esés fn 4B
1. ’az esik igével kifejezett folyamat v. történés’ ❖ Soha esésre nem-taſzítaſzſz, mikor el-esnk is, kezet nyújtaſzſz, hogy életre meg-tarthass (1772 Cserey Farkas¹ C1289, 141).
1a. (átv is) ’egyensúlyvesztésből bekövetkező felbukás, elesés v. vhonnan való leesés mint baleset’ ❖ Fönek ſebjeit, mellyek kivül ütések vagy esések által lettek, a’ ki gyógyittani akarja, fözze ezt a’ füvet [ti. a bakfüvet] borban, és ruhát áſztattván-meg véle, köſse a’ ſebes före (1775 Csapó József 7062001, 22) | a szerencsétlen esés következtében elveszté életét (1847 Remellay Gusztáv 8391001, 44) | az első erkölcsi esést nagyon könnyen követi a tizedik is (1919 Tóth Tihamér 9725001, 116) | nem volt olyan tagom, ami ne fájt volna. De szerencsére a biciklinek nem lett különösebb baja […], így aztán nehezen bár, de folytattam az utam. Az esésem óta már jobban vigyázok (1997 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’ár, érték stb. (hirtelen) csökkenése, ill. annak vmekkora mértéke’ ❖ A szisztolés esés jórésze a sétára esett, a diasztolésé az étkezésre s az utána jövő pihenőre (1962 Németh László² 9485056, 535) | Az esés a 46 hónappal ezelőtti alacsony rekordhoz képest 67 cent (1998 Magyar Hírlap CD09) | A Hong-Kong-i tőzsdeindex kereken 12%-kal nőtt az októberi 1,2%-os emelkedés (és az előző három hónapban végbement 23,7%-os esés) után (2001 MNB Havi Jelentés 3222001, 15) | [a] mezőgazdasági termék árának esése nyomán új gazdaságpolitikai irányvonal vette kezdetét (2008 Bernek Ágnes–Szabó Pál⁴ 3154003, 594).
1c. ’vmely anyagnak, ruhának stb. az a viselkedése, hogy függőleges helyzetben azon a redők, ráncok vhogyan formálódnak, elrendeződnek’ ❖ a hölgyek különösen az anyag puha bársonyos fogását, színeinek mély tüzű fényét, omló esését méltányolják (1903 Budapesti Hírlap okt. 21. C4691, 12) | A kobak [ti. a konty befedésére használt merev tok] szilárdan tartja a kontyot és a szorítókendőre kerülő selyemkendőnek szép esést ad (1938 Legány Dezső CD52) | Melyiknek [ti. anyagnak] milyen lesz az esése, ha függönyt varrok belőle (1997 Lakáskultúra CD39).
2. (rég) ’vízesés’ ❖ [A Rajnának Helvéciában] több helyenen vagynak Esései, (Cataractái) (1821 Mátyási József C3060, 48) | [Dél-Amerika] fő folyóvizei: az Orinoco, melly a’ Parime-Cordillerán ered, a’ mesés Parima tón folyik keresztűl, esése van Aturesnél, szélessége közönségesen ¾ mf., 49 torkolaton esik a’ tengerbe (1831 Zádor Elek 8532011, 219) | a Nil vizzuhatagait már 24-n délután hajón meddig lehetett megnéztük, 25-n pedig szamárháton a legnagyobb eséshez utaztunk (1856 Budapesti Hírlap márc. 8. C7814, [3]) | Fél órai séta után a Traun folyó eséséhez közeledtünk, melynek zugása már messziről hallatszott (1878 Vértesi Károly C4516, 16).
3. (rég v. nyj) ’csapadék, kül. eső’ ❖ Most már kellemetes idk járnak, és tsak egy hétig ne legyen még valami esés: olly derekaſſan lehet ſzántani vetni, hogy ſſzel se különben (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0174, 762) | Zsenge szölleik’ vetésök’, veszszük gondjaink alá, Hogy se szárazság ne bántsa, sem fölötte bő esés (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 174) | Mátyás sietett haza, mert szárat kellett vágni, még a havak le nem esnek, pedig az ég nagyon arra mutatott és a törött karjában is érezte, hogy valami esés lesz (1927 Móra Ferenc 9459034, 65) | a reumás és fagyott lábak, vállak, derekak […] mindig megmondják előre, hogy hideg lesz-e vagy esés (1940 Veres Péter 9771009, 52).
4. ’vminek, kül. talaj v. folyóvíz szintjének (vmekkora) lejtése mint térszíni sajátosság’ ❖ ha a fölszínnek nincs elegendő természetes esése, úgy a talaj elmocsarasodik (1893 PallasLex. CD02) | A kert magas, dombszerű szintje gyors, meredek eséssel ereszkedett le a patak széléig (1935 Szabó Dezső 9623024, 104) | Fél hüvelyk esésnél magától szalad a [vasúti] kocsi (1959 Csatkai Endre CD52) | [a tervezés] végeredménye egy olyan lakható ház lett […], mely ül a lejtős telken, belső szinteltolásában is tükrözve a hordozó talaj természetes esését (1998 Lakáskultúra CD39) | a Tisza Szolnok és Szeged közötti átlagos esése 3 cm/km körüli (2010 Bezdán Mária 3142001, 30).
5. (rég) ’a versláb ereszkedő jellege, ill. abból adódó ritmus’ ❖ XXII. Regula. A’ tim,[végű] adverbiumokban a’ végelözö ſyllaba hoſzſzú; az itus végezetüekben pedig rövid; p. o. viritim […], radicitus. 9. Efféle regulákat többeket is lehetne tsinálni a’ ſyllabák eséseinek egyformaságokbol: de a’ mellyek mind nem ollyanok, hogy a’ ſyllabák mértékeinek tökélletes meghatározásokra ſzolgálhatnának (1806 A deák versszerzés regulái C0522, 22) | ennek [ti. az ún. magyar alexandrinnak] oly sajátságos lyrai esése van, hogy e miatt ismét nem alkalmazhatók [a magyar drámákban] (1862 k. Arany János C6505, 554) | [a hexameter] a görögök legnépszerűbb versidoma volt. Zengzetesebben, természetesebben, emelkedéseivel és eséseivel szavalásra alkalmasabban sehol sem jelenik meg, mint Homérnál (1878 Fővárosi Lapok C8094, 264) | A görögök a mai zenerendszer szerinti időmértéki beosztást nem ismerték s a dallam, valamint az azt kisérő hangszerek csak a szavalat ritmikájához alkalmazkodtak, melyet a szótagok mennyisége és lejtési minősége határozott meg. A ritmus: arszis (emelkedés) és tézisből (esés) állott, mit a különféle verslábak (spondeus, anapestus, daktilus, jambus, trocheus stb.) eredményeztek (1894 PallasLex. CD02).
Ö: ár-, árfolyam~, bűnbe~, hó~, kétségbe~, mű~, szabad~, víz~.
Sz: esésű.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. esik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.