erre-amarra mut hsz és msz 0

I. mut hsz

1. (többször) több különböző irányba’ ❖ erre amarra ſzélledvén (1822 e. Verseghy Ferenc 7373046, 136) | Nézegetek erre amarra (1945 Szép Ernő 9665040, 45) | Egy kis csevegés után elsiettünk erre-amarra (1996 Magyar Nemzet szept. 10. C8371, 7).

2. (többször) több különböző helyre, ide-oda’ ❖ tsak azért tselekedtem, hogy meg ijeſzteném, és másſzór ne küldözgetne bennünket is éjtzakának idején erre amarra ſzokása ſzerént (1793 Kibédi Sámuel ford.–Molière 7176001, 33) | Egy kisbirtoku fiatal mezőgazda, igen panaszkodik az istálózás körül jelen hő nyári napokban, milly nagy baj az, hogy zárt helyökben a szegény barmok a csipő legyek töménytelen seregétől zaklatva, soha békével nem ehetnek, és az önvédelem mellett az erre amarra kapkodással sok takarmányt elpazarolnak (1857 Vasárnapi Újság CD56) | innen ránduljon ki erre-amarra, Egerbe, Miskolcra, Gömör, Torna, Abauj és Zemplén nagyobb városaiba (1907 Pesti Hírlap nov. 15. C5655, 1) | már vitt is, taxin, cipelt erre-amarra (1990 Magyar Nemzet szept. 17. C8365, 6).

3. (többször) több különböző helyen, itt-ott’ ❖ Hol vannak már azok a kedves, ősz fejű régi táblabirák! […] Nyugosznak hüvös, mohával ellepett kriptákban Tasson, meg erre-amarra (1912 Pesti Hírlap aug. 10. C5660, 34) | jó-e egyáltalán ennyi embert egy helyre összetelepíteni? Nem a másik véglete ez annak, ami gyakran előfordult, hogy szétforgácsolták a várost egy-egy házzal, házcsoporttal erre-amarra? (1963 Népszabadság jún. 27. C1500, 8).

II. msz (rég)

’〈enyhébb káromkodásban, bosszúság v. felháborodás kif-ére〉’ ❖ takarodik mingyárt haza! erre amarra terringette! (1848 Jókai Mór 8209027, 413) | Erre, amarra haszontalan emberei, ország-világ csufjára kiülni a keritésre...! (1885 Erdélyi Gyula C1623, 19).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

erre-amarra mutató névmási határozószó és mondatszó 0
I. mutató névmási határozószó
1.
(többször) több különböző irányba
erre amarra ſzélledvén
(1822 e. Verseghy Ferenc)
Nézegetek erre amarra
(1945 Szép Ernő)
Egy kis csevegés után elsiettünk erre-amarra
(1996 Magyar Nemzet szept. 10.)
2.
(többször) több különböző helyre, ide-oda
tsak azért tselekedtem, hogy meg ijeſzteném, és másſzór ne küldözgetne bennünket is éjtzakának idején erre amarra ſzokása ſzerént
(1793 Kibédi Sámuel ford.Molière)
Egy kisbirtoku fiatal mezőgazda, igen panaszkodik az istálózás körül jelen hő nyári napokban, milly nagy baj az, hogy zárt helyökben a szegény barmok a csipő legyek töménytelen seregétől zaklatva, soha békével nem ehetnek, és az önvédelem mellett az erre amarra kapkodással sok takarmányt elpazarolnak
(1857 Vasárnapi Újság)
innen ránduljon ki erre-amarra, Egerbe, Miskolcra, Gömör, Torna, Abauj és Zemplén nagyobb városaiba
(1907 Pesti Hírlap nov. 15.)
már vitt is, taxin, cipelt erre-amarra
(1990 Magyar Nemzet szept. 17.)
3.
(többször) több különböző helyen, itt-ott
Hol vannak már azok a kedves, ősz fejű régi táblabirák! […] Nyugosznak hüvös, mohával ellepett kriptákban Tasson, meg erre-amarra
(1912 Pesti Hírlap aug. 10.)
jó-e egyáltalán ennyi embert egy helyre összetelepíteni? Nem a másik véglete ez annak, ami gyakran előfordult, hogy szétforgácsolták a várost egy-egy házzal, házcsoporttal erre-amarra?
(1963 Népszabadság jún. 27.)
II. mondatszó (rég)
〈enyhébb káromkodásban, bosszúság v. felháborodás kif-ére〉
takarodik mingyárt haza! erre amarra terringette!
(1848 Jókai Mór)
Erre, amarra haszontalan emberei, ország-világ csufjára kiülni a keritésre...!
(1885 Erdélyi Gyula)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások