esdeklik l. esdekel

esdekel ige 6b1esdeklik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’szívre hatóan, kitartóan könyörög, esedezik (vkinek vmiért, vkiért) vki’ ❖ Edgyedl már moſt tsak azért esdeklem eltted, Hogy zárjál kegyes és méltó hiv ſzz Kebeledbe (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 817) | Azért esdeklett ő annyit Ilkának Szabadításáért? (1819 Kisfaludy Károly 8242026, 47) | [Szentirmay Eszéki Flóra] a törvény által elítélt bűnösökért a kegyelemosztó magas helyeken esdekel (1853 Jókai Mór 8209015, 107) | A pápa állandóan esdekelt a spanyol udvarnál, hogy a török ellen hajóhaddal védjék meg birtokait (1913 Szekfű Gyula 9652001, 89) | Ön bizonyosan egyike a kevés magyar nőnek, akinek sztárok esdekelnek a kegyeiért (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈isteni hatalomhoz〉 kéréssel fordulva könyörög, imádkozik (vmiért) vki’ ❖ A templomok udvarait folyosók szegélyezik be, miket a vezeklők lepnek el, kik meztelenűl térdelve a kövezeten, esdekelnek bűneik bocsánatáért (1862 Balogh Tihamér 8008003, 143) | A zsidóság az udvarból is ki lévén zárva, a szent zsoltárossal esdekelt: Nyissátok meg az igazság kapuit, hogy bemenvén azokon, hálát adjak az Istennek (1876 Löw Immánuel 8278002, 86) | Istenhez, az Úrhoz fordultam, s böjtölve, szőrzsákban és hamuban buzgón imádkoztam és esdekeltem hozzá (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

1b. ’〈vmely szöveg, kül. imádság v. vmely megnyilvánulás〉 szívre hatóan könyörög (vmiért)’ ❖ Hő fohászim zsámolyodnál Ím, imádva esdekelnek! (1838 Garay János CD01) | A prologus isten-anyja közbejárásáért esdekel (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A leány mosolyogva fogadta [a férfit], de az ajka remegett s a tekintete irgalomért esdekelt Istenhez (1922 Bókay János CD10) | [A fiatal lány] kegyelemért esdeklő szemekkel néz a fölébe magasodó bőrruhás hóhérra (1999 Magyar Hírlap CD09).

1c. esdekel vmire, vkire (rég, ritk) ’vmire, vkire hivatkozva fohászkodik, könyörög vki’ ❖ Engedgyed énnékem, eſdeklem minden Iſtenekre, ugyan azon reményſéggel ſzolgálnom Páriſatiſt, a’ millyennel Eféſtion tiſzteli (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 54) | Elhagyva esdeklett az égre; De bármint sírt, bármit teve, Hűsége várt jutalma végre Kínos halál s szégyen leve! (1795 Batsányi János CD01) | az emberiség nevére esdeklem a Tekintetes Királyi Tábla előtt, méltóztassék boldogtalan fiamat a vádló Királyi Fiscusnak túlságos sanyargatásai ellen törvényes oltalomra, pártfogásra annyival inkább méltatni, mivel fájdalommal tapasztalom, hogy a megkezdett bánásmód mellett a mostani törvényfolyam végéig a vádlottak feloldozását alig remélhetni (1836 Kossuth Lajos CD32).

2. ts (rég) ’könyörögve kér (vkitől v. vhonnan) vmit vki’ ❖ válaszollyanak reá mentül hamarébb, ismét azt kérem igen alázatosan, söt talám esdeklem is (1793 Csokonai Vitéz Mihály C6229, 18) | magamat azon ſzomorú környűlállásban lenni látom, hogy jó barátimnak segedelmeket esdekeljem, és fegyverhez fogjak (1806 Szabó Sámuel ford. C3784, 22) | [a kunok] Bélától lakhelyet esdekelve, és nyerve Magyarországra jövénék (1845 Aranyosrákosi Székely Sándor 8016004, 74) | Immár inség száll a szűzre, Merre menjen, hova keljen, Fürdőt honnan esdekeljen (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521011, 347) | [Tolsztoj] nem azért menekül Istenhez, nem azért esdekli segítségét, hogy ez utolsó megpróbáltatástól, a betegség kínjaitól, szabaduljon (1935 Thein Alfréd CD10).

2a. (rég) ’〈áldást〉 esedezve kér vkire, vmire vki, vmi’ ❖ kedves Barátom – emlékezetet, hív emlékezetet szenteltem Wesselényi árnyékának, áldást esdekeltem fiára az Egektül (1815 Cserey Farkas² C2566, 309) | A’ reſzket öreg rájok borul, Fiját, ’s agg kora’ ápoló gyámját Öröm-köny özönébe’ fereſztvén Esdekli rájok az Ég’ áldását (1828 Uránia C0421, 75) | akkor az egyesült erőnek nem lesz nehéz felhatni a’ czélhoz, hol a’ fölemelt emberiség áldást esdekel fejetekre, és a’ hol a’ közvéleménynek mindenható ereje oltárt emel számotokra is, mellynél egy jobb kor hálával áldozandik emléketeknek (1842 Pesti Hírlap CD61) | Erre ujólag következett az ifjuság karéneke, melly áldást esdekelt a magas uralkodó ház részére (1855 Vasárnapi Újság CD56).

2b. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmely megnyilvánulás, érzés könyörgő kérést fejez ki〉’ ❖ Mert az égre ilyen kérések jöttenek: Isten! a kegyesség jó bírája s atyja, Ezt esdekli sok száz szívnek indúlatja, Hogy tartsd meg sokáig kegyes püspökünket (1794 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | gyászsorsom irva van; S szerelmem, ah! előttem hasztalan Akarná eltakarni azt. De még A részletet nem ismerem, s elébb Méltó boszúm világot esdekel (1881 Kemény Károly ford.–Molière C3178, 179) | Arcza, mintha bocsánatot esdekelt volna (1907 Ambrus Zoltán C0605, 97) | kárpótlást nyerhetett Zsanét a fentebb említett férfiú zavarodott, bocsánatot esdeklő szavaiban (1930 Krúdy Gyula CD54).

2c. (rég) ’〈istenséget〉 könyörgő kérésekkel ostromol’ ❖ Brummer tsak egynehány Magyar Húszárokért esdeklette az Egeket (1808 Holosovszky Imre C2097, 112) | [Domján] szent fogadásokkal esdeklé az eget: Hogy tüzének, a nő szivén törne jeget (1858 e. Sárosi Gyula ford.–Pope C3704, 216) | Ím sírván esdekellek, És áhítatom reszkető mécsét Meggyújtom oltárod mellett, Ó, Reménység! (1916 Tóth Árpád CD01).

3. tn (rég) ’erősen vágyakozik vmire, vkire, ill. vmi, vki után v. vhova vki’ ❖ Ambár ſzoros fenyitékben tartja a’ Követ az Embereit: még is sok rendeletlenségeket követének-el azok Peſten. A’ fejér Nép után annyira esdeklettek, hogy közzlök még késsel is fenyegetett egy Purgert (Polgárt), midn ki-kelt vólna ez a’ felesége mellett (1792 Magyar Hírmondó 7444078, 181) | csak arra intelek, hogy olyan barátkozások után ne esdekelj, melyek kellemeteseknek, és ragyogóknak tetszenek (1811 k. Verseghy Ferenc 7373011, 35) | Gyarló létből a’ kebel Jobb hazába esedekel (1837 Bajza József C0044, 310) | Ezen szeszitallal [ti. a pálinkával] kezdődik a szántás, ugyan azzal végződik az aratás is. Ez után esdeklik a férj, ásitozik az asszony, ez után kapkod a gyerkőcz is (1857 Vasárnapi Újság CD56).

4. tn (rég, ritk) ’kétségbeesve kesereg vmin’ ❖ Egy ſzóval már moſt minden Kar, Allopot és Nem, Dáma [...], tsutorás, borbély, oculiſta [= szemorvos], tsak a’ más Sorsában kedvell valamit s’ nem tudja mit, és csak Balgatagúl esdeklik azon: Tsömör a’ maga Sorſa (1787 Bécsi Magyar Múzsa C0349, 59).

5. tn (rég, ritk) ’〈mentegetőzve ellentmondás tompítására〉’ ❖ Szeredi ő nagysága, mint mondád, Pécsi Simonnal elhitette, hogy kémet tartok a nyakán, még pedig egyet az ő vallásának angyalai közül, he, he! Szeredi ovakodóvá akarja a vén szombatost tenni. Ezt állítja kend, úgy-e? – Alázatosan esdeklem, nagyságos uram! de szerzett adataimból épen ellenkezőjét kellett volna állítanom (1859 Kemény Zsigmond 8235017, 127).

6. tn (rég) ’〈szárnyas rovar〉 köröz, száll vmi körül’ ❖ Ha a’ Királyné valamelly ſzerentsétlenségbl meg talál halni, [a méhek] ſem nem eſznek, ſem nem dólgoznak, hanem többnyire vagy el-ſzélednek, vagy éhhel halnak-meg; hanemha már a’ más Királynéjok ki-klt tojásából, a’ melly körl ſzorgalmatosan esdekelnek (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 21) | [Esőt jelent,] ha a’ mendörgőlégy […] a’ ló’ szája körűl esdeklik (1816 Pethe Ferenc C3497, 58).

ÖU: ki~, vissza~.

Vö. CzF. esdėkėl, esdėklik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, esdeklik, esdeklő; ÚMTsz. ~, esdeklik

esdeklik lásd esdekel
esdekel ige 6b1
esdeklik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
szívre hatóan, kitartóan könyörög, esedezik (vkinek vmiért, vkiért) vki
Edgyedl már moſt tsak azért esdeklem eltted, Hogy zárjál kegyes és méltó hiv ſzz Kebeledbe
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
Azért esdeklett ő annyit Ilkának Szabadításáért?
(1819 Kisfaludy Károly)
[Szentirmay Eszéki Flóra] a törvény által elítélt bűnösökért a kegyelemosztó magas helyeken esdekel
(1853 Jókai Mór)
A pápa állandóan esdekelt a spanyol udvarnál, hogy a török ellen hajóhaddal védjék meg birtokait
(1913 Szekfű Gyula)
Ön bizonyosan egyike a kevés magyar nőnek, akinek sztárok esdekelnek a kegyeiért
(2002 Magyar Hírlap)
1a.
〈isteni hatalomhoz〉 kéréssel fordulva könyörög, imádkozik (vmiért) vki
A templomok udvarait folyosók szegélyezik be, miket a vezeklők lepnek el, kik meztelenűl térdelve a kövezeten, esdekelnek bűneik bocsánatáért
(1862 Balogh Tihamér)
A zsidóság az udvarból is ki lévén zárva, a szent zsoltárossal esdekelt: Nyissátok meg az igazság kapuit, hogy bemenvén azokon, hálát adjak az Istennek
(1876 Löw Immánuel)
Istenhez, az Úrhoz fordultam, s böjtölve, szőrzsákban és hamuban buzgón imádkoztam és esdekeltem hozzá
(1996 Katolikus Biblia ford.)
1b.
〈vmely szöveg, kül. imádság v. vmely megnyilvánulás〉 szívre hatóan könyörög (vmiért)
Hő fohászim zsámolyodnál Ím, imádva esdekelnek!
(1838 Garay János)
A prologus isten-anyja közbejárásáért esdekel
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A leány mosolyogva fogadta [a férfit], de az ajka remegett s a tekintete irgalomért esdekelt Istenhez
(1922 Bókay János)
[A fiatal lány] kegyelemért esdeklő szemekkel néz a fölébe magasodó bőrruhás hóhérra
(1999 Magyar Hírlap)
1c. esdekel vmire, vkire (rég, ritk)
vmire, vkire hivatkozva fohászkodik, könyörög vki
Engedgyed énnékem, eſdeklem minden Iſtenekre, ugyan azon reményſéggel ſzolgálnom Páriſatiſt, a’ millyennel Eféſtion tiſzteli
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
Elhagyva esdeklett az égre; De bármint sírt, bármit teve, Hűsége várt jutalma végre Kínos halál s szégyen leve!
(1795 Batsányi János)
az emberiség nevére esdeklem a Tekintetes Királyi Tábla előtt, méltóztassék boldogtalan fiamat a vádló Királyi Fiscusnak túlságos sanyargatásai ellen törvényes oltalomra, pártfogásra annyival inkább méltatni, mivel fájdalommal tapasztalom, hogy a megkezdett bánásmód mellett a mostani törvényfolyam végéig a vádlottak feloldozását alig remélhetni
(1836 Kossuth Lajos)
2. tárgyas (rég)
könyörögve kér (vkitől v. vhonnan) vmit vki
válaszollyanak reá mentül hamarébb, ismét azt kérem igen alázatosan, söt talám esdeklem is
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
magamat azon ſzomorú környűlállásban lenni látom, hogy jó barátimnak segedelmeket esdekeljem, és fegyverhez fogjak
(1806 Szabó Sámuel ford.)
[a kunok] Bélától lakhelyet esdekelve, és nyerve Magyarországra jövénék
(1845 Aranyosrákosi Székely Sándor)
Immár inség száll a szűzre, Merre menjen, hova keljen, Fürdőt honnan esdekeljen
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
[Tolsztoj] nem azért menekül Istenhez, nem azért esdekli segítségét, hogy ez utolsó megpróbáltatástól, a betegség kínjaitól, szabaduljon
(1935 Thein Alfréd)
2a. (rég)
〈áldást〉 esedezve kér vkire, vmire vki, vmi
kedves Barátom – emlékezetet, hív emlékezetet szenteltem Wesselényi árnyékának, áldást esdekeltem fiára az Egektül
(1815 Cserey Farkas²)
A’ reſzket öreg rájok borul, Fiját, ’s agg kora’ ápoló gyámját Öröm-köny özönébe’ fereſztvén Esdekli rájok az Ég’ áldását
(1828 Uránia)
akkor az egyesült erőnek nem lesz nehéz felhatni a’ czélhoz, hol a’ fölemelt emberiség áldást esdekel fejetekre, és a’ hol a’ közvéleménynek mindenható ereje oltárt emel számotokra is, mellynél egy jobb kor hálával áldozandik emléketeknek
(1842 Pesti Hírlap)
Erre ujólag következett az ifjuság karéneke, melly áldást esdekelt a magas uralkodó ház részére
(1855 Vasárnapi Újság)
2b. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy vmely megnyilvánulás, érzés könyörgő kérést fejez ki〉
Mert az égre ilyen kérések jöttenek: Isten! a kegyesség jó bírája s atyja, Ezt esdekli sok száz szívnek indúlatja, Hogy tartsd meg sokáig kegyes püspökünket
(1794 Csokonai Vitéz Mihály)
gyászsorsom irva van; S szerelmem, ah! előttem hasztalan Akarná eltakarni azt. De még A részletet nem ismerem, s elébb Méltó boszúm világot esdekel
(1881 Kemény Károly ford.Molière)
Arcza, mintha bocsánatot esdekelt volna
(1907 Ambrus Zoltán)
kárpótlást nyerhetett Zsanét a fentebb említett férfiú zavarodott, bocsánatot esdeklő szavaiban
(1930 Krúdy Gyula)
2c. (rég)
〈istenséget〉 könyörgő kérésekkel ostromol
Brummer tsak egynehány Magyar Húszárokért esdeklette az Egeket
(1808 Holosovszky Imre)
[Domján] szent fogadásokkal esdeklé az eget: Hogy tüzének, a nő szivén törne jeget
(1858 e. Sárosi Gyula ford.Pope)
Ím sírván esdekellek, És áhítatom reszkető mécsét Meggyújtom oltárod mellett, Ó, Reménység!
(1916 Tóth Árpád)
3. tárgyatlan (rég)
erősen vágyakozik vmire, vkire, ill. vmi, vki után v. vhova vki
Ambár ſzoros fenyitékben tartja a’ Követ az Embereit: még is sok rendeletlenségeket követének-el azok Peſten. A’ fejér Nép után annyira esdeklettek, hogy közzlök még késsel is fenyegetett egy Purgert (Polgárt), midn ki-kelt vólna ez a’ felesége mellett
(1792 Magyar Hírmondó)
csak arra intelek, hogy olyan barátkozások után ne esdekelj, melyek kellemeteseknek, és ragyogóknak tetszenek
(1811 k. Verseghy Ferenc)
Gyarló létből a’ kebel Jobb hazába esedekel
(1837 Bajza József)
Ezen szeszitallal [ti. a pálinkával] kezdődik a szántás, ugyan azzal végződik az aratás is. Ez után esdeklik a férj, ásitozik az asszony, ez után kapkod a gyerkőcz is
(1857 Vasárnapi Újság)
4. tárgyatlan (rég, ritk)
kétségbeesve kesereg vmin
Egy ſzóval már moſt minden Kar, Allopot és Nem, Dáma [...], tsutorás, borbély, oculiſta [= szemorvos], tsak a’ más Sorsában kedvell valamit s’ nem tudja mit, és csak Balgatagúl esdeklik azon: Tsömör a’ maga Sorſa
(1787 Bécsi Magyar Múzsa)
5. tárgyatlan (rég, ritk)
〈mentegetőzve ellentmondás tompítására〉
Szeredi ő nagysága, mint mondád, Pécsi Simonnal elhitette, hogy kémet tartok a nyakán, még pedig egyet az ő vallásának angyalai közül, he, he! Szeredi ovakodóvá akarja a vén szombatost tenni. Ezt állítja kend, úgy-e? – Alázatosan esdeklem, nagyságos uram! de szerzett adataimból épen ellenkezőjét kellett volna állítanom
(1859 Kemény Zsigmond)
6. tárgyatlan (rég)
〈szárnyas rovar〉 köröz, száll vmi körül
Ha a’ Királyné valamelly ſzerentsétlenségbl meg talál halni, [a méhek] ſem nem eſznek, ſem nem dólgoznak, hanem többnyire vagy el-ſzélednek, vagy éhhel halnak-meg; hanemha már a’ más Királynéjok ki-klt tojásából, a’ melly körl ſzorgalmatosan esdekelnek
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
[Esőt jelent,] ha a’ mendörgőlégy […] a’ ló’ szája körűl esdeklik
(1816 Pethe Ferenc)
ÖU: kiesdekel, visszaesdekel
Vö. CzF. esdėkėl, esdėklik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, esdeklik, esdeklő; ÚMTsz. ~, esdeklik

Beállítások