ernyeszt ts ige 5b2

1. ’〈vmely hatás v. jelenség〉 testrészt v. testet ernyedt állapotba hoz, elgyengít, ellazít’ ❖ Mintha nyomtalanul eltűnt volna a nyári délamerikai túra izmokat ernyesztő, lelkeket tespesztő hatása (1931 Nemzeti Sport szept. 28. C7155, 3) | zsibbadás ernyesztette a tagjait (1938 Kassák Lajos CD10) | A megbénult izmokat, melyeket a félelem sokkja ernyesztett tehetetlenné, most […] dühös elszántság kergeti új munkára (1970 Molnár Zoltán 9457001, 106) | Ernyeszti a testet például egy csésze kamilla (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (kissé rég, átv is) ’〈szövetet〉 szaggat, koptat, nyű’ ❖ [e föld kiváltságos osztálya] egymást tépte és ernyeszté (1851 Kuthy Lajos C3295, 49) | [a lobogós ingeknél] az ujjak ráncza nem a vállakra esik, hanem a karra és az egész húzza a toldást és a gyakori izzadás azt hamarosan ernyeszti (1907 Kovách Aladár C6963, 7) | fölösleges leíró részek ernyesztik a mese vékony szövetét (1932 Pintér Jenő CD44).

2. ’〈testi v. lelki képességet, erőt〉 csökkent, visszavet, ill. 〈megnyilvánulást, jelenséget stb.〉 erejében, intenzitásában, hatékonyságában gyengít, ront vmi’ ❖ mintha Mátyás [király] intézkedése a magyar nemzet hősi szellemének kifejlődését ernyesztette volna (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2962, 18) | [Csáky Albin] munkaerejét még az a súlyos csapás sem ernyesztette, mely őt, mint atyát, nagyreményü fiának, Istvánnak halála által sujtotta (1893 PallasLex. CD02) | Bűbájod, íme, nem mindenható. Nem ernyeszt minden kínt és bánatot (1940 Balázs Béla 9019038, 201) | Aki ismeri a pénzt nyújtó lehetséges forrásoknak a bizalmatlanságát, az tudja, hogy egy Budapest Bank körüli […] feszültség hogyan ernyeszti a beruházókedvet (1995 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’〈személyt v. csoportot vmely jelenség, hatás〉 fásulttá tesz, eltompít, ill. erejében, vitalitásában gyengít, cselekvőképtelenné tesz’ ❖ szunnyadni az ernyesztő puhaságnak ölében (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358001, 8) | [a belső harc] mint ernyeszti jó s roszra egyiránt tehetlenné az elfáradt lelket! (1847 Pesti Divatlap C5840, 420) | [a római] férfiakat apáik, ősapáik szerzett gazdagsága és műveltsége ernyesztette puhákká (1908 Schöpflin Aladár CD10) | a legkellemesebb, legboldogabb élet is ernyeszt és tompít, ha többé nem kell oltalmazni (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502).

Ö: el~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. ernyed; ÉKsz.

ernyeszt tárgyas ige 5b2
1.
〈vmely hatás v. jelenség〉 testrészt v. testet ernyedt állapotba hoz, elgyengít, ellazít
Mintha nyomtalanul eltűnt volna a nyári délamerikai túra izmokat ernyesztő, lelkeket tespesztő hatása
(1931 Nemzeti Sport szept. 28.)
zsibbadás ernyesztette a tagjait
(1938 Kassák Lajos)
A megbénult izmokat, melyeket a félelem sokkja ernyesztett tehetetlenné, most […] dühös elszántság kergeti új munkára
(1970 Molnár Zoltán)
Ernyeszti a testet például egy csésze kamilla
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (kissé rég, átv is)
〈szövetet〉 szaggat, koptat, nyű
[e föld kiváltságos osztálya] egymást tépte és ernyeszté
(1851 Kuthy Lajos)
[a lobogós ingeknél] az ujjak ráncza nem a vállakra esik, hanem a karra és az egész húzza a toldást és a gyakori izzadás azt hamarosan ernyeszti
(1907 Kovách Aladár)
fölösleges leíró részek ernyesztik a mese vékony szövetét
(1932 Pintér Jenő)
2.
〈testi v. lelki képességet, erőt〉 csökkent, visszavet, ill. 〈megnyilvánulást, jelenséget stb.〉 erejében, intenzitásában, hatékonyságában gyengít, ront vmi
mintha Mátyás [király] intézkedése a magyar nemzet hősi szellemének kifejlődését ernyesztette volna
(1853 Magyarország és Erdély Képekben)
[Csáky Albin] munkaerejét még az a súlyos csapás sem ernyesztette, mely őt, mint atyát, nagyreményü fiának, Istvánnak halála által sujtotta
(1893 PallasLex.)
Bűbájod, íme, nem mindenható. Nem ernyeszt minden kínt és bánatot
(1940 Balázs Béla)
Aki ismeri a pénzt nyújtó lehetséges forrásoknak a bizalmatlanságát, az tudja, hogy egy Budapest Bank körüli […] feszültség hogyan ernyeszti a beruházókedvet
(1995 Országgyűlési Napló)
2a.
〈személyt v. csoportot vmely jelenség, hatás〉 fásulttá tesz, eltompít, ill. erejében, vitalitásában gyengít, cselekvőképtelenné tesz
szunnyadni az ernyesztő puhaságnak ölében
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
[a belső harc] mint ernyeszti jó s roszra egyiránt tehetlenné az elfáradt lelket!
(1847 Pesti Divatlap)
[a római] férfiakat apáik, ősapáik szerzett gazdagsága és műveltsége ernyesztette puhákká
(1908 Schöpflin Aladár)
a legkellemesebb, legboldogabb élet is ernyeszt és tompít, ha többé nem kell oltalmazni
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
Vö. ÉrtSz.; TESz. ernyed; ÉKsz.

Beállítások