catholica vallás a többség vallása
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
a nomádok akkor époly kapzsik és kincssovárok voltak, mint mostani társaik
(1882 Vámbéry Ármin)
Amilyen átlátszó, világos volt az éj, éppoly homályos, ködös lett a reggel
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
amennyire tetszetős ez a vád, éppoly kevéssé helytálló
(1921 Bethlen István)
Kvarkokat kutatni éppoly izgalmas tevékenység a kísérleti fizikában, mint az aranyásás volt jó száz esztendeje
(1969 Marx György)
[Zsolnay] éppoly természetes könnyedséggel szakadt el a konvencionális formavilágtól és díszítéstől, amilyen híven és alázattal őrizte és fogalmazta újjá azt a historizmus idején
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz. éppolyan

Beállítások