ernyő fn 1C

1. ’külső behatások, kül. eső, szél v. erős napfény ellen védő, rendsz. vázból és arra szerelt ponyvából álló fedélszerű eszköz, szerkezet’ ❖ erny [=] lepel, fedél (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 22) | A novemberi szél meglehetős élesen fütyölt a szekér ernyeje alatt (1842 Gaal József C1788, 188) | [A nyaralónak] tágas kertje lenne, kis mólóval, csónakházzal, nagy piros ernyő alatt kertiszékekkel (1972 Gál István 2021022, 930) | Fazekasáruval, borvízzel szekerezők [...] rendszerint gyékényponyvával, ernyővel közlekedtek (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. ’eső v. napfény ellen védő, nyélből és kifeszíthető vázra erősített vízhatlan anyagból álló, hordozható eszköz, esernyő, es. napernyő’ ❖ [Radnának] valami különös baja eshetett: midn a’ süt Nap-fényen (öreg-léttére) ide-tova járt-kelt, és magát semmi ernyvel bé-nem-födözte (1803 Dugonics András C1474, 155) | Paraplé […]: ernyő; esernyő (1835 Kunoss Endre C2852, 73) | [Weöres Sándornak Az elveszített napernyő című versében] a leány a fűben feledi ernyőjét (1986 Kenyeres Zoltán CD53) | Az ernyő nemcsak az esőtől véd meg minket, de öltöztet is (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. (irod) ’vmely ilyen eszközhöz hasonló alakú(ra formált, alakított), ill. hasonló funkciójú képződmény, tárgy stb.’ ❖ Magos hegyek, szelíd erdők, Pán Istennek sátora, Hantos halmok, hives ernyők, Diánának udvara! (1779 e. Faludi Ferenc CD01) | Mért nyög, miért az esti szél Bokor’ ernyőjében? (1821 Kölcsey Ferenc C2799, 88) | [a korallszigetek a szigetek körül] a’ hullámok és szélvész ereje ellen természeti ernyőt szereznek a’ hajóknak (1834 Garasos Tár 8625003, 82) | [a garabonciás szemöldökei] télhavas ernyőt képeztek villogó, veres körzetű szemei felett (1856 Jókai Mór CD18) | Kezéből ernyőt formál a szeme fölé (1941 Áprily Lajos ford.–Ibsen 9008100, 27) | A családanyák legkisebb gyermekeikkel az egyéni óvóhelyek mellett várták a következő riadót, újságpapírból formálva ernyőt a csecsemők fölé (1967 Magyar Nemzet aug. 25. C4804, 1).

1c. (jelzőként) ’olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú ez az eszköz’ ❖ A’ fának törzsöke egészlen a’ tsuttsáig sima, és tsak közel a’ fa tethöz mintegy erny formára terlnek ki ágai (1827 Hasznos Mulatságok C8326, 397) | pyramis- vagy ernyő-alakra szeldeli [a fekete fenyő] galyait a szél (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | ernyő alakú hálót szövő vitorláspókok (Linyphiidae) (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. ’〈asztali v. állólámpán:〉 a lámpa fényének szétszóródását gátló, a fényt egy irányba terelő v. tompító, a fényforrás köré erősített, vékony lapból sátor-, kúp- v. hengerszerűen kialakított eszköz, alkatrész; lámpaernyő’ ❖ azt tanácslanám az Urnak, hogy a’ lámpa ernyőjét fel ne tegye, és szemét ne tartsa árnyékban (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 312) | [a petróleumlámpa fénye] ernyő nélkül a gyenge szemeknek ártalmas (1883 De Gerando Antonina 8099003, 50) | az asztalon petróleumlámpa áll s bordó selyempapírból ernyő simul rá (1920 Kuncz Aladár CD10) | a lámpák ernyőiből átszűrődő fény (1962 Domahidy Miklós 1035001, 180) | a hőt jól tűrő, fehér polikarbonát ernyővel és horganyzott fémvázzal [készült kerti lámpák] (2000 Lakáskultúra CD39).

3. (rég) ’〈kalapon v. sapkán:〉 árnyékot adó ellenző’ ❖ a’ király föltett kalappal volt, ’s a’ kövecs [...] ezt épen előszéle vagy ernyője (ellenzője) felett találá (1832 Jelenkor C0224, 427) | egy keze a zsinóron, másik a csákó ernyőjén (1856 Jókai Mór C2257, 162) | [a nemesúr] süvegének tágas ernyője csaknem egészen elfödi arczát (1876 Greguss Ágost ford.–Conscience C1917, 120).

4. ’kinyílt állapotban a hozzá erősített zuhanó test v. tárgy esését fékező eszköz; ejtőernyő’ ❖ Hogan az ernyő végét övéhez erősitette, mert kinyitását nem remélte előbb, mint 300-400 lábnyi esés után (1888 Pesti Hírlap ápr. 28. C5636, 7) | [Donahue] 9350 méter magasból ugrott ki ernyőjével a repülőgépből (1930 Budapesti Hírlap aug. 14. C4718, 8) | a kis rugós segédernyő beleakadt az ernyő tokjába, ez idézte elő az ejtőernyő különös viselkedését (1992 Huszár János 2012004, 144) | Mind többen kapnak kedvet a siklóernyőzéshez is, hiszen az ernyőn és egy meredek hegyoldalon kívül tulajdonképpen más nem is kell hozzá (2000 Népszabadság márc. 13. C5833, 45).

5. ’kivetített kép megjelenítésére szolgáló tárgy (felülete)’ ❖ [az ún. képgórcsövek] az erősen megvilágitott tárgy nagyitott képét sötét helyen ernyőre vetve láttatják (1859 Orvosi Hetilap C8109, 191) | a fénysugarak a prizma vastagodó része felé megtörnek, minélfogva az ernyőn levő kép eltolódik (1893 PallasLex. CD02) | a fényt különböző törési koefficienssel rendelkező tárgyakon keresztül egy ernyőre (fényképlemez, fényérzékeny papír) bocsátják (1925 Moholy-Nagy László 1110008, 29) | ahol a[z elektron]sugár eléri a világító ernyőt, egy fénylő pontot hoz létre (2004 Németh Dorottya ford. 3245002, 308).

6. (Növ) ’ernyővirágzat’ ❖ Ernyő (Umbella), Mikor eggy kotsán’ hegyéből sok kotsánok nőnek ki bokrosonn (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 26) | [az ún. sugárzó poloskagyom] ernyője többnyire 5-sugarú (1902 Wagner János CD35) | A virágzat fejecske-szerű ernyő (2009 Új magyar füvészkönyv 1. C7807, 51).

7. (rendsz. alá v. alatt nu-val) (sajtó) ’〈több kisebb (szervezeti) egységet összefogó nagyobb, központi intézmény v. csoport, ill. vmely nagyobb egység jelképeként〉’ ❖ egy általános és teljes zsinat jámbor ernyője alatt vitassuk meg kérdéseinket és válaszainkat (1965 Déry Tibor 9107006, 164) | a jegybank felügyelete alá tartozó bankfelügyelet képe körvonalazódik – mondták a bankárképzőben csütörtökön este tartott vitán. […] A jegybanki ernyő az ÁBF presztízsét is növelheti (1994 Magyar Hírlap CD09) | a bírósági gyakorlat mondaná meg, hogy mi számít kulturális s ez okból a Btk. ernyője alá tartozó rendezvénynek (2001 Magyar Hírlap CD09) | túlságosan sok minden van a nagy vállalati ernyő alatt, érdemes a vállalat belső szerkezetét egyszerűbbé, tisztábbá, átláthatóbbá tenni (2004 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: bog~, bőr~, ejtő~, gomb~, kép~, lámpa~, nap~, paplan~, sikló~, védő~, vetítő~.

ÖU: eső~, fék~, fékező~, radar~, üveg~, vászon.

ÖE: ~antenna, ~felület, ~javítás, ~művelés, ~rendszer, ~tok.

Sz: ernyőtlen.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ernyő főnév 1C
1.
külső behatások, kül. eső, szél v. erős napfény ellen védő, rendsz. vázból és arra szerelt ponyvából álló fedélszerű eszköz, szerkezet
erny [=] lepel, fedél
(1784 Baróti Szabó Dávid)
A novemberi szél meglehetős élesen fütyölt a szekér ernyeje alatt
(1842 Gaal József)
[A nyaralónak] tágas kertje lenne, kis mólóval, csónakházzal, nagy piros ernyő alatt kertiszékekkel
(1972 Gál István)
Fazekasáruval, borvízzel szekerezők [...] rendszerint gyékényponyvával, ernyővel közlekedtek
(1999 Magyar néprajz)
1a.
eső v. napfény ellen védő, nyélből és kifeszíthető vázra erősített vízhatlan anyagból álló, hordozható eszköz, esernyő, es. napernyő
[Radnának] valami különös baja eshetett: midn a’ süt Nap-fényen (öreg-léttére) ide-tova járt-kelt, és magát semmi ernyvel bé-nem-födözte
(1803 Dugonics András)
Paraplé […]: ernyő; esernyő
(1835 Kunoss Endre)
[Weöres Sándornak Az elveszített napernyő című versében] a leány a fűben feledi ernyőjét
(1986 Kenyeres Zoltán)
Az ernyő nemcsak az esőtől véd meg minket, de öltöztet is
(2002 Magyar Hírlap)
1b. (irod)
vmely ilyen eszközhöz hasonló alakú(ra formált, alakított), ill. hasonló funkciójú képződmény, tárgy stb.
Magos hegyek, szelíd erdők, Pán Istennek sátora, Hantos halmok, hives ernyők, Diánának udvara!
(1779 e. Faludi Ferenc)
Mért nyög, miért az esti szél Bokor’ ernyőjében?
(1821 Kölcsey Ferenc)
[a korallszigetek a szigetek körül] a’ hullámok és szélvész ereje ellen természeti ernyőt szereznek a’ hajóknak
(1834 Garasos Tár)
[a garabonciás szemöldökei] télhavas ernyőt képeztek villogó, veres körzetű szemei felett
(1856 Jókai Mór)
Kezéből ernyőt formál a szeme fölé
(1941 Áprily Lajos ford.Ibsen)
A családanyák legkisebb gyermekeikkel az egyéni óvóhelyek mellett várták a következő riadót, újságpapírból formálva ernyőt a csecsemők fölé
(1967 Magyar Nemzet aug. 25.)
1c. (jelzőként)
olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú ez az eszköz
A’ fának törzsöke egészlen a’ tsuttsáig sima, és tsak közel a’ fa tethöz mintegy erny formára terlnek ki ágai
(1827 Hasznos Mulatságok)
pyramis- vagy ernyő-alakra szeldeli [a fekete fenyő] galyait a szél
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
ernyő alakú hálót szövő vitorláspókok (Linyphiidae)
(1995 Magyarország állatvilága)
2.
〈asztali v. állólámpán:〉 a lámpa fényének szétszóródását gátló, a fényt egy irányba terelő v. tompító, a fényforrás köré erősített, vékony lapból sátor-, kúp- v. hengerszerűen kialakított eszköz, alkatrész; lámpaernyő
azt tanácslanám az Urnak, hogy a’ lámpa ernyőjét fel ne tegye, és szemét ne tartsa árnyékban
(1810 Kazinczy Ferenc)
[a petróleumlámpa fénye] ernyő nélkül a gyenge szemeknek ártalmas
(1883 De Gerando Antonina)
az asztalon petróleumlámpa áll s bordó selyempapírból ernyő simul rá
(1920 Kuncz Aladár)
a lámpák ernyőiből átszűrődő fény
(1962 Domahidy Miklós)
a hőt jól tűrő, fehér polikarbonát ernyővel és horganyzott fémvázzal [készült kerti lámpák]
(2000 Lakáskultúra)
3. (rég)
〈kalapon v. sapkán:〉 árnyékot adó ellenző
a’ király föltett kalappal volt, ’s a’ kövecs [...] ezt épen előszéle vagy ernyője (ellenzője) felett találá
(1832 Jelenkor)
egy keze a zsinóron, másik a csákó ernyőjén
(1856 Jókai Mór)
[a nemesúr] süvegének tágas ernyője csaknem egészen elfödi arczát
(1876 Greguss Ágost ford.Conscience)
4.
kinyílt állapotban a hozzá erősített zuhanó test v. tárgy esését fékező eszköz; ejtőernyő
Hogan az ernyő végét övéhez erősitette, mert kinyitását nem remélte előbb, mint 300-400 lábnyi esés után
(1888 Pesti Hírlap ápr. 28.)
[Donahue] 9350 méter magasból ugrott ki ernyőjével a repülőgépből
(1930 Budapesti Hírlap aug. 14.)
a kis rugós segédernyő beleakadt az ernyő tokjába, ez idézte elő az ejtőernyő különös viselkedését
(1992 Huszár János)
Mind többen kapnak kedvet a siklóernyőzéshez is, hiszen az ernyőn és egy meredek hegyoldalon kívül tulajdonképpen más nem is kell hozzá
(2000 Népszabadság márc. 13.)
5.
kivetített kép megjelenítésére szolgáló tárgy (felülete)
[az ún. képgórcsövek] az erősen megvilágitott tárgy nagyitott képét sötét helyen ernyőre vetve láttatják
(1859 Orvosi Hetilap)
a fénysugarak a prizma vastagodó része felé megtörnek, minélfogva az ernyőn levő kép eltolódik
(1893 PallasLex.)
a fényt különböző törési koefficienssel rendelkező tárgyakon keresztül egy ernyőre (fényképlemez, fényérzékeny papír) bocsátják
(1925 Moholy-Nagy László)
ahol a[z elektron]sugár eléri a világító ernyőt, egy fénylő pontot hoz létre
(2004 Németh Dorottya ford.)
6. (Növ)
Ernyő (Umbella), Mikor eggy kotsán’ hegyéből sok kotsánok nőnek ki bokrosonn
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
[az ún. sugárzó poloskagyom] ernyője többnyire 5-sugarú
(1902 Wagner János)
A virágzat fejecske-szerű ernyő
(2009 Új magyar füvészkönyv 1.)
7. (rendsz. alá v. alatt nu-val) (sajtó)
〈több kisebb (szervezeti) egységet összefogó nagyobb, központi intézmény v. csoport, ill. vmely nagyobb egység jelképeként〉
egy általános és teljes zsinat jámbor ernyője alatt vitassuk meg kérdéseinket és válaszainkat
(1965 Déry Tibor)
a jegybank felügyelete alá tartozó bankfelügyelet képe körvonalazódik – mondták a bankárképzőben csütörtökön este tartott vitán. […] A jegybanki ernyő az ÁBFÁllami Bankfelügyelet presztízsét is növelheti
(1994 Magyar Hírlap)
a bírósági gyakorlat mondaná meg, hogy mi számít kulturális s ez okból a Btk.büntető törvénykönyv ernyője alá tartozó rendezvénynek
(2001 Magyar Hírlap)
túlságosan sok minden van a nagy vállalati ernyő alatt, érdemes a vállalat belső szerkezetét egyszerűbbé, tisztábbá, átláthatóbbá tenni
(2004 Országgyűlési Napló)
ÖU: esőernyő, fékernyő, fékezőernyő, radarernyő, üvegernyő, vászon
ÖE: ernyőantenna, ernyőfelület, ernyőjavítás, ernyőművelés, ernyőrendszer, ernyőtok
Sz: ernyőtlen
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások