esőzsák fn 3A1

1. (nyj is) ’〈(bőséges mennyiségű esőt tartalmazó) esőfelhő (jelképes) megnevezéseként〉’ ❖ essőzsák: leereszkedett terhes felhő (1905 Berze Nagy János C6396, 47) | A bank mit sem kockáztatott és mégis övé lesz a kamat, a törlesztés, még a föld is, ha májusban beköti az uristen az esőzsákok száját (1905 Népszava jún. 25. C7892, 8) | Az ég alján csunya feketeszegélyü felhö mereszkedett; ebböl aligha esözsák nem lesz (1917 Pesti Hírlap jan. 4. C5665, 3) | alig lett vége a mérkőzésnek, megkönnyebbültek a fekete felhők, a súlyos esőzsákok s a befejező ifjúsági mérkőzésre már nyoma sem volt a zivatarnak (1932 Nemzeti Sport máj. 30. C6796, 7) | az erdő fölé tóduló felhők kibontották esőzsákjaikat és rázúdították a vizet (1962 Népszava szept. 16. C4826, 9).

2. (rég v. nyj) ’intenzív légköri feláramlás esetén a zivatarfelhő alatt kialakuló, kürtő alakú, esetenként a földfelszínig lenyúló, hevesen örvénylő légoszlop’ ❖ Esö zsák, vagy másképpen zápor-tölcsér pusztitott e hó 15-én Görömböly (Borsodm.) községében nagy vihar által kisérve (1885 Budapesti Hírlap máj. 22. C4732, 7) | A vonatot Topeka közelében iszapeső érte. E különös természeti jelenség magyarázatául talán az szolgálhat, hogy az iszapot valami esőzsák sodorta fel s ugy zuditotta le ujra a földre (1892 Budapesti Hírlap ápr. 20. C4739, 7) | [A tünemény] felső végében a sötét felhőtömeg gomolygott, mig maga a nyulvány olyan volt, mint egy bolyhos fátyolból csavart cső. [...] Ezt a légörvényléssel magyarázható jelenséget a nép esözsáknak nevezi (1915 Pesti Hírlap jún. 5. C5663, 15) | Nyári zivatarkor látni lehet a lefelé nyúló fekete föhőt. Esőzsáknak mongyák (1974 Ethnographia C7107, 264).

3. (ritk, nyj) ’az aratóünnepre (az utolsó learatott) kalászokból font, abroncsról függő, tölcsérszerűen szélesedő, csigavonalban csavarodó dísz, amelyet az aratók a következő aratásig megőriznek’ ❖ a legszebb kalászokból különböző alakú, legtöbbször a tüskeboronára emlékeztető fonatokat készítettek; ezeket otthon a falra akasztották, a következő vetésig megőrizték, hogy az esőt az új termésnek is biztosítsák. Szentesen ezeknek a fonatoknak esözsák volt a neve (1929 Budapesti Hírlap júl. 23. C4717, 2) | Kalászcsiga. […] Forma szerint a csigaházra emlékeztet. Szentesen, Szívós Béla és Csallány Gábor szerint esőzsák, Zentán, a leltári cédula szerint szakramentom a neve (1931 Madarassy László² C6942, 163) | aratókoszorú: rendszerint az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján fonják az aratók búzakalászból. Formája különböző: csigaszerű, korona vagy koszorú alakú. […] Elnevezése is változó: esőzsák (Szentes), szakramentom (Zenta) (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

esőzsák főnév 3A1
1. (nyj is)
(bőséges mennyiségű esőt tartalmazó) esőfelhő (jelképes) megnevezéseként〉
essőzsák: leereszkedett terhes felhő
(1905 Berze Nagy János)
A bank mit sem kockáztatott és mégis övé lesz a kamat, a törlesztés, még a föld is, ha májusban beköti az uristen az esőzsákok száját
(1905 Népszava jún. 25.)
Az ég alján csunya feketeszegélyü felhö mereszkedett; ebböl aligha esözsák nem lesz
(1917 Pesti Hírlap jan. 4.)
alig lett vége a mérkőzésnek, megkönnyebbültek a fekete felhők, a súlyos esőzsákok s a befejező ifjúsági mérkőzésre már nyoma sem volt a zivatarnak
(1932 Nemzeti Sport máj. 30.)
az erdő fölé tóduló felhők kibontották esőzsákjaikat és rázúdították a vizet
(1962 Népszava szept. 16.)
2. (rég v. nyj)
intenzív légköri feláramlás esetén a zivatarfelhő alatt kialakuló, kürtő alakú, esetenként a földfelszínig lenyúló, hevesen örvénylő légoszlop
Esö zsák, vagy másképpen zápor-tölcsér pusztitott e hó 15-én Görömböly (Borsodm.Borsod vármegye) községében nagy vihar által kisérve
(1885 Budapesti Hírlap máj. 22.)
A vonatot Topeka közelében iszapeső érte. E különös természeti jelenség magyarázatául talán az szolgálhat, hogy az iszapot valami esőzsák sodorta fel s ugy zuditotta le ujra a földre
(1892 Budapesti Hírlap ápr. 20.)
[A tünemény] felső végében a sötét felhőtömeg gomolygott, mig maga a nyulvány olyan volt, mint egy bolyhos fátyolból csavart cső. [...] Ezt a légörvényléssel magyarázható jelenséget a nép esözsáknak nevezi
(1915 Pesti Hírlap jún. 5.)
Nyári zivatarkor látni lehet a lefelé nyúló fekete föhőt. Esőzsáknak mongyák
(1974 Ethnographia)
3. (ritk, nyj)
az aratóünnepre (az utolsó learatott) kalászokból font, abroncsról függő, tölcsérszerűen szélesedő, csigavonalban csavarodó dísz, amelyet az aratók a következő aratásig megőriznek
a legszebb kalászokból különböző alakú, legtöbbször a tüskeboronára emlékeztető fonatokat készítettek; ezeket otthon a falra akasztották, a következő vetésig megőrizték, hogy az esőt az új termésnek is biztosítsák. Szentesen ezeknek a fonatoknak esözsák volt a neve
(1929 Budapesti Hírlap júl. 23.)
Kalászcsiga. […] Forma szerint a csigaházra emlékeztet. Szentesen, Szívós Béla és Csallány Gábor szerint esőzsák, Zentán, a leltári cédula szerint szakramentom a neve
(1931 Madarassy László²)
aratókoszorú: rendszerint az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján fonják az aratók búzakalászból. Formája különböző: csigaszerű, korona vagy koszorú alakú. […] Elnevezése is változó: esőzsák (Szentes), szakramentom (Zenta)
(1977 NéprajziLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások