allűr fn 4C1 (rendsz. tbsz-ban) (vál, pejor)

(vkinek a jellemző viselkedésformáit erőltetetten utánzó,) modorossá vált sajátos vonás, szokás’ ❖ Néha többen, máskor egyenként, néha fekete frakkban és fehér nyakkendővel, máskor sportsmani ruhában, szeme elé léptek ezek Taszilotól kezdve, nem jut eszembe mellyik keresztnévig. S a szép delnő most sokkal érdektelenebbnek találta őket. Eszméiknek többé nem volt elég allure-je (1854 Kemény Zsigmond C2613, 86) | [Az ezredes] minden mozdulatából kevély önbizalom rítt ki, vegyülve kihívó gúnnyal, mit az udvarias allűrök csak álcázni törekedtek (1877 Jókai Mór CD18) | kisasszonyos allüröket (1894 Benedek Elek C0921, 8) | zsenis allűrjei (1929 Fábry Zoltán 9131003, 46) | uralkodói allür (1939 Móricz Zsigmond C5087, 236) | Az álellenőr úgy tesz, mintha ellenőrizne, az álherceg nyilván hercegi allűröket vesz föl, az álhírlapíró pedig föltehetőleg úgy tesz, mintha írna (1987 Bodor Pál 1019017, 144) | sztáros allűr (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

allűr főnév 4C1 (rendsz. tbsz-ban) (vál, pejor)
(vkinek a jellemző viselkedésformáit erőltetetten utánzó,) modorossá vált sajátos vonás, szokás
Néha többen, máskor egyenként, néha fekete frakkban és fehér nyakkendővel, máskor sportsmani ruhában, szeme elé léptek ezek Taszilotól kezdve, nem jut eszembe mellyik keresztnévig. S a szép delnő most sokkal érdektelenebbnek találta őket. Eszméiknek többé nem volt elég allure-je
(1854 Kemény Zsigmond)
[Az ezredes] minden mozdulatából kevély önbizalom rítt ki, vegyülve kihívó gúnnyal, mit az udvarias allűrök csak álcázni törekedtek
(1877 Jókai Mór)
kisasszonyos allüröket
(1894 Benedek Elek)
zsenis allűrjei
(1929 Fábry Zoltán)
uralkodói allür
(1939 Móricz Zsigmond)
Az álellenőr úgy tesz, mintha ellenőrizne, az álherceg nyilván hercegi allűröket vesz föl, az álhírlapíró pedig föltehetőleg úgy tesz, mintha írna
(1987 Bodor Pál)
sztáros allűr
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások