allúzió fn 1A (vál)

’célzás, célozgatás, példálózás’ ❖ Ekkor meg veregettem az hátát a’ Vargának, hadd vegye éſzre magát, hogy ezen ſzóval ő rá van tzélozás, a’ Szabó valamivel okosabb vólt a’ Vargánál, hamar éſzre vette az allusiót (1808 Farkas András 7041004, 7) | [Visi Imre] szűzbeszédének […] az a szerencse jutott, hogy az egységes társadalom hangoztatásával s némely allúziókkal Apponyi működésére, széles anyagot dobott oda a vita élesztésére (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | A történészek joggal nem kedvelik az allúziókat, célozgatásokat. Márpedig ez a mű bőségesen tartalmaz részben előrevetített, részben a régmúltra visszautaló következtetéseket (1997 Magyar Hírlap CD09).

a. (Irodt) ’vmely szöveg (vissza)utalása vmely (köz)ismert kif-re, szöveg(környezet)re, helyzetre, történésre mint elhagyáson alapuló, a tömörséget fokozó gondolatalakzat’ ❖ ott a’ hol minden Allusiójit, minden mellékes Ideáit, minden Szavának Élét és Savát, elértik, kedvesebb [az író], mint a’ hol ezt mind nem tudják (1794 Kármán József² 7165023, 304) | mintha Gyulai Gonosz mostohájá-ban is találnánk a költeményre allusiókat (1892 Négyesy László C3316, 90) | Szándékos allúziónak szántad, hogy Tamási Ábelének hűséges társa, Bolha kutya nevét viseli Csillagvitéz kutyája is? (1985 Advent a Hargitán 9620021, 9).

Vö. IdSz.

allúzió főnév 1A (vál)
célzás, célozgatás, példálózás
Ekkor meg veregettem az hátát a’ Vargának, hadd vegye éſzre magát, hogy ezen ſzóval ő rá van tzélozás, a’ Szabó valamivel okosabb vólt a’ Vargánál, hamar éſzre vette az allusiót
(1808 Farkas András)
[Visi Imre] szűzbeszédének […] az a szerencse jutott, hogy az egységes társadalom hangoztatásával s némely allúziókkal Apponyi működésére, széles anyagot dobott oda a vita élesztésére
(1885 Mikszáth Kálmán)
A történészek joggal nem kedvelik az allúziókat, célozgatásokat. Márpedig ez a mű bőségesen tartalmaz részben előrevetített, részben a régmúltra visszautaló következtetéseket
(1997 Magyar Hírlap)
a. (Irodt)
vmely szöveg (vissza)utalása vmely (köz)ismert kif-re, szöveg(környezet)re, helyzetre, történésre mint elhagyáson alapuló, a tömörséget fokozó gondolatalakzat
ott a’ hol minden Allusiójit, minden mellékes Ideáit, minden Szavának Élét és Savát, elértik, kedvesebb [az író], mint a’ hol ezt mind nem tudják
(1794 Kármán József²)
mintha Gyulai Gonosz mostohájá-ban is találnánk a költeményre allusiókat
(1892 Négyesy László)
Szándékos allúziónak szántad, hogy Tamási Ábelének hűséges társa, Bolha kutya nevét viseli Csillagvitéz kutyája is?
(1985 Advent a Hargitán)
Vö. IdSz.

Beállítások