ereszt ige 5b2eriszt (nyj)

1. ts ’〈kül. folyékony v. légnemű anyagot〉(vmely nyílásán v. testnyílásán) magából kienged(ve), kibocsát(va juttat vhova) vki, vmi’ ❖ [a beteg] kevés vizelletet tſeppenként és nagy fájdalommal ereſztet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 309) | [a kifejlett selyemhernyók] igen vékony, gyenge, és fényes fonálból, mellyet tulajdon testetskéjekbl ereſztenek, mintegy tojás formájú gombolyagos házatskát fonnak (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 4) | a nőstény petéit a vizbe ereszti (1894 PallasLex. CD02) | [A mécses] piszkos, rőt fényt eresztett (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | cigarettára gyújt, az orrán roppant füstfelhőket ereszt (1915 Pesti Hírlap ápr. 23. C5663, 12) | a tengerfenéken heverő Prestige [tartályhajó] november közepe óta megállás nélkül ereszti magából az olajat (2002 Magyar Hírlap CD09) | [a besózott gyalult tököt] 15 percig állni hagyjuk, hogy levet eresszen (2009 Mautner Zsófia 3232001, 152).

1a. tn (tárgyragos határozóval is) ’vizeletet ürít v. bélgázt bocsát ki magából vki’ ❖ Ereszt, pl. alfeléből (1862 Kriza János C2827, 497) | a betegek legtöbb esetben maguk alá eresztenek (1886 Orvosi Hetilap C8136, 226) | Mivel sürgősen eresztenie kellett egyet, a tengerész otthagyta helyét (1974 Szentkuthy Miklós ford.–Joyce 9664016, 711) | Csohány Gabriella[:] Én eresztek egyet. Estée Lauder[:] A férfias illat (1990 Orbán Ottó 2001020, 4).

1b. ts ’〈hangot, szót stb.〉 hallat, kiad (magából) vki, vmi’ ❖ érettünk ereſztett forró foháſzkodáſok (1777 Molnár János C3195, 226) | [a szamár] kezdette torkából ereszteni Otromba bőgéssel szavát (1819 Virág Benedek CD01) | torkomban a halálos félelem anginájával rákezdtem az „Isten hozzád”-ot s eresztettem magamból nagy keservesen (1858 Jókai Mór CD18) | a vajda sűrű szőr közé rejtőző szája kacajt ereszt s meg-megvillannak fehér fogai (1925 Budapesti Hírlap dec. 31. C4713, 14) | Foga közt eresztve a szót rámmordult: – Hadd... (1933 Budapesti Hírlap máj. 12. C4721, 3) | [Belefújva] gyenge, alig hallható hangot ereszt a cső (1970 Népszava júl. 4. C4834, 3).

1c. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈edény, tartály stb.〉 szivárog, folyat’ ❖ Ereszt a kazán, Bodó szaktárs? (1951 Örkény István 9500001, 163) | Először azt gondoltam, hogy a zacskók eresztenek. Néha ugyanis tejes lett a kosárban a kenyér, a cukor (1970 Magyar Nemzet márc. 22. C4807, 6) | A reaktor melletti tisztítórendszerből szivárog egy kis radioaktív gáz [...], lehet hogy a tisztogatás alatt álló harminc fűtőkazetta valamelyike ereszt egy csöppet (2007 Népszabadság ápr. 28. C7855, melléklet 4).

1d. ts (tárgy n. is) ’〈nyílást elzáró (alkat)rész vmely áramló anyagot〉(meghibásodása miatt) magán áteresztve enged kijutni (vhonnan v. vhova)’ ❖ A szabályozó egyenletes nyomással ereszti a gázt az utcai kövezet alá 1-2 m. mélyen fektetett öntött vascsőbe (1894 PallasLex. CD02) | [a gőzgép esetében] elegendő kinyitni a szelepet, mely a gőzt a hengerbe ereszti (indító szelep), hogy a beáramló gőz nyomása alatt a gép meginduljon (1907 Schimanek Emil C7931, 412) | A kerékkel volt valami, eresztett a szelep (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 139) | A Kvant-2 kijárati ajtaja a november 3-ai űrsétát követően kezdte ereszteni a levegőt (1997 Magyar Hírlap CD09).

1e. ts (tárgy n. is) ’〈vmely dolog, kül. textília (festék)anyagát v. abból vmennyit, ill. (festék)anyag a részecskéit〉 nedvesség, ritk. dörzsölés hatására magából kiengedi, kibocsátja, úgy, hogy ezzel megszínez, megfog vmit’ ❖ [a grafit] sima, zsíros tapintatú, ólomszinű, fémfényű, megérintve színt ereszt (1880 Szterényi Hugó C7904, 339) | hírlik, hogy ez uj bankjegyeket bevonják, mert [...] a festék ereszt (1881 Fővárosi Lapok C8097, 531) | csak a fehér falaknak volt az a rossz természetük, hogy szint eresztettek, ha valaki a ruháját oda dörzsölte (1887 Fővárosi Lapok C8103, 2503) | [az iskolaköpenyekhez használt anyagok] mosógépen is moshatóak, a színükből nem eresztenek (1959 Magyar Nemzet ápr. 21. C4798, 5) | A köpenyek színtartósságával, sajnos, az idén is baj van, könnyen eresztik a festéket (1963 Magyar Nemzet aug. 1. C0356, 3) | Szőrüket hullató állatfigurák, színüket eresztő műanyag mütyürök meg-megjelennek a piacon (1994 Magyar Nemzet dec. 1. C8369, 7).

1f. ts ’〈annak kif-ére, hogy vminek a szőre, tolla stb. hullik, ill. külső behatásra a helyéből kijön〉’ ❖ Az ecseteléseket alkalmas puha ecsettel (mely szőrt nem ereszt) minden alkalommal csakis maga az orvos végezze (1884 Orvosi Hetilap C8134, 914) | [a vadmacska gereznája] szőrét folyton ereszti, s igy csak vadászember bélelteti vele a kabátját (1897 PallasLex. CD02) | [a finommechanikai üzemben dolgozó munkások] szálakat eresztő (pamut- vagy gyapjú) anyagból készült ruhát nem viselhetnek (1958 Népszabadság jún. 3. C1499, 9) | Az ütéstől „megijedt” az állat, azért eresztette könnyebben a tollát levágás után (1967 Domonkos Ottó C6996, 269).

1g. ts ’〈állat karmát, fullánkját〉(támadólag) kiereszti’ ❖ [a méh] csak akkor ereszt fullánkot, ha fölingerelték (1877 Jókai Mór CD18) | [a novelláskötet humora] hol játszi, mint a napsugár, hol pedig a szatírához közeledik és fullánkot ereszt (1894 Budapesti Hírlap febr. 2. C4741, 18) | [a gepárd tízhetes koráig] karmait ki-be tudja húzni, illetve ereszteni (1968 Élet és Tudomány C7039, 1606) | [Bokács] küljebb ereszti a karmát. „Minek neked ember? Akkora jövés-menés volt [...], elég embered lehet. Mint kutyában a bolha. Vagy nem?” Tehát már tájékozódott (1971 Dobozy Imre C6888, 1242).

1h. ts (tárgy n. is) (rég v. nyj) ’〈méhcsalád új méhkirálynő vezetésével egy új méhcsaládot〉 kibocsát’ ❖ Orbán napja táján mikor jó idö jár, Ereſzteni kéſzül a’ jó Méh akkor már (1774 Vesmás Márton 7374003, 54) | Egyegy kas méh, kedvező esztendőben, 2-3 rajt is ereszt; de legjobb vele csak egyet jót eresztetni (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 71) | Ha már a kaptár újabb rajt nem ereszthet, a nép kirágja az anyabölcsőket s elpusztítja a kvákogó anyákat (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Amikor ereszteni akar a méh, szól, visít az anya. Készül a kirepülésre (1956 Ethnographia C5347, 471).

2. ts ’〈szőrzetét, haját v. körmét, ill. zsírpárnát álla alatt, hasán stb.〉 növeszt(i) vki, vmi’ ❖ Már bút terem barázdáján Asszonyságod homloka, Már karcsú nyakad símáján Hasat ereszt a toka (1800 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Fogadása tartja, hogy jövőre szakállt, bajuszt ereszt (1890 Jókai Mór CD18) | [az előkelő úr] oly hosszu körmöt ereszt, mint a chinai szolgabiró (1896 Pesti Hírlap júl. 26. C5644, 6) | pocakot eresztett és azt tolta maga előtt mindenhová (1949 Nagy Lajos 9472005, 179) | Fiatal korában sűrű, lobogó hajat eresztett (1982 Népszabadság jan. 23. C7832, 14) | A szabadban vagy fészer alatt telelő lovak télen át hosszú rabszőrt eresztenek (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. ts ’〈növény v. gomba (vmely részéből) v. növényi rész, mag gyökeret, ágat stb.〉(bele)növeszt (vmibe)’ ❖ ágazom [=] ágakat verek, eresztek, hajtok (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 8) | mindegyik plántának a kellő közepét, vagyis szivét körömmel kicsipjük, ez által a dinnye kényszerittetni fog oldalhajtásokat ereszteni (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 138) | [a csíráztatott lóhere]magvak nagy része már az első napokban gyökeret és szárat ereszt (1877 Természettudományi Közlöny C7901, 391) | a búzaszárnak kalászt kell eresztenie (1922 Kadosa Marcell CD10) | A micélium szálakat ereszt, melyek a trágyában mindenfelé elterjednek (1938 Természettudományi Közlöny C7963, 647) | A vörös mangrove 30 méteresre is megnövő dús lombú, hatalmas fa, amely szerteágazó léggyökereket ereszt az iszapos tengervízbe, nemcsak a törzséből, hanem az alsó vastag ágakból is (2001 Természet Világa CD50).

2b. ts (tárgy n. is) (rég v. nyj) ’〈termesztett növény, kül. gabona vmennyi termést〉 hoz, ill. 〈bizonyos mennyiségű termés vmekkora hasznot〉 ad’ ❖ [a szőlőfajták közül] Egy sem ereszt bort az apró Argitisnál bővebben, Sem bora esztendő-számra nem áll el erősebben (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A szörnyü szárazság által megszoritott gabonák igen keveset eresztettek (1847 Hetilap CD61) | a rozs kalongyája ereszt két vékát, a buza csak egyet (1867 Vasárnapi Újság C7381, 543) | Ha napfényes Vízkereszt Megcsordítja az ereszt, Akkor évben jól ereszt A kalász és a gerezd (1882 Arany János CD01) | A buza füventeg jól mutatott, de nem volt májusban eső, és igy nem eresztett (1931 Magyar Nyelv C5872, 328) | 44 kilót eresztett egy kereszt. Buzából! (1933 Budapesti Hírlap júl. 23. C4721, 10).

2c. tn (rég v. nyj) ’〈vmely foglalkozás, vállalkozás〉 vhogyan jövedelmez, vmekkora hasznot eredményez’ ❖ [A csizmadiának] jól eresztett a kapta (1850 Arany János C0646, 133) | a tulajdonképpeni vállalkozás: a fürdő és a két szálló nagyon gyengén eresztett (1906 Pesti Napló márc. 29. C5274, 8) | [a tűzoltóság] fenemód úri foglalkozás volt, csak az a kár, hogy gyengén eresztett kicsit (1959 Népszabadság aug. 11. C4811, 7).

2d. ts (nyj) ’〈baromfit〉 keltet vki’ ❖ [Irigyli,] ha szomszédasszonya több libát ereszt, csirkéi számosabbak (1851 A Falu Könyve C1667, 291) | ereszt: [...] 2. költet (csibét). „Sok csibiét eresztëttem.” (1906 A bakonyalji nyelvjárás C6345, 64).

3. ts ’〈folyékony v. szemcsés, darabos anyagot a kezéből, markából v. vmely edényből, tartályból〉 folyat, önt v. hullat, szór (vhova), ill. 〈tárgyat kezéből〉 elengedve vminek a belsejébe juttat vki’ ❖ Ha az etzetbe ereſztetik a’ tojás, a haja meg-puhul, el-is oſzlik (1783 Molnár János C0291, 278) | a pincében bort ereszt a csapról (1895 Jókai Mór CD18) | [Szindbád] olyan mozdulattal eresztett két pengőt az asszony kezébe, mint a muszka hercegek (1911 Krúdy Gyula CD54) | a vízzel hígitott agyagot szűrőn eresztik egyik tartályból a másikba (1960 Kresz Mária C6956, 303) | Az eresztett pép készítésénél forrásban lévő vízbe lassan eresztik a lisztet, belekeverik és gondosan kevergetve sűrűre főzik (1997 Magyar néprajz CD47).

3a. (határozóval v. jelzős határozóval) ’〈annak kif-ére, hogy elkészítése során vmely ételhez, italhoz annyi folyadékot ad vki, hogy a jelzővel kifejezett tulajdonságú leve legyen〉’ ❖ mi ezt a hig lére eresztett olcsó hust [ti. a Bucsánszky Alajos nagy naptára című kiadványt] sokra teljességgel nem becsüljük (1858 Vasárnapi Újság CD56) | hosszú lére eresztett becsináltak (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | ettünk labodalevest, erdei salátát, gombát, és puliszkát hígra eresztett szilvaízzel (1973 Sütő András 2042008, 179) | A halpaprikás „rövidebb” lére eresztett[, a halászléhez] hasonló ételféle (1979 NéprajziLex. CD47) | Hosszú lére eresztett kávé és pármai sonka marokkói sárgadinnyével (1995 Népszava febr. 10. C7460, 6).

3b. ’〈folyékony v. gáznemű anyagot, villanyáramot〉 csatorna, vezeték stb. segítségével v. nyíláson keresztül (el)juttat vhova’ ❖ [egy denevér az üvegbúra alatt] ki-állotta két minutumig az aër nem létét; és hogy az üveg alá aërt ereſztettem: ismét fel-éledt (1793 Segesvári István ford.–Derham 7289001, 20) | a’ víztárgyszeszt [= hidrogéngázt], egy lefelé hajtott hajszál-csövecskén ereszti az ember, egy szesztartóból, a’ porképű platinára (1824 Tudományos Gyűjtemény C5565, 124) | tekintetes Szabolcs megyében Kerecsentől Komoróig vitessék által a’ Tisza egy átmetszéssel, ezután Csapnál eresztessék a’ Tisza’ üresen maradt ágyába a’ Latorcza folyó (1843 Beszédes József 8055001, 5) | a gőzhengerekből kiömlő fáradt gőzt a kürtőn át eresztik a szabadba (1895 PallasLex. CD02) | hirdetményekben figyelmeztették a közönséget, hogy nagyfeszültségű áramot eresztettek az alagi vonal felsővezetékébe (1923 Népszava nov. 9. C7491, 7) | [A hámor működtetéséhez] a felduzzasztott patakvizet egy vályúval a lapátkerekekre eresztik (1979 NéprajziLex. CD47).

3c. (határozó n. is) ’〈edényt, tartályt stb. folyadékkal〉 abba folyatva tölt vmennyire, vmeddig’ ❖ Fényszarusi teleszitta karczossal a lopót s félig eresztett vele egy hasas szürőkancsót (1900 Magyarország okt. 21. C5317, 2) | a zöldséges kertészetet meg úgy öntözzük, hogy a vizesárkot színültig eresztjük vízzel, így a föld jól átázik (1950 Szabad Nép aug. 15. C4873, 2) | egy olyan jó másfeles, fáradt ponty billegett a majd csurig eresztett fürdőkádban (2008 Népszabadság jan. 26. C7856, 11).

4. ts ’〈fent(ebb)i helyen rögzített kötelet, hálót stb., ill. annak segítségével v. kézzel fogva vkit, vmit〉 oly módon enged fokozatosan lefelé vki, vmi, hogy (annak egy része) lent(ebb)i helyre jusson’ ❖ Pétert, és Andráſt akkor hitta Kriſtus Apoſtolságra, mikor hálót ereſztenek vala a’ tengerben (1772 Vajda Sámuel 7365001, 140) | [ha] gyanakodhatunk, hogy némelly helynek felette ártalmas a’ levegö ege, ’s általa ember életét veſztheti, akkor tanátſosbb elöre némelly oktalan állaton probát tenni, ’s e’ végre p. o. kutyát; avagy matskát lábánál fogva a’ verembe ereſzteni (1786 Tolnay Sándor ford.–Schosulan 7351005, 13) | [Fiumében] a hajókon is félárbócra eresztett lobogók jelzik a nemzeti nagy gyászt (1890 Fővárosi Lapok C0159, 382) | Kenderszínű haja már szépen, rendesen a lehető legapróbb fonással befonva és vállára eresztve, lenvászon ingére (1899 Bródy Sándor 8068001, 81) | fátylait az arca elé eresztette (1911 Balázs Béla CD10) | a kötélen kútba eresztett egyszeri ember példáját követték, aki ravaszul elereszti a kötelet, hogy akik odafenn tartják hanyattessenek (1926 Harsányi Zsolt CD10) | David Merlini szabadulóművész egy hatalmas üvegakváriumba állva nyakig bebetonoztatta magát, majd tízórai betonkötés után az akváriumot egy darus kocsi a Lánchídról a Dunába eresztette (2004 Népszava szept. 1. C7467, 16).

4a. tn (tárgyragos határozóval) ereszt vmin (ritk) ’〈ua.〉’ ❖ A dereglyén kezdték meg az épitést, rakták a követ, mintha földön lettek volna, mikor aztán már néhány ölet ráraktak, a két lánczon egyet egyet eresztettek, aztán meg ujra rakták a követ, mig aztán ismét eresztettek rajt, a mig feneket nem ért (1848 Pesti Divatlap C5842, 179) | [a mentőcsónak leeresztésekor] fölváltva: majd az egyik, majd a másik végén eresztettek egyet-egyet a csónakon, miközben többször az a veszély fenyegetett, hogy valamennyien kiborulunk a vizbe (1918 Pesti Hírlap okt. 3. C5666, 11).

4b. ts ’〈kül. felsőbbrendű lény segítő v. ártó dolgot, állapotot stb.〉 bocsát vkire, vmire’ ❖ Akár mit ereſzt reánk a’ jó Iſten, örvendetes állapot néki hiven, békeſségeſen, alázatoſon engedelmeskedni (1777 Molnár János C3195, 61) | [mennyei] dicsőségekből néznek voltt honjokra, ’S áldást eresztenek arra (1819 Kazinczy Ferenc C2569, 274) | [A természet] a május első reggelére virradó éjszakán olyan általános fagyot eresztett az országra, hogy a Kárpátoktól a Velebitig minden növény gyümölcse virágjában elromlott (1884 Jókai Mór CD18) | mély álmot eresztett Isten Ádámra, kivéve az ő bal oldala csontjából egyet, és alkotá azt asszonyi állattá (1971 Schram Ferenc C6698, 270).

4c. ts ’〈fonalat, madzagot stb. az ujjai között v. a keze közül, ill. feltekert kötelet vmiről〉(sodorva) folyamatosan enged vki’ ❖ Szánda fogja a fonál végét, a kerités első karója körül csavarja, azután a fonalat ujjai közt eresztve, karótól-karóig egészen az utca-szögletig megy; ott a fonalat még egyszer átcsavarja és visszafordul (1883 Fővárosi Lapok C8099, 206) | Az iramodó bálna sebessége mindjárt a meglövetés után szokott legnagyobb lenni, midőn tehát a gombolyító csévékről oly gyorsan kell ereszteni a kötelet, hogy a hajó mozgásának gyorsasága ellenálló erejénél kisebb legyen, mert ellenkező esetben az alattság szétszakadása következhetnék be (1892 Chernel István C7916, 350) | a fonandó rostcsomót a fonó a (bal) kezében tartotta, és innen eresztette a szálat a jobb kézben pörgetett orsó sodrására (1991 Magyar néprajz CD47) | Jancsi, szót fogadva barátjának, eresztette a zsineget, közben figyelve, jó szorosan tartva, nehogy a rakoncátlanul röpködő lény [ti. a papírsárkány] nekivágjon a nagyvilágnak (1992 Szabad Föld okt. 13. C8378, 25).

4d. ts (rég v. nyj, átv is) ’〈fonalat, kötelet〉 vmiről engedve és sodorva készít, fon vki, vmi’ ❖ Elmémben ütköztek azonnal olly ſok nyájas tréfái, vídám, és mindenre alkalmatos kedve, de még azon üd-is, mellybe újaival fonalat ereſztett (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 187) | Az öregasszony hosszú szálat eresztett rokkáján (1862–1863 Jókai Mór CD18) | [A színdarab] eleinte nagyon szélesen indul, nagyon sok szálat ereszt, melyeket később elejt (1888 Akadémiai Értesítő C8520, 42) | A szénakötél sodrásához két személy szükséges, akik puszta kézzel vagy kallantyúnak nevezett, kampós eszköz segédletével „eresztik” a kötelet (1981 NéprajziLex. CD47).

4e. ts (fonalat v. szálat tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy vmely folyadék annyira sűrű, ill. vmely szilárd anyag annyira nyálkássá vált, hogy nyúlik〉’ ❖ Igy főzd és kavard együtt mindaddig, míg a faggyú a lúggal nem egyesűlt, mellynek ezek lesznek a próbái: t. i. ha fa lapoczkán kivevén belőle, fonalat ereszt (1826 Fáy András¹ 8139009, 26) | [a meggy levét felfőzzük] 1 és 1/2-szeres cukorszörppel, melyet annyira besüritünk, hogy a kanálról lecsurgatva fonalat ereszt (1931 Pesti Hírlap júl. 3. C5679, 26) | a másnapos kenyér meg legtöbbször nyúlós szálakat ereszt és rossz szagú (1956 Béke és Szabadság szept. 5. C0045, 18) | azonos súlyú cukrot vízben addig főzünk, amíg az ujjunk között fonalat nem ereszt (1963 Szabad Föld júl. 21. C4862, 12).

5. ts ’〈test(rész)ét, ill. a kezében tartott tárgyat〉 lefelé v. lentebbi helyzetbe mozdítja, ill. így helyezi vhova’ ❖ Kisdedit a’ szép hölgy [...] ölembe Rakva, szelíd csókkal kezeit vállamra ereszté (1824 Pázmándi Horvát Endre C0032, 154) | Állt egyedül dúlt széna között gyors hadviselő mén, Tér és völgy’ tapodója, fejét a’ földnek eresztvén (1831 Vörösmarty Mihály 8524387, 209) | [a báró] mosolyogva a grófnő mellé ereszté magát a pamlagra (1874 Lauka Gusztáv 8268038, 57) | Az emberek társasága után a magány felszabadulás volt, mint idomított állatnak, ha kétlábon végzett produkció után elmenekülhet a fürkésző gonosz szemek elől, s négylábra eresztheti megkönnyebbült testét (1933 Török Sophie CD10) | Sorban álltak, feszesen, lábhoz eresztett fegyverrel (1976 Dobos László 1034003, 228) | Na de hát nem te vagy az egyetlen kiküldött munkatárs, akinek a szava az én konyhámig elér, ereszti ölébe az újságot, és Flórián Imrére gondol persze (2007 Závada Pál 3150015, 1519).

5a. (lefelé v. lentre jelentésű határozóval) ’〈hangját〉 halkabbra v. mélyebbre veszi vki’ ❖ jön! jön! ismétlé ’s a’ legmélyebb lépcsőre ereszté hangját (1837 Athenaeum C0015, 796) | alább ereszté öblös hangját és a miniszterelnökhöz kezdett beszélni (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Csengery figyelte meg, hogy Jókai sose beszél a maga hangján, mindig valamivel lejjebb ereszti a hangot, ha valakivel beszél (1909 Hatvany Lajos CD10) | ha valaminek befejezettségét akarjuk jelezni, hangunkat végül olyan mélyre eresztjük, a mennyire különösebb erőltetés nélkül, a rendes beszéd hangerejével [...] tehetjük (1915 Tolnai Vilmos C5857, 112) | [otthon] csak ő ereszti lefelé a hangját és az asszony sikít egyre jobban (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 18) | – No jó – mondta az apám lejjebb eresztett hangon (1983 Balla László 1010019, 181).

6. ts ’〈ember v. állat hegyes tárgyat, dolgot〉 dobva v. szúrva mélyeszt vkibe, vmibe’ ❖ a’ gallus, sarkantyúját mélyen eresztvén lova’ hasába, mint puskacsőbül ugy indul el (1838 Széchenyi István CD1501) | [a szarvasvipera] oly mélyen ereszti fogát a husba, hogy csak nehezen lehet tőle megszabadulni (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Henrik, a macska, a [férfi] lábába ereszti karmait (1963 Népszava dec. 23. C4827, 3) | [a somogyi ember] a földért is bolondul. A saját testvérébe is kést eresztene egyetlen barázda miatt (1964 Urbán Ernő C5298, 179) | a darázs megbénította a hernyót, mozgató idegeibe eresztve fullánkját (1984 Népszabadság jan. 21. C7834, 14).

6a. (tárgy n. is) ’〈lövedéket〉(vhonnan) vmely irányban, vmi, vki felé lő(ve juttat vhova) vki, vmi’ ❖ [a nyilasok] mellyik cſoportra ereſzſzék leg-is-leg-elsben ſebes veſzſzeiket (1786 Dugonics András 7087010, 157) | a’ fellegvárból bombákat eresztettek a’ városra (1848 Jelenkor C8314, 96) | Torpedócsónak hozott a híd mellett egy torpedót s onnan ezt a célpont felé eresztette (1905 Pesti Hírlap dec. 7. C5653, 2) | Merjen csak belémrugni egy lovasrendőr! [...] majd beléje eresztek egyet a browningomból (1913 Borsszem Jankó jún. 15. C5032, 6) | [Kálmán] hirtelen előrántja a fegyverét. – A talpatok alá eresztek egyet-kettőt, akkor majd táncoltok! (1962 Garai Gábor C6881, 821) | a lelke misztikus oldala bűnhődésre vágyott, áldozatra: az, hogy egyszerűen golyót eresszen a fejébe, nem elegendő számára (2007 Pap Vera-Ágnes ford.–Nabokov 3258002, 151).

6b. (tárgy n. is) ’〈labdajátékban: labdát〉 nagy erővel (váratlanul)(ve juttat vhova), ill. 〈rúgást〉 így végez, végrehajt’ ❖ [Payer] igen erős lövéseket eresztett az ujpesti kapura (1912 Pesti Hírlap nov. 26. C5660, 40) | Aman Beneckétől pompás passzot kap, [...] s két méterről a jobbsarokba ereszti bombáját (1928 Nemzeti Sport aug. 7. C6777, 5) | Sztanesik Schmidtet indítja el, a szélső futtából kapu fölé ereszt egyet (1930 Nemzeti Sport febr. 24. C7154, 2) | Steinmetz Ádám centerben, háttal a kapunak átvette a labdát, és bődületes csavart lövést eresztett Szécsi kapujába (2005 Népszava ápr. 11. C7468, 14).

6c. ’〈tárgyat, (alkat)részt rögzítés(e) céljából〉 vmely anyagba mélyeszt, ill. 〈alkatrészt〉 eresztékkel, csappal stb. másik (alkat)részbe illeszt’ ❖ Spunden [...] egymásba éreſzteni, p. o. a’ deſzkát (1803 Márton József¹ C5802, 501) | Hogy a szobrok [...] erősen megálljanak: egyes részeibe vas-rudak vannak eresztve, mellyek részint a falban, részint a padlatban vannak megerősítve (1843 Tarczy Lajos 8464005, 200) | [Az újfajta ekén] ezek a csavarok azokat az ékeket pótolják, mellyek a paraszt ekén [...] az ekeszarvába eresztett gerendöly vége alatt és fölött vannak (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A beszélő cső vezetéke 25 mm. átmérőjü cink- vagy sárgaréz-bádog cső mely a falba van eresztve vagy a falhoz hozzá erősítve (1893 PallasLex. CD02) | az újabban épített boronaházaknál a szögleteken oszlopfák, „szöglábak” vannak a földbe eresztve mintegy egy méter mélységre (1912 Malonyay Dezső CD07) | A falak faragott, a sarkoknál egymásba eresztett boronából készültek (2002 Tóth Sándor²–Srágli Lajos CD36).

7. ts (átv is) ’〈annak kif-ére, hogy vmely szorító, tartó eszközt feszességében úgy változtat vki, hogy az (vki, vmi számára) hosszabb, lazább stb. lesz〉’ ❖ zabolátlan vágyáſinak hoſzſzú pórázt ne ereſzſzen az ember (1777 Benyák Bernát C0968, B[r]) | [A vonó] alsó végére lyukat vés, mellyre a’ kis ércz Sróf bele illyék, melly által a’ hegedű vonónak szálait feszesre huzni, vagy tágra ereszteni lehet (1821 Hasznos Mulatságok C0183, 246) | kijjebb eresztette egy likkal a nadrágszíját (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Both ispán és még többen a jó vitézek közül kantárt eresztve, nekivágtattak az ellenségnek (1930 Bánlaky József CD16) | a kulákkérdésben túlságosan hosszúra eresztettük a gyeplőt (1960 Népszabadság jún. 21. C4812, 2) | nyakkendőjét lazábbra eresztette (1996 Magyar Hírlap CD09).

7a. tn (tárgyragos határozóval is) ereszt vmin ’〈vmely szorító, tartó eszközön〉 lazít vki’ ❖ „A mint parancsolja nemzetes asszonyom!” – Mondja az uj szabó, jókorát eresztvén a mértéken (1857 Vas Gereben 8514012, 8) | Minthogy a szél kedvező volt, csak itt-ott kellett hol helyrevonni, hol ereszteni rajtuk [ti. a vitorlákon] (1862 Vasárnapi Újság C7376, 362) | Egy lyukat eresztve a csatos szíján, [a bíró] nagyot fohászkodott (1902 Jókai Mór CD18) | Nyomták, szorították a munkabéreket és mindig az utolsó pillanatban eresztettek egy kicsit a csavaron (1921 Népszava szept. 10. C7489, 1) | az istrángon néha-néha ereszt egyet a kocsis (1935 Tálasi István C6581, 32) | Meglehet, Bokros Lajos elvégezte a favágómunkát, s csöppet ereszteni lehet már a gyeplőn (1996 Magyar Hírlap CD09).

7b. tn ’〈annak kif-ére, hogy vminek a mértéke, foka kisebb lesz, ill. azt csökkenti vki, vmi〉’ ❖ Marka ereszt a nyél szorításából (1957 Népszabadság jún. 26. C1498, 4) | Az engedékeny, már nem ironikus hangra Kalányos is ereszt a merevségéből (1961 Szabad Föld okt. 22. C4860, 16) | enyhül a hideg, s melegedik a levegő, ereszt szorításából a fagy (1993 Magyar Nemzet márc. 27. C8368, melléklet II).

8. ts ’(elengedve és) lendületet adva neki, a víz, szél stb. erejére bízva, hagy szabadon mozogni (vmerre v. vhova) vmit vki, es. vmi’ ❖ egy ers Sas [...] hogy galambját körmére öltette, Ki-tépett tollait szélnek eresztette (1780 Dugonics András ford.–Homérosz C1485, 152) | Jertek, jertek Pista, Peti, Sárkányt fogunk ereszteni! (1872 Kállay István 8218001, 11) | a favágók és szénégetők egész fenyőszálakat dobtak át [a sziklahasadékon] s eresztettek a völgybe (1878 Vasárnapi Újság C7392, 414) | Lassan, de súlyosan [indul a bika]; mint valami ókori hadi gép, melyet lejtőn eresztenek lefelé (1901 Pesti Hírlap dec. 15. C5649, 5) | [A halászok Jézusért] hagyták ott hűséges bárkáikat, amelyeket annyiszor eresztettek vízre s annyiszor kötöztek ki a kikötőben (1925 Révay József ford.–Papini 9565002, 113) | Az újratelepítés évfordulóján [...] 275 gyermek egy-egy léggömböt eresztett az égbe (1995 Magyar Hírlap CD09).

8a. ts ’〈embert, állatot v. járművet, es. tárgyat〉 hagy szabadon(, magánál gyorsabban) mozogni, haladni, ill. vhova, vmeddig jutni vki, vmi’ ❖ Árgánt is oda fut, ’s egygy gerendát kapván, ellene szegezi az ellenség’ [ostrom]tornyának; ’s a’ mennyire tsak ére hatalmas keze, és a’ temérdek fa nem eresztette azt közelébb (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461002, 105) | Mellén a paizs is meg van szaggatva, de bellebb A páncél nem ereszti hegyét leverője vasának (1825 Vörösmarty Mihály CD01) | Minden jó vérü lónak tulajdona, hogy nem örömest ereszt más lovat maga elé (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 203) | Most aztán itt kell vesztegelnünk [a hajóval], mig a szél odább ereszt (1872 Jókai Mór CD18) | [a kutya] csak azért a kis területért felelős, a meddig a lánca ereszti (1908 Budapesti Hírlap szept. 6. C4696, 3) | [Tóth:] Eresszetek! Könyökével szétlöki a sokaságot, előrenyomakodik (1974 Dobozy Imre 9110001, 56) | a küldöttség megindult, útközben [...] megegyeztek abban, ki legyen közülük a fő szószóló, azt a tetthelyen előreeresztették (2000 Szabad Föld jún. 6. C8386, 15).

8b. ts (átv is) ’〈ember v. állat〉 a fogás, szorítás megszüntetésével szabadon enged, kül. a markából v. a fogai közül kienged vmit, vkit’ ❖ A jó macska nem ereszti az egeret (1865 Vasárnapi Újság C7379, 211) | A mihez jussa van: megragadja; ha kell, kidacolja. Magáét a markából nem ereszti (1901 Budapesti Hírlap máj. 26. C0056, 1) | Addig kérlelte szépen és mókásan, amíg Sári néni csakugyan melléje ült. De a fazakat és a csomagot nem eresztette volna semmiért (1934 Tamási Áron 9701011, 26) | a vesztes nehezen ereszti vágyai tárgyát (1999 Magyar Hírlap CD09) | [A kutya] gazdája előtt üljön le, emelt fővel tartsa a nyúlapportot, majd parancsra (ereszd!) engedje át vezetőjének (2000 Nimród C6153, 18) | Hiába próbálta kiszabadítani magát, nem eresztettem (2010 Szvoren Edina 3153003, 604).

8c. tn (ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vmely tárgy, dolog részei között a rögzítés megszűnik〉’ ❖ A Műanyagipari Kutatóintézet nagy kötőszilárdságú új ragasztószereket dolgozott – illetőleg kísérletezett – ki, amelyek fémet fémhez és fémet porcelánhoz egyaránt olyan tökéletesen ragasztanak, hogy a ragasztás még akkor sem ereszt, amikor a fém törik (1960 Magyar Nemzet febr. 20. C0355, 5).

9. ts (átv is) ’〈annak kif-ére, hogy vki (engedélyt adva) engedi vkinek, hogy (be)menjen vhova, vkihez v. távozzon vhonnan, vkitől, ill. vki v. vmi lehetővé teszi, engedélyezi, hogy vmit bevigyenek vhova〉’ ❖ Melly rejtve, és keményen tartatnak egyéb aránt a’ Török Aſzſzonyi-állatok [...], hogy olly könnyen ſemmi féle más férjfiak a’ heréltteken kivül nem ereſztetnek hozzájok (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 231) | [Waldeichen] engem ſem ereſzt ſoha magától ajándék nélkl (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess 7377004, 110) | [a szabók] egy folyamodványban azt kivánták a’ mairetől [= polgármestertől], hogy a’ messziről szállitott szabóczikkeket ne ereszsze a’ városba (1844 Pesti Hírlap CD61) | Nem kell nekem [a csendőrségi jutalom]. Csak eresszen utamra (1893 Pesti Hírlap febr. 13. C5641, 6) | Ott szeretnék lenni [...] azon az ünnepi estén, melyen fényes sikereinek színhelyétől: a Nemzeti Szinháztól búcsút vesz. De folytonos betegeskedésem – fájdalom! – nem ereszt (1901 Vasárnapi Újság C7415, 323) | Ki ȧz urāt fétyi [= félti] tőlem, Në erissze hozzām közel (1906 Lakodalom C5372, 827) | A pártirodán az ügyeletes nem akarta beljebb ereszteni ezt a jöttmentet (2003 Závada Pál 3146003, 1104).

9a. ’〈embert, állatot v. vmely dolgot〉 nem akadályoz, ill. segít abban vki, hogy vmilyen állapotba, helyzetbe kerüljön v. vmivé váljon’ ❖ [Bojárdó] azt gondolta tehát, hogy a’ Baſſát ſzemélyérl naponkint jobb bizomba fogja tenni, és alázatos, ’s hivséges mutatásával arra hajlitani, hogy ötet ſzabad lábra ereſzſze (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 214) | El-unván véle kinlódni, végre tsak el-kellet magamat tökélleni, hogy [a fordítás] akár jó, akár nem, itéletetek alá ereſztem (1776 Bessenyei György¹ C1103, [8]) | sem az Igazságot fel nem áldozta, sem a’ Szent Vallás boldogitó alap Kintseit veſzélynek nem ereſztette (1828 Hazai és Külföldi Tudósítások C8277, [185]) | [Haly basa] Rhédey Ádám házát felgyújtja, prédára ereszti (1853 Jókai Mór CD18) | [Az osztyák] férfiak és nők hosszú befont, vagy szabadon eresztett hajat viselnek (1882 Fővárosi Lapok C8098, 1041) | csapra eresztette a zsírt, hadd folyjon el (1904 Mikszáth Kálmán CD04) | George Kazan tele volt vad indulatokkal, melyeket csak odahaza mert szabadjára ereszteni (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 54) | a túlságosan hosszú pórázra eresztett eurorendőrség (1996 Magyar Hírlap CD09).

9b. (rendsz. magát v. fejét tárggyal) ’〈annak kif-ére, hogy vmely (lelki)állapotnak v. külső hatásnak, erőnek átadja magát, ill. vmely cselekvésbe, tevékenységbe fog vki〉’ ❖ örvendetes állapot [...] magát tellyeſséggel [Isten] akarattyára ereſzteni, mondván: Légyen te akaratod; ha fáj-is, ha nehéz-is (1777 Molnár János C3195, 61) | Bérczhosszant települnek a’ jött csapatok nyugalomra, Fáradt tagjaikat csöndes pihenésnek eresztvén (1837 Parthenon C3431, 96) | Bórembukk pedig galléron ragadá Gerzson urat, s úgy hurcolta őt magával, roppant lábait futásnak eresztve (1853 Jókai Mór CD18) | [az asszony] odaadóan, mohón, bágyadt vággyal ereszti ernyedtté magát (1909 Móricz Zsigmond 9462040, 99) | [Az iddogáló katona] lassan álomra kezdte ereszteni nagy bozontos fejét (1910 Krúdy Gyula CD54) | e gyakori férfibánat [ti. a kopaszodás] miatt nem érdemes búnak eresztenie a fejét (1997 Magyar Hírlap CD09).

10. ts ’〈embert, állatot〉(támadólag) indít, küld vhova, vkire, vmire stb. vki’ ❖ Vajha meg-gondolnák ezt mindnyájan, a’ kiknek kedvök vagyon a’ Vers-ſzerzésre! nem olly bátran ereſztenék a’ meredek Pindusnak ſovány ösſzvéreiket tsak azért, hogy k-is Magyar emlt ſzoptak (1773 Rájnis József 7201007, 84) | [a legény] tsak alig várhatja, hogy a’ kerek Erdt Érjék Döbrögiék; mint a’ nyil utánnok ereszti Ráróját (1814 Fazekas Mihály 8138030, 16) | békítni javallom, ereszszünk Enyhít követet hozzá (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358003, 80) | [Zsuzska] úgy biccentett fejével, mint királynő, aki útnak ereszti apródját (1927 Pásztor Árpád 9519018, 38) | [a kutyafalkát] vad ártányra eresztik (1934 Molnár Ákos CD10) | a harcmezőkön szuronnyal felszerelt puskákkal egymásnak eresztették az óriási tömegű katonát (2001 Országgyűlési Napló CD62).

10a. (/ritk) ’〈hírt, üzenetet stb.〉(hirtelen elhatározással) indít, küld (vhonnan vhova, vkihez) vki’ ❖ Meg-parantsolá, hogy az álgyúval jelt adogaſſanak, ’s igy magok felöl hirt ereſzſzenek (1783 Molnár János 7445002, 67) | Széphalomról még Juniusnak 15dikén hozzám eresztett kedves levelét vettem atyafiságos szeretettel (1806 Báróczi Sándor C2557, 270) | Tenczer Pál ilyen sürgönyt eresztett Bécsbe (1883 Borsszem Jankó ápr. 1. C5002, 2) | egy Kolozsvárt éldegélő, Amerikát járt, nadrágos s kereskedelmi iskolában érettségizett székely fiú képében találkoztunk avval a mindig misztikus ködbe burkolt valakivel, aki a mesét költi s ereszti világgá (1930 Sárközi György CD10) | ha nincs más, időnként egy-egy cikket ereszt hivatalból az Egyetemi Lapokba (1960 Egyetemi Lapok máj. 28. C6086, [4]).

10b. ’〈pillantást, mosolyt stb.〉 irányít, küld vhova, vki felé’ ❖ nem de ha a’ késértetkor egy ájtatos foháſzkodáſſal, a’ Kereſztfán függö édes Meg-Váltód felé ereſztetted volna ſzived indúlattyát, nem de a’ bünre hajlott akarat viſzſza hajlott vólna? (1777 Molnár János C3195, 154) | Fohászt most nem eresztek (1833 Regélő C0457, 623) | a négy rendőr érintésére az illető ur engedett az erőszaknak, de előbb egy-egy hazafias frázist eresztett a karzat felé (1912 Budapesti Hírlap júl. 18. C4700, 6) | A szeme sarkából egy gyors pillantást eresztett a szomszéd ágyon üldögélő, hosszúnyakú, irhabundás asszonyra (1946 Déry Tibor 9107010, 72) | hökkenten láttam, hogy kopasz, fehér köpenyes orvosok és ijesztő, fonendoszkópos doktor nénik hajlonganak előtte [ti. apám előtt], mézesmázos mosolyokat eresztve felém (2010 Magyar László András 3153008, 810).

Ö: alá, át~, be~, bele~, el~, fel~, haza~, ki~, le~, meg~, neki~, össze~, rá~, tele~, vissza~.

Fr: áru, füst, gyökér, szél¹.

ÖU: által~, keresztül~, széjjel~, szét~, végig~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ereget; ÉKsz.; SzT. ~, eresztet, eresztetik, eresztetett, ereszthet, eresztő; ÚMTsz. ereszt¹

ereszt ige 5b2
eriszt 5b2 (nyj)
1. tárgyas
〈kül. folyékony v. légnemű anyagot〉 (vmely nyílásán v. testnyílásán) magából kienged(ve), kibocsát(va juttat vhova) vki, vmi
[a beteg] kevés vizelletet tſeppenként és nagy fájdalommal ereſztet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a kifejlett selyemhernyók] igen vékony, gyenge, és fényes fonálból, mellyet tulajdon testetskéjekbl ereſztenek, mintegy tojás formájú gombolyagos házatskát fonnak
(1805 Mitterpacher Lajos)
a nőstény petéit a vizbe ereszti
(1894 PallasLex.)
[A mécses] piszkos, rőt fényt eresztett
(1899 Mikszáth Kálmán)
cigarettára gyújt, az orrán roppant füstfelhőket ereszt
(1915 Pesti Hírlap ápr. 23.)
a tengerfenéken heverő Prestige [tartályhajó] november közepe óta megállás nélkül ereszti magából az olajat
(2002 Magyar Hírlap)
[a besózott gyalult tököt] 15 percig állni hagyjuk, hogy levet eresszen
(2009 Mautner Zsófia)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
vizeletet ürít v. bélgázt bocsát ki magából vki
Ereszt, pl.például alfeléből
(1862 Kriza János)
a betegek legtöbb esetben maguk alá eresztenek
(1886 Orvosi Hetilap)
Mivel sürgősen eresztenie kellett egyet, a tengerész otthagyta helyét
(1974 Szentkuthy Miklós ford.Joyce)
Csohány Gabriella[:] Én eresztek egyet. Estée Lauder[:] A férfias illat
(1990 Orbán Ottó)
1b. tárgyas
〈hangot, szót stb.〉 hallat, kiad (magából) vki, vmi
érettünk ereſztett forró foháſzkodáſok
(1777 Molnár János)
[a szamár] kezdette torkából ereszteni Otromba bőgéssel szavát
(1819 Virág Benedek)
torkomban a halálos félelem anginájával rákezdtem az „Isten hozzád”-ot s eresztettem magamból nagy keservesen
(1858 Jókai Mór)
a vajda sűrű szőr közé rejtőző szája kacajt ereszt s meg-megvillannak fehér fogai
(1925 Budapesti Hírlap dec. 31.)
Foga közt eresztve a szót rámmordult: – Hadd...
(1933 Budapesti Hírlap máj. 12.)
[Belefújva] gyenge, alig hallható hangot ereszt a cső
(1970 Népszava júl. 4.)
1c. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
〈edény, tartály stb.〉 szivárog, folyat
Ereszt a kazán, Bodó szaktárs?
(1951 Örkény István)
Először azt gondoltam, hogy a zacskók eresztenek. Néha ugyanis tejes lett a kosárban a kenyér, a cukor
(1970 Magyar Nemzet márc. 22.)
A reaktor melletti tisztítórendszerből szivárog egy kis radioaktív gáz [...], lehet hogy a tisztogatás alatt álló harminc fűtőkazetta valamelyike ereszt egy csöppet
(2007 Népszabadság ápr. 28.)
1d. tárgyas (tárgy n. is)
〈nyílást elzáró (alkat)rész vmely áramló anyagot〉 (meghibásodása miatt) magán áteresztve enged kijutni (vhonnan v. vhova)
A szabályozó egyenletes nyomással ereszti a gázt az utcai kövezet alá 1-2 m.méter mélyen fektetett öntött vascsőbe
(1894 PallasLex.)
[a gőzgép esetében] elegendő kinyitni a szelepet, mely a gőzt a hengerbe ereszti (indító szelep), hogy a beáramló gőz nyomása alatt a gép meginduljon
(1907 Schimanek Emil)
A kerékkel volt valami, eresztett a szelep
(1989 Fel a kezekkel!)
A Kvant-2 kijárati ajtaja a november 3-ai űrsétát követően kezdte ereszteni a levegőt
(1997 Magyar Hírlap)
1e. tárgyas (tárgy n. is)
〈vmely dolog, kül. textília (festék)anyagát v. abból vmennyit, ill. (festék)anyag a részecskéit〉 nedvesség, ritk. dörzsölés hatására magából kiengedi, kibocsátja, úgy, hogy ezzel megszínez, megfog vmit
[a grafit] sima, zsíros tapintatú, ólomszinű, fémfényű, megérintve színt ereszt
(1880 Szterényi Hugó)
hírlik, hogy ez uj bankjegyeket bevonják, mert [...] a festék ereszt
(1881 Fővárosi Lapok)
csak a fehér falaknak volt az a rossz természetük, hogy szint eresztettek, ha valaki a ruháját oda dörzsölte
(1887 Fővárosi Lapok)
[az iskolaköpenyekhez használt anyagok] mosógépen is moshatóak, a színükből nem eresztenek
(1959 Magyar Nemzet ápr. 21.)
A köpenyek színtartósságával, sajnos, az idén is baj van, könnyen eresztik a festéket
(1963 Magyar Nemzet aug. 1.)
Szőrüket hullató állatfigurák, színüket eresztő műanyag mütyürök meg-megjelennek a piacon
(1994 Magyar Nemzet dec. 1.)
1f. tárgyas
〈annak kif-ére, hogy vminek a szőre, tolla stb. hullik, ill. külső behatásra a helyéből kijön〉
Az ecseteléseket alkalmas puha ecsettel (mely szőrt nem ereszt) minden alkalommal csakis maga az orvos végezze
(1884 Orvosi Hetilap)
[a vadmacska gereznája] szőrét folyton ereszti, s igy csak vadászember bélelteti vele a kabátját
(1897 PallasLex.)
[a finommechanikai üzemben dolgozó munkások] szálakat eresztő (pamut- vagy gyapjú) anyagból készült ruhát nem viselhetnek
(1958 Népszabadság jún. 3.)
Az ütéstől „megijedt” az állat, azért eresztette könnyebben a tollát levágás után
(1967 Domonkos Ottó)
1g. tárgyas
〈állat karmát, fullánkját〉 (támadólag) kiereszti
[a méh] csak akkor ereszt fullánkot, ha fölingerelték
(1877 Jókai Mór)
[a novelláskötet humora] hol játszi, mint a napsugár, hol pedig a szatírához közeledik és fullánkot ereszt
(1894 Budapesti Hírlap febr. 2.)
[a gepárd tízhetes koráig] karmait ki-be tudja húzni, illetve ereszteni
(1968 Élet és Tudomány)
[Bokács] küljebb ereszti a karmát. „Minek neked ember? Akkora jövés-menés volt [...], elég embered lehet. Mint kutyában a bolha. Vagy nem?” Tehát már tájékozódott
(1971 Dobozy Imre)
1h. tárgyas (tárgy n. is) (rég v. nyj)
〈méhcsalád új méhkirálynő vezetésével egy új méhcsaládot〉 kibocsát
Orbán napja táján mikor jó idö jár, Ereſzteni kéſzül a’ jó Méh akkor már
(1774 Vesmás Márton)
Egyegy kas méh, kedvező esztendőben, 2-3 rajt is ereszt; de legjobb vele csak egyet jót eresztetni
(1844 e. Edvi Illés Pál)
Ha már a kaptár újabb rajt nem ereszthet, a nép kirágja az anyabölcsőket s elpusztítja a kvákogó anyákat
(1933 Az állatok világa ford.)
Amikor ereszteni akar a méh, szól, visít az anya. Készül a kirepülésre
(1956 Ethnographia)
2. tárgyas
〈szőrzetét, haját v. körmét, ill. zsírpárnát álla alatt, hasán stb.〉 növeszt(i) vki, vmi
Már bút terem barázdáján Asszonyságod homloka, Már karcsú nyakad símáján Hasat ereszt a toka
(1800 Csokonai Vitéz Mihály)
Fogadása tartja, hogy jövőre szakállt, bajuszt ereszt
(1890 Jókai Mór)
[az előkelő úr] oly hosszu körmöt ereszt, mint a chinai szolgabiró
(1896 Pesti Hírlap júl. 26.)
pocakot eresztett és azt tolta maga előtt mindenhová
(1949 Nagy Lajos)
Fiatal korában sűrű, lobogó hajat eresztett
(1982 Népszabadság jan. 23.)
A szabadban vagy fészer alatt telelő lovak télen át hosszú rabszőrt eresztenek
(1999 Magyar néprajz)
2a. tárgyas
〈növény v. gomba (vmely részéből) v. növényi rész, mag gyökeret, ágat stb.〉(bele)növeszt (vmibe)
ágazom [=] ágakat verek, eresztek, hajtok
(1784 Baróti Szabó Dávid)
mindegyik plántának a kellő közepét, vagyis szivét körömmel kicsipjük, ez által a dinnye kényszerittetni fog oldalhajtásokat ereszteni
(1875 Hasznos Mulattató)
[a csíráztatott lóhere]magvak nagy része már az első napokban gyökeret és szárat ereszt
(1877 Természettudományi Közlöny)
a búzaszárnak kalászt kell eresztenie
(1922 Kadosa Marcell)
A micélium szálakat ereszt, melyek a trágyában mindenfelé elterjednek
(1938 Természettudományi Közlöny)
A vörös mangrove 30 méteresre is megnövő dús lombú, hatalmas fa, amely szerteágazó léggyökereket ereszt az iszapos tengervízbe, nemcsak a törzséből, hanem az alsó vastag ágakból is
(2001 Természet Világa)
2b. tárgyas (tárgy n. is) (rég v. nyj)
〈termesztett növény, kül. gabona vmennyi termést〉 hoz, ill. 〈bizonyos mennyiségű termés vmekkora hasznot〉 ad
[a szőlőfajták közül] Egy sem ereszt bort az apró Argitisnál bővebben, Sem bora esztendő-számra nem áll el erősebben
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
A szörnyü szárazság által megszoritott gabonák igen keveset eresztettek
(1847 Hetilap)
a rozs kalongyája ereszt két vékát, a buza csak egyet
(1867 Vasárnapi Újság)
Ha napfényes Vízkereszt Megcsordítja az ereszt, Akkor évben jól ereszt A kalász és a gerezd
(1882 Arany János)
A buza füventeg jól mutatott, de nem volt májusban eső, és igy nem eresztett
(1931 Magyar Nyelv)
44 kilót eresztett egy kereszt. Buzából!
(1933 Budapesti Hírlap júl. 23.)
2c. tárgyatlan (rég v. nyj)
〈vmely foglalkozás, vállalkozás〉 vhogyan jövedelmez, vmekkora hasznot eredményez
[A csizmadiának] jól eresztett a kapta
(1850 Arany János)
a tulajdonképpeni vállalkozás: a fürdő és a két szálló nagyon gyengén eresztett
(1906 Pesti Napló márc. 29.)
[a tűzoltóság] fenemód úri foglalkozás volt, csak az a kár, hogy gyengén eresztett kicsit
(1959 Népszabadság aug. 11.)
2d. tárgyas (nyj)
〈baromfit〉 keltet vki
[Irigyli,] ha szomszédasszonya több libát ereszt, csirkéi számosabbak
(1851 A Falu Könyve)
ereszt: [...] 2. költet (csibét). „Sok csibiét eresztëttem.”
(1906 A bakonyalji nyelvjárás)
3. tárgyas
〈folyékony v. szemcsés, darabos anyagot a kezéből, markából v. vmely edényből, tartályból〉 folyat, önt v. hullat, szór (vhova), ill. 〈tárgyat kezéből〉 elengedve vminek a belsejébe juttat vki
Ha az etzetbe ereſztetik a’ tojás, a haja meg-puhul, el-is oſzlik
(1783 Molnár János)
a pincében bort ereszt a csapról
(1895 Jókai Mór)
[Szindbád] olyan mozdulattal eresztett két pengőt az asszony kezébe, mint a muszka hercegek
(1911 Krúdy Gyula)
a vízzel hígitott agyagot szűrőn eresztik egyik tartályból a másikba
(1960 Kresz Mária)
Az eresztett pép készítésénél forrásban lévő vízbe lassan eresztik a lisztet, belekeverik és gondosan kevergetve sűrűre főzik
(1997 Magyar néprajz)
3a. (határozóval v. jelzős határozóval)
〈annak kif-ére, hogy elkészítése során vmely ételhez, italhoz annyi folyadékot ad vki, hogy a jelzővel kifejezett tulajdonságú leve legyen〉
mi ezt a hig lére eresztett olcsó hust [ti. a Bucsánszky Alajos nagy naptára című kiadványt] sokra teljességgel nem becsüljük
(1858 Vasárnapi Újság)
hosszú lére eresztett becsináltak
(1891 Mikszáth Kálmán)
ettünk labodalevest, erdei salátát, gombát, és puliszkát hígra eresztett szilvaízzel
(1973 Sütő András)
A halpaprikás „rövidebb” lére eresztett[, a halászléhez] hasonló ételféle
(1979 NéprajziLex.)
Hosszú lére eresztett kávé és pármai sonka marokkói sárgadinnyével
(1995 Népszava febr. 10.)
3b.
〈folyékony v. gáznemű anyagot, villanyáramot〉 csatorna, vezeték stb. segítségével v. nyíláson keresztül (el)juttat vhova
[egy denevér az üvegbúra alatt] ki-állotta két minutumig az aër nem létét; és hogy az üveg alá aërt ereſztettem: ismét fel-éledt
(1793 Segesvári István ford.Derham)
a’ víztárgyszeszt [= hidrogéngázt], egy lefelé hajtott hajszál-csövecskén ereszti az ember, egy szesztartóból, a’ porképű platinára
(1824 Tudományos Gyűjtemény)
tekintetes Szabolcs megyében Kerecsentől Komoróig vitessék által a’ Tisza egy átmetszéssel, ezután Csapnál eresztessék a’ Tisza’ üresen maradt ágyába a’ Latorcza folyó
(1843 Beszédes József)
a gőzhengerekből kiömlő fáradt gőzt a kürtőn át eresztik a szabadba
(1895 PallasLex.)
hirdetményekben figyelmeztették a közönséget, hogy nagyfeszültségű áramot eresztettek az alagi vonal felsővezetékébe
(1923 Népszava nov. 9.)
[A hámor működtetéséhez] a felduzzasztott patakvizet egy vályúval a lapátkerekekre eresztik
(1979 NéprajziLex.)
3c. (határozó n. is)
〈edényt, tartályt stb. folyadékkal〉 abba folyatva tölt vmennyire, vmeddig
Fényszarusi teleszitta karczossal a lopót s félig eresztett vele egy hasas szürőkancsót
(1900 Magyarország okt. 21.)
a zöldséges kertészetet meg úgy öntözzük, hogy a vizesárkot színültig eresztjük vízzel, így a föld jól átázik
(1950 Szabad Nép aug. 15.)
egy olyan jó másfeles, fáradt ponty billegett a majd csurig eresztett fürdőkádban
(2008 Népszabadság jan. 26.)
4. tárgyas
〈fent(ebb)i helyen rögzített kötelet, hálót stb., ill. annak segítségével v. kézzel fogva vkit, vmit〉 oly módon enged fokozatosan lefelé vki, vmi, hogy (annak egy része) lent(ebb)i helyre jusson
Pétert, és Andráſt akkor hitta Kriſtus Apoſtolságra, mikor hálót ereſztenek vala a’ tengerben
(1772 Vajda Sámuel)
[ha] gyanakodhatunk, hogy némelly helynek felette ártalmas a’ levegö ege, ’s általa ember életét veſztheti, akkor tanátſosbb elöre némelly oktalan állaton probát tenni, ’s e’ végre p. o.példának okáért kutyát; avagy matskát lábánál fogva a’ verembe ereſzteni
(1786 Tolnay Sándor ford.Schosulan)
[Fiumében] a hajókon is félárbócra eresztett lobogók jelzik a nemzeti nagy gyászt
(1890 Fővárosi Lapok)
Kenderszínű haja már szépen, rendesen a lehető legapróbb fonással befonva és vállára eresztve, lenvászon ingére
(1899 Bródy Sándor)
fátylait az arca elé eresztette
(1911 Balázs Béla)
a kötélen kútba eresztett egyszeri ember példáját követték, aki ravaszul elereszti a kötelet, hogy akik odafenn tartják hanyattessenek
(1926 Harsányi Zsolt)
David Merlini szabadulóművész egy hatalmas üvegakváriumba állva nyakig bebetonoztatta magát, majd tízórai betonkötés után az akváriumot egy darus kocsi a Lánchídról a Dunába eresztette
(2004 Népszava szept. 1.)
4a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval) ereszt vmin (ritk)
ua.
A dereglyén kezdték meg az épitést, rakták a követ, mintha földön lettek volna, mikor aztán már néhány ölet ráraktak, a két lánczon egyet egyet eresztettek, aztán meg ujra rakták a követ, mig aztán ismét eresztettek rajt, a mig feneket nem ért
(1848 Pesti Divatlap)
[a mentőcsónak leeresztésekor] fölváltva: majd az egyik, majd a másik végén eresztettek egyet-egyet a csónakon, miközben többször az a veszély fenyegetett, hogy valamennyien kiborulunk a vizbe
(1918 Pesti Hírlap okt. 3.)
4b. tárgyas
〈kül. felsőbbrendű lény segítő v. ártó dolgot, állapotot stb.〉 bocsát vkire, vmire
Akár mit ereſzt reánk a’ jó Iſten, örvendetes állapot néki hiven, békeſségeſen, alázatoſon engedelmeskedni
(1777 Molnár János)
[mennyei] dicsőségekből néznek voltt honjokra, ’S áldást eresztenek arra
(1819 Kazinczy Ferenc)
[A természet] a május első reggelére virradó éjszakán olyan általános fagyot eresztett az országra, hogy a Kárpátoktól a Velebitig minden növény gyümölcse virágjában elromlott
(1884 Jókai Mór)
mély álmot eresztett Isten Ádámra, kivéve az ő bal oldala csontjából egyet, és alkotá azt asszonyi állattá
(1971 Schram Ferenc)
4c. tárgyas
〈fonalat, madzagot stb. az ujjai között v. a keze közül, ill. feltekert kötelet vmiről〉 (sodorva) folyamatosan enged vki
Szánda fogja a fonál végét, a kerités első karója körül csavarja, azután a fonalat ujjai közt eresztve, karótól-karóig egészen az utca-szögletig megy; ott a fonalat még egyszer átcsavarja és visszafordul
(1883 Fővárosi Lapok)
Az iramodó bálna sebessége mindjárt a meglövetés után szokott legnagyobb lenni, midőn tehát a gombolyító csévékről oly gyorsan kell ereszteni a kötelet, hogy a hajó mozgásának gyorsasága ellenálló erejénél kisebb legyen, mert ellenkező esetben az alattság szétszakadása következhetnék be
(1892 Chernel István)
a fonandó rostcsomót a fonó a (bal) kezében tartotta, és innen eresztette a szálat a jobb kézben pörgetett orsó sodrására
(1991 Magyar néprajz)
Jancsi, szót fogadva barátjának, eresztette a zsineget, közben figyelve, jó szorosan tartva, nehogy a rakoncátlanul röpködő lény [ti. a papírsárkány] nekivágjon a nagyvilágnak
(1992 Szabad Föld okt. 13.)
4d. tárgyas (rég v. nyj, átv is)
〈fonalat, kötelet〉 vmiről engedve és sodorva készít, fon vki, vmi
Elmémben ütköztek azonnal olly ſok nyájas tréfái, vídám, és mindenre alkalmatos kedve, de még azon üd-is, mellybe újaival fonalat ereſztett
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
Az öregasszony hosszú szálat eresztett rokkáján
(1862–1863 Jókai Mór)
[A színdarab] eleinte nagyon szélesen indul, nagyon sok szálat ereszt, melyeket később elejt
(1888 Akadémiai Értesítő)
A szénakötél sodrásához két személy szükséges, akik puszta kézzel vagy kallantyúnak nevezett, kampós eszköz segédletével „eresztik” a kötelet
(1981 NéprajziLex.)
4e. tárgyas (fonalat v. szálat tárggyal)
〈annak kif-ére, hogy vmely folyadék annyira sűrű, ill. vmely szilárd anyag annyira nyálkássá vált, hogy nyúlik〉
Igy főzd és kavard együtt mindaddig, míg a faggyú a lúggal nem egyesűlt, mellynek ezek lesznek a próbái: t. i.tudniillik ha fa lapoczkán kivevén belőle, fonalat ereszt
(1826 Fáy András¹)
[a meggy levét felfőzzük] 1 és 1/2-szeres cukorszörppel, melyet annyira besüritünk, hogy a kanálról lecsurgatva fonalat ereszt
(1931 Pesti Hírlap júl. 3.)
a másnapos kenyér meg legtöbbször nyúlós szálakat ereszt és rossz szagú
(1956 Béke és Szabadság szept. 5.)
azonos súlyú cukrot vízben addig főzünk, amíg az ujjunk között fonalat nem ereszt
(1963 Szabad Föld júl. 21.)
5. tárgyas
〈test(rész)ét, ill. a kezében tartott tárgyat〉 lefelé v. lentebbi helyzetbe mozdítja, ill. így helyezi vhova
Kisdedit a’ szép hölgy [...] ölembe Rakva, szelíd csókkal kezeit vállamra ereszté
(1824 Pázmándi Horvát Endre)
Állt egyedül dúlt széna között gyors hadviselő mén, Tér és völgy’ tapodója, fejét a’ földnek eresztvén
(1831 Vörösmarty Mihály)
[a báró] mosolyogva a grófnő mellé ereszté magát a pamlagra
(1874 Lauka Gusztáv)
Az emberek társasága után a magány felszabadulás volt, mint idomított állatnak, ha kétlábon végzett produkció után elmenekülhet a fürkésző gonosz szemek elől, s négylábra eresztheti megkönnyebbült testét
(1933 Török Sophie)
Sorban álltak, feszesen, lábhoz eresztett fegyverrel
(1976 Dobos László)
Na de hát nem te vagy az egyetlen kiküldött munkatárs, akinek a szava az én konyhámig elér, ereszti ölébe az újságot, és Flórián Imrére gondol persze
(2007 Závada Pál)
5a. (lefelé v. lentre jelentésű határozóval)
〈hangját〉 halkabbra v. mélyebbre veszi vki
jön! jön! ismétlé ’s a’ legmélyebb lépcsőre ereszté hangját
(1837 Athenaeum)
alább ereszté öblös hangját és a miniszterelnökhöz kezdett beszélni
(1886 Mikszáth Kálmán)
Csengery figyelte meg, hogy Jókai sose beszél a maga hangján, mindig valamivel lejjebb ereszti a hangot, ha valakivel beszél
(1909 Hatvany Lajos)
ha valaminek befejezettségét akarjuk jelezni, hangunkat végül olyan mélyre eresztjük, a mennyire különösebb erőltetés nélkül, a rendes beszéd hangerejével [...] tehetjük
(1915 Tolnai Vilmos)
[otthon] csak ő ereszti lefelé a hangját és az asszony sikít egyre jobban
(1941 Tersánszky Józsi Jenő)
– No jó – mondta az apám lejjebb eresztett hangon
(1983 Balla László)
6. tárgyas
〈ember v. állat hegyes tárgyat, dolgot〉 dobva v. szúrva mélyeszt vkibe, vmibe
a’ gallus, sarkantyúját mélyen eresztvén lova’ hasába, mint puskacsőbül ugy indul el
(1838 Széchenyi István)
[a szarvasvipera] oly mélyen ereszti fogát a husba, hogy csak nehezen lehet tőle megszabadulni
(1860 Vasárnapi Újság)
Henrik, a macska, a [férfi] lábába ereszti karmait
(1963 Népszava dec. 23.)
[a somogyi ember] a földért is bolondul. A saját testvérébe is kést eresztene egyetlen barázda miatt
(1964 Urbán Ernő)
a darázs megbénította a hernyót, mozgató idegeibe eresztve fullánkját
(1984 Népszabadság jan. 21.)
6a. (tárgy n. is)
〈lövedéket〉 (vhonnan) vmely irányban, vmi, vki felé lő(ve juttat vhova) vki, vmi
[a nyilasok] mellyik cſoportra ereſzſzék leg-is-leg-elsben ſebes veſzſzeiket
(1786 Dugonics András)
a’ fellegvárból bombákat eresztettek a’ városra
(1848 Jelenkor)
Torpedócsónak hozott a híd mellett egy torpedót s onnan ezt a célpont felé eresztette
(1905 Pesti Hírlap dec. 7.)
Merjen csak belémrugni egy lovasrendőr! [...] majd beléje eresztek egyet a browningomból
(1913 Borsszem Jankó jún. 15.)
[Kálmán] hirtelen előrántja a fegyverét. – A talpatok alá eresztek egyet-kettőt, akkor majd táncoltok!
(1962 Garai Gábor)
a lelke misztikus oldala bűnhődésre vágyott, áldozatra: az, hogy egyszerűen golyót eresszen a fejébe, nem elegendő számára
(2007 Pap Vera-Ágnes ford.Nabokov)
6b. (tárgy n. is)
〈labdajátékban: labdát〉 nagy erővel (váratlanul)(ve juttat vhova), ill. 〈rúgást〉 így végez, végrehajt
[Payer] igen erős lövéseket eresztett az ujpesti kapura
(1912 Pesti Hírlap nov. 26.)
Aman Beneckétől pompás passzot kap, [...] s két méterről a jobbsarokba ereszti bombáját
(1928 Nemzeti Sport aug. 7.)
Sztanesik Schmidtet indítja el, a szélső futtából kapu fölé ereszt egyet
(1930 Nemzeti Sport febr. 24.)
Steinmetz Ádám centerben, háttal a kapunak átvette a labdát, és bődületes csavart lövést eresztett Szécsi kapujába
(2005 Népszava ápr. 11.)
6c.
〈tárgyat, (alkat)részt rögzítés(e) céljából〉 vmely anyagba mélyeszt, ill. 〈alkatrészt〉 eresztékkel, csappal stb. másik (alkat)részbe illeszt
Spunden [...] egymásba éreſzteni, p. o.példának okáért a’ deſzkát
(1803 Márton József¹)
Hogy a szobrok [...] erősen megálljanak: egyes részeibe vas-rudak vannak eresztve, mellyek részint a falban, részint a padlatban vannak megerősítve
(1843 Tarczy Lajos)
[Az újfajta ekén] ezek a csavarok azokat az ékeket pótolják, mellyek a paraszt ekén [...] az ekeszarvába eresztett gerendöly vége alatt és fölött vannak
(1855 Vasárnapi Újság)
A beszélő cső vezetéke 25 mm.milliméter átmérőjü cink- vagy sárgaréz-bádog cső mely a falba van eresztve vagy a falhoz hozzá erősítve
(1893 PallasLex.)
az újabban épített boronaházaknál a szögleteken oszlopfák, „szöglábak” vannak a földbe eresztve mintegy egy méter mélységre
(1912 Malonyay Dezső)
A falak faragott, a sarkoknál egymásba eresztett boronából készültek
(2002 Tóth Sándor²–Srágli Lajos)
7. tárgyas (átv is)
〈annak kif-ére, hogy vmely szorító, tartó eszközt feszességében úgy változtat vki, hogy az (vki, vmi számára) hosszabb, lazább stb. lesz〉
zabolátlan vágyáſinak hoſzſzú pórázt ne ereſzſzen az ember
(1777 Benyák Bernát)
[A vonó] alsó végére lyukat vés, mellyre a’ kis ércz Sróf bele illyék, melly által a’ hegedű vonónak szálait feszesre huzni, vagy tágra ereszteni lehet
(1821 Hasznos Mulatságok)
kijjebb eresztette egy likkal a nadrágszíját
(1883 Mikszáth Kálmán)
Both ispán és még többen a jó vitézek közül kantárt eresztve, nekivágtattak az ellenségnek
(1930 Bánlaky József)
a kulákkérdésben túlságosan hosszúra eresztettük a gyeplőt
(1960 Népszabadság jún. 21.)
nyakkendőjét lazábbra eresztette
(1996 Magyar Hírlap)
7a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) ereszt vmin
〈vmely szorító, tartó eszközön〉 lazít vki
„A mint parancsolja nemzetes asszonyom!” – Mondja az uj szabó, jókorát eresztvén a mértéken
(1857 Vas Gereben)
Minthogy a szél kedvező volt, csak itt-ott kellett hol helyrevonni, hol ereszteni rajtuk [ti. a vitorlákon]
(1862 Vasárnapi Újság)
Egy lyukat eresztve a csatos szíján, [a bíró] nagyot fohászkodott
(1902 Jókai Mór)
Nyomták, szorították a munkabéreket és mindig az utolsó pillanatban eresztettek egy kicsit a csavaron
(1921 Népszava szept. 10.)
az istrángon néha-néha ereszt egyet a kocsis
(1935 Tálasi István)
Meglehet, Bokros Lajos elvégezte a favágómunkát, s csöppet ereszteni lehet már a gyeplőn
(1996 Magyar Hírlap)
7b. tárgyatlan
〈annak kif-ére, hogy vminek a mértéke, foka kisebb lesz, ill. azt csökkenti vki, vmi〉
Marka ereszt a nyél szorításából
(1957 Népszabadság jún. 26.)
Az engedékeny, már nem ironikus hangra Kalányos is ereszt a merevségéből
(1961 Szabad Föld okt. 22.)
enyhül a hideg, s melegedik a levegő, ereszt szorításából a fagy
(1993 Magyar Nemzet márc. 27.)
8. tárgyas
(elengedve és) lendületet adva neki, a víz, szél stb. erejére bízva, hagy szabadon mozogni (vmerre v. vhova) vmit vki, es. vmi
egy ers Sas [...] hogy galambját körmére öltette, Ki-tépett tollait szélnek eresztette
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Jertek, jertek Pista, Peti, Sárkányt fogunk ereszteni!
(1872 Kállay István)
a favágók és szénégetők egész fenyőszálakat dobtak át [a sziklahasadékon] s eresztettek a völgybe
(1878 Vasárnapi Újság)
Lassan, de súlyosan [indul a bika]; mint valami ókori hadi gép, melyet lejtőn eresztenek lefelé
(1901 Pesti Hírlap dec. 15.)
[A halászok Jézusért] hagyták ott hűséges bárkáikat, amelyeket annyiszor eresztettek vízre s annyiszor kötöztek ki a kikötőben
(1925 Révay József ford.Papini)
Az újratelepítés évfordulóján [...] 275 gyermek egy-egy léggömböt eresztett az égbe
(1995 Magyar Hírlap)
8a. tárgyas
〈embert, állatot v. járművet, es. tárgyat〉 hagy szabadon(, magánál gyorsabban) mozogni, haladni, ill. vhova, vmeddig jutni vki, vmi
Árgánt is oda fut, ’s egygy gerendát kapván, ellene szegezi az ellenség’ [ostrom]tornyának; ’s a’ mennyire tsak ére hatalmas keze, és a’ temérdek fa nem eresztette azt közelébb
(1805 Tanárki János ford.Tasso)
Mellén a paizs is meg van szaggatva, de bellebb A páncél nem ereszti hegyét leverője vasának
(1825 Vörösmarty Mihály)
Minden jó vérü lónak tulajdona, hogy nem örömest ereszt más lovat maga elé
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
Most aztán itt kell vesztegelnünk [a hajóval], mig a szél odább ereszt
(1872 Jókai Mór)
[a kutya] csak azért a kis területért felelős, a meddig a lánca ereszti
(1908 Budapesti Hírlap szept. 6.)
[Tóth:] Eresszetek! Könyökével szétlöki a sokaságot, előrenyomakodik
(1974 Dobozy Imre)
a küldöttség megindult, útközben [...] megegyeztek abban, ki legyen közülük a fő szószóló, azt a tetthelyen előreeresztették
(2000 Szabad Föld jún. 6.)
8b. tárgyas (átv is)
〈ember v. állat〉 a fogás, szorítás megszüntetésével szabadon enged, kül. a markából v. a fogai közül kienged vmit, vkit
A jó macska nem ereszti az egeret
(1865 Vasárnapi Újság)
A mihez jussa van: megragadja; ha kell, kidacolja. Magáét a markából nem ereszti
(1901 Budapesti Hírlap máj. 26.)
Addig kérlelte szépen és mókásan, amíg Sári néni csakugyan melléje ült. De a fazakat és a csomagot nem eresztette volna semmiért
(1934 Tamási Áron)
a vesztes nehezen ereszti vágyai tárgyát
(1999 Magyar Hírlap)
[A kutya] gazdája előtt üljön le, emelt fővel tartsa a nyúlapportot, majd parancsra (ereszd!) engedje át vezetőjének
(2000 Nimród)
Hiába próbálta kiszabadítani magát, nem eresztettem
(2010 Szvoren Edina)
8c. tárgyatlan (ritk)
〈annak kif-ére, hogy vmely tárgy, dolog részei között a rögzítés megszűnik〉
A Műanyagipari Kutatóintézet nagy kötőszilárdságú új ragasztószereket dolgozott – illetőleg kísérletezett – ki, amelyek fémet fémhez és fémet porcelánhoz egyaránt olyan tökéletesen ragasztanak, hogy a ragasztás még akkor sem ereszt, amikor a fém törik
(1960 Magyar Nemzet febr. 20.)
9. tárgyas (átv is)
〈annak kif-ére, hogy vki (engedélyt adva) engedi vkinek, hogy (be)menjen vhova, vkihez v. távozzon vhonnan, vkitől, ill. vki v. vmi lehetővé teszi, engedélyezi, hogy vmit bevigyenek vhova〉
Melly rejtve, és keményen tartatnak egyéb aránt a’ Török Aſzſzonyi-állatok [...], hogy olly könnyen ſemmi féle más férjfiak a’ heréltteken kivül nem ereſztetnek hozzájok
(1772 Mészáros Ignác ford.)
[Waldeichen] engem ſem ereſzt ſoha magától ajándék nélkl
(1796 Vitéz Imre ford.Spiess)
[a szabók] egy folyamodványban azt kivánták a’ mairetől [= polgármestertől], hogy a’ messziről szállitott szabóczikkeket ne ereszsze a’ városba
(1844 Pesti Hírlap)
Nem kell nekem [a csendőrségi jutalom]. Csak eresszen utamra
(1893 Pesti Hírlap febr. 13.)
Ott szeretnék lenni [...] azon az ünnepi estén, melyen fényes sikereinek színhelyétől: a Nemzeti Szinháztól búcsút vesz. De folytonos betegeskedésem – fájdalom! – nem ereszt
(1901 Vasárnapi Újság)
Ki ȧz urāt fétyi [= félti] tőlem, Në erissze hozzām közel
(1906 Lakodalom)
A pártirodán az ügyeletes nem akarta beljebb ereszteni ezt a jöttmentet
(2003 Závada Pál)
9a.
〈embert, állatot v. vmely dolgot〉 nem akadályoz, ill. segít abban vki, hogy vmilyen állapotba, helyzetbe kerüljön v. vmivé váljon
[Bojárdó] azt gondolta tehát, hogy a’ Baſſát ſzemélyérl naponkint jobb bizomba fogja tenni, és alázatos, ’s hivséges mutatásával arra hajlitani, hogy ötet ſzabad lábra ereſzſze
(1772 Mészáros Ignác ford.)
El-unván véle kinlódni, végre tsak el-kellet magamat tökélleni, hogy [a fordítás] akár jó, akár nem, itéletetek alá ereſztem
(1776 Bessenyei György¹)
sem az Igazságot fel nem áldozta, sem a’ Szent Vallás boldogitó alap Kintseit veſzélynek nem ereſztette
(1828 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[Haly basa] Rhédey Ádám házát felgyújtja, prédára ereszti
(1853 Jókai Mór)
[Az osztyák] férfiak és nők hosszú befont, vagy szabadon eresztett hajat viselnek
(1882 Fővárosi Lapok)
csapra eresztette a zsírt, hadd folyjon el
(1904 Mikszáth Kálmán)
George Kazan tele volt vad indulatokkal, melyeket csak odahaza mert szabadjára ereszteni
(1990 Nemes Anna ford.Kazan)
a túlságosan hosszú pórázra eresztett eurorendőrség
(1996 Magyar Hírlap)
9b. (rendsz. magát v. fejét tárggyal)
〈annak kif-ére, hogy vmely (lelki)állapotnak v. külső hatásnak, erőnek átadja magát, ill. vmely cselekvésbe, tevékenységbe fog vki〉
örvendetes állapot [...] magát tellyeſséggel [Isten] akarattyára ereſzteni, mondván: Légyen te akaratod; ha fáj-is, ha nehéz-is
(1777 Molnár János)
Bérczhosszant települnek a’ jött csapatok nyugalomra, Fáradt tagjaikat csöndes pihenésnek eresztvén
(1837 Parthenon)
Bórembukk pedig galléron ragadá Gerzson urat, s úgy hurcolta őt magával, roppant lábait futásnak eresztve
(1853 Jókai Mór)
[az asszony] odaadóan, mohón, bágyadt vággyal ereszti ernyedtté magát
(1909 Móricz Zsigmond)
[Az iddogáló katona] lassan álomra kezdte ereszteni nagy bozontos fejét
(1910 Krúdy Gyula)
e gyakori férfibánat [ti. a kopaszodás] miatt nem érdemes búnak eresztenie a fejét
(1997 Magyar Hírlap)
10. tárgyas
〈embert, állatot〉 (támadólag) indít, küld vhova, vkire, vmire stb. vki
Vajha meg-gondolnák ezt mindnyájan, a’ kiknek kedvök vagyon a’ Vers-ſzerzésre! nem olly bátran ereſztenék a’ meredek Pindusnak ſovány ösſzvéreiket tsak azért, hogy k-is Magyar emlt ſzoptak
(1773 Rájnis József)
[a legény] tsak alig várhatja, hogy a’ kerek Erdt Érjék Döbrögiék; mint a’ nyil utánnok ereszti Ráróját
(1814 Fazekas Mihály)
békítni javallom, ereszszünk Enyhít követet hozzá
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
[Zsuzska] úgy biccentett fejével, mint királynő, aki útnak ereszti apródját
(1927 Pásztor Árpád)
[a kutyafalkát] vad ártányra eresztik
(1934 Molnár Ákos)
a harcmezőkön szuronnyal felszerelt puskákkal egymásnak eresztették az óriási tömegű katonát
(2001 Országgyűlési Napló)
10a. (/ritk)
〈hírt, üzenetet stb.〉 (hirtelen elhatározással) indít, küld (vhonnan vhova, vkihez) vki
Meg-parantsolá, hogy az álgyúval jelt adogaſſanak, ’s igy magok felöl hirt ereſzſzenek
(1783 Molnár János)
Széphalomról még Juniusnak 15dikén hozzám eresztett kedves levelét vettem atyafiságos szeretettel
(1806 Báróczi Sándor)
Tenczer Pál ilyen sürgönyt eresztett Bécsbe
(1883 Borsszem Jankó ápr. 1.)
egy Kolozsvárt éldegélő, Amerikát járt, nadrágos s kereskedelmi iskolában érettségizett székely fiú képében találkoztunk avval a mindig misztikus ködbe burkolt valakivel, aki a mesét költi s ereszti világgá
(1930 Sárközi György)
ha nincs más, időnként egy-egy cikket ereszt hivatalból az Egyetemi Lapokba
(1960 Egyetemi Lapok máj. 28.)
10b.
〈pillantást, mosolyt stb.〉 irányít, küld vhova, vki felé
nem de ha a’ késértetkor egy ájtatos foháſzkodáſſal, a’ Kereſztfán függö édes Meg-Váltód felé ereſztetted volna ſzived indúlattyát, nem de a’ bünre hajlott akarat viſzſza hajlott vólna?
(1777 Molnár János)
Fohászt most nem eresztek
(1833 Regélő)
a négy rendőr érintésére az illető ur engedett az erőszaknak, de előbb egy-egy hazafias frázist eresztett a karzat felé
(1912 Budapesti Hírlap júl. 18.)
A szeme sarkából egy gyors pillantást eresztett a szomszéd ágyon üldögélő, hosszúnyakú, irhabundás asszonyra
(1946 Déry Tibor)
hökkenten láttam, hogy kopasz, fehér köpenyes orvosok és ijesztő, fonendoszkópos doktor nénik hajlonganak előtte [ti. apám előtt], mézesmázos mosolyokat eresztve felém
(2010 Magyar László András)
ÖU: általereszt, keresztülereszt, széjjelereszt, szétereszt, végigereszt
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ereget; ÉKsz.; SzT. ~, eresztet, eresztetik, eresztetett, ereszthet, eresztő; ÚMTsz. ereszt¹

Beállítások