esőtlen mn és hsz esőtelen (rég)
I. mn 14B
1. ’száraz, csapadékmentes v. csapadékban szegény 〈időjárás〉, ill. olyan 〈éghajlati övezet〉, amelyet ilyen időjárás határoz meg’ ❖ a mi indulásunk az esőtlen időktől függ (1815 Kazinczy Ferenc C2566, 58) | jó széna csinálásra alkalmas, esőtlen idő jár (1842 Gál János C3078, 108) | A Földközi-tengermellék sajátos növénye a tövis-zanót (Ulex europaeus […]), mely száraz, esőtlen éghajlat alatt egészen levéltelen, nedvesebb éghajlat alatt azonban apró kis levélkéi is fejlődnek és tövisei pedig megkisebbednek (1909 Mágócsy-Dietz Sándor C7933, 661) | változó felhőzetű, de esőtlen időjárás (1938 Pesti Hírlap ápr. 3. C5686, 14) | [a kaktuszok] jól alkalmazkodnak a félsivatagi száraz, esőtlen éghajlathoz, alkalomadtán magukba szívják a nedvességet és azt raktározzák (1955 Szabad Nép febr. 6. C4877, 6) | A jégeső és zivatar Egyiptomban a ritka természeti jelenségek közé tartozik. Ez az ország teljesen esőtlen zónában fekszik, kivéve a Nílus deltavidékét (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
2. ’olyan 〈terület, hely v. időszak〉, amelynek jellemzően ilyen az időjárása, ill. amelyen v. amelyben (szokásosan) nem esik v. kevés eső esik’ ❖ Anyafüvet nem kaſzáltunk, mert az nem termett, ſzáraz és havatlan lévén a’ tél, ’s esőtelen a’ tavaſz (1825 Hazai és Külföldi Tudósítások C8271, 354) | minden oltványainkat bizonyos kiaszással fenyegető felette esőtlen 1846-dik nyár szárazsága (1847 Hetilap CD61) | Nem lehet ezen az esőtlen vidéken gazdálkodni (1929 Móricz Zsigmond CD10) | Tél közeledtével [az édesvízi teknősök] meglehetősen mélyen beássák magukat a földbe és a kedvezőtlen évszakot halálhoz hasonló állapotban itt töltik el. Ugyanúgy cselekszenek az egyenlítői országokban is ott, ahol a kedvezőtlen esőtlen évszakban a nagy forróság kiszárítja a lakóhelyeik vizét (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Taskent] árnyas utcáit végigjárom és csodálva nézem, hogy az esőtlen városban még a járdák mellett is tisztavizű, mesterséges patakok csörgedeznek (1963 Szabad Föld júl. 28. C4862, 10) | eljött a tavasz is, igaz, melegebben és esőtlenebbül, mint kellene (1993 Népszabadság júl. 17. C7843, 27).
2a. ’csapadékhiány, aszály miatt kiszáradt 〈talaj〉, ill. ilyen talajú v. növényzetű 〈földterület〉’ ❖ tengett szegény [ti. Ádám] a’ dús öröm’ körében Mint az esőtlen rét sugár’ hevében (1838 Garay János C3615, 179) | Az esőtlen talajban is jól tartja magát a paprika, cukorrépa és a sok hasznos ipari és kertészeti növény (1962 Népszabadság júl. 8. C4814, 14) | [Mongóliában] 24 magyar öntözőberendezés ad vizet az esőtlen földeknek, legelőknek (1968 Népszabadság máj. 19. C4818, 6).
3. ’esőt nem szállító v. esővel nem járó 〈időjárási képződmény, jelenség〉, ill. olyan 〈külső állapot〉, amelynek ideje alatt nem esik eső’ ❖ a levegő nyáron nem oly száraz, a nyárközépi esőtlen aszályok ritkábbak (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a sirokkó] a Karszt tengermelléki lejtőin emelkedik föl, ott tehát bő az eső ekkor, s Horvátország területére mint aránylag meleg és száraz, esőtlen szél jut (1922 RévaiNagyLex. C5711, 783) | Ifjúságod tájait ne keressed befútta szél, tölgyei kicsavarva esőtlen, száraz felhők fedik (1971 Népszabadság szept. 19. C7821, 8) | A nem mély víz hamar kiszárad Keleten az esőtlen hőség idején (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
II. hsz 0 (rég, ritk)
’eső nélkül’ ❖ égi háború még is csak háromszor történt, ez is kétszer esőtlen (1833 Értesítő C0120, 39).
Vö. CzF. ~, esőtelen