erkélyjelenet fn 3B

1. (Szính) ’〈eredetileg Shakespeare Rómeó és Júliájának ilyen jelenetére vonatkoztatva:〉 olyan jelenet vmely színdarabban, amelyben az erkély alatt álló férfi szereplő szerelmet vall az erkélyen álló női szereplőnek’ ❖ Shakespeare „Julius Caesar”-jának 3-dik és 4-dik fölvonása adatott, melyet „Romeo és Juliá”-ból az erkélyjelenet előzött meg (1856 Budapesti Hírlap márc. 14. C7814, [2]) | [Fodor László A szerelem nem olyan egyszerű című darabjában] az utolsó erkélyjelenet cinikusan szentimentális hangjában már benne van a végső rezignáció (1935 Schöpflin Aladár CD10) | [A Ruszt József-féle Független Színpad előadásában] Júlia állt, Rómeó ült a földön, és tökéletes volt az erkélyjelenet minden díszlet, hacacáré nélkül (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (tréf v. gúny) ’vmely erkélyen lejátszódó (rövid) esemény’ ❖ Előttem állott ugyan az erkély-jelenet; a gúnymosoly s az elfordított fej; de hátha annak főrésze fölhevűlt képzeletem rovására esik? (1868 Fővárosi Lapok C8084, [329]) | Koskóczy, aki összefont karokkal, gúnyos mosolygással nézte az erkélyjelenetet, odaszaladt a szerkesztőhöz: – Mi van a hercegnővel? Erre a kérdésre a szónokok otthagyták az erkélyt, a hajdúkat (1925 Népszava dec. 2. C7493, 14) | [Képaláírásként:] 1989. december 21. Ceausescu „erkélyjelenete” két nappal bukása előtt (2005 Népszabadság jan. 10. C7853, 4).

Vö. ÉKsz.

erkélyjelenet főnév 3B
1. (Szính)
〈eredetileg Shakespeare Rómeó és Júliájának ilyen jelenetére vonatkoztatva:〉 olyan jelenet vmely színdarabban, amelyben az erkély alatt álló férfi szereplő szerelmet vall az erkélyen álló női szereplőnek
Shakespeare „Julius Caesar”-jának 3-dik és 4-dik fölvonása adatott, melyet „Romeo és Juliá”-ból az erkélyjelenet előzött meg
(1856 Budapesti Hírlap márc. 14.)
[Fodor László A szerelem nem olyan egyszerű című darabjában] az utolsó erkélyjelenet cinikusan szentimentális hangjában már benne van a végső rezignáció
(1935 Schöpflin Aladár)
[A Ruszt József-féle Független Színpad előadásában] Júlia állt, Rómeó ült a földön, és tökéletes volt az erkélyjelenet minden díszlet, hacacáré nélkül
(2002 Magyar Hírlap)
2. (tréf v. gúny)
vmely erkélyen lejátszódó (rövid) esemény
Előttem állott ugyan az erkély-jelenet; a gúnymosoly s az elfordított fej; de hátha annak főrésze fölhevűlt képzeletem rovására esik?
(1868 Fővárosi Lapok)
Koskóczy, aki összefont karokkal, gúnyos mosolygással nézte az erkélyjelenetet, odaszaladt a szerkesztőhöz: – Mi van a hercegnővel? Erre a kérdésre a szónokok otthagyták az erkélyt, a hajdúkat
(1925 Népszava dec. 2.)
[Képaláírásként:] 1989. december 21. Ceausescu „erkélyjelenete” két nappal bukása előtt
(2005 Népszabadság jan. 10.)
Vö. ÉKsz.

Beállítások