eszeveszett mn, fn és partikula 

I. mn 12B4

1. (átmenetileg) esztelenül, a józan észnek ellentmondóan viselkedő, ill. (szélsőséges gondolkodása, elfogultsága stb. miatt) megszállott, rögeszmés (szenvedéllyel viselkedő, vmit így képviselő) 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ [Sándor] nyughatatlan érzékenységek között ébren töltötte az ejtſzakát, ki-nem verhetvén fejéböl, hogy az eſze-veſzett Márk-Grófné Kriſtina Grófnénak betsületében olly útálatoſan gázlódot (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 139) | Egyszerre felbomlott a csatarend, visszafordult mindenki, s eszeveszett tömkelegben rohantak a bálványok védelmére (1852 Jókai Mór CD18) | Ez az eszeveszett nyomdász arra is vetemedett, hogy a Szentháromságot becsmérlő képeket kinyomasson (1896 Irodalomtörténeti Közlemények C0213, 286) | [Lojzi unokája] mint egy eszeveszett kis tündér, vigyorogva szteppelt a piroskockás abroszon (1933–1938 Déry Tibor 9107007, 163) | Az eszeveszett terroristák azt akarták, hogy kiderüljön: Amerika sem sebezhetetlen (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. (elmeháborodottságra vallóan) szélsőségesen felfokozott, (a megszállottságig) szenvedélyes 〈érzés, indulat, állapot〉 ill. ilyen érzést, állapotot tükröző 〈gesztus, arckifejezés, viselkedés v. dolog stb.〉’ ❖ Eszeveszett harag fut égő agyába (1845 Petőfi Sándor C3506, 339) | vannak anyák, kik a legforróbban, de tán épen azért esztelenül szeretik gyermekeiket, s ez eszeveszett szeretetükkel úgy elnevelik, hogy a boldogtalan gyermek emiatt lesz egész életében szerencsétlenné (1862 Vajda János 8503083, 16) | – Mari! – sikoltott a kisasszony eszeveszett fájdalommal – ne locsogj annyit (1922 Surányi Miklós CD10) | eszeveszett önimádatával (1954 Makai Imre ford.–Tolsztoj² 9418008, 718) | Zsóka eszeveszett mosollyal szorított magához: – Most már az enyém vagy! (1982 Tornai József C6898, 1388) | Zvjagincev látta az ellenségnek a roham hevétől eszeveszett tekintetű, szürke szemét is (1984 Népszabadság febr. 25. C7834, 14) | Azt hiszem, egy idő után még ebben az eszeveszett, szerelmes állapotomban is ráuntam volna a dologra, s kiszakítom magam a bűvös körből, amelyet a gonosz varázslat vont körém (2002 Rakovszky Zsuzsa 3271001, 160).

1b. (átv is) ’szélsőségesen felfokozott, ill. (elmeháborodottságra vallóan) észszerűtlen v. meghökkentő 〈dolog, cselekedet, viselkedés stb.〉’ ❖ Az egész párt háborút akar, elveik, eszeveszett kihívásaik és jóslataik háborút akarnak támasztani! (1839 Hazai és Külföldi Tudósítások C8299, 171) | eszeveszettebb lett a víg dal és zene (1854 Jókai Mór C2245, 154) | eszeveszett kicsapongás (1862 Vajda János 8503083, 21) | Tódornak hol eszeveszettül kalapált a szíve, hol majdnem egészen elállott az érverése (1894 Bársony István 8029002, 248) | az eszeveszett mandátumelkobozó törvényt (1912 Ignotus CD10) | Belfort után a vonat eszeveszett vágtatásba kezd (1936 Márai Sándor 9421007, 47) | Eszeveszett telefonálásba kezdtem. Azonnal operatőrt és videokamerát kell szereznem (1990 Lovass Zoltán 1097002, 189) | a távközlési cégek a történelem egyik legeszeveszettebb költekezésébe fogtak (2001 Figyelő CD2601).

2. ’vminek (az észszerűtlenségig) nagy 〈mértéke, foka〉, ill. ilyen mértékű, fokú 〈jelenség, sajátosság stb.〉’ ❖ [a tengeri betegségről beszélve megemlítendők] azok, a kik megállják a hajó jobbra és balra dülöngését a legeszeveszettebb mértékben is, ellenben a legcsekélyebb bukdácsolásra (előlről-hátra) már betegek lesznek (1891 Pesti Hírlap okt. 11. C5639, 3) | S csakhamar a dühnek eszeveszett fokán állanának egymással szemben a nyilt reakció és a forradalom (1899 Pesti Hírlap dec. 28. C5647, [1]) | ott ültem a hangtalan kacagású, eszeveszett pompájú virágok között (1920 Babits Mihály CD10) | vajon miért tart ilyen eszeveszetten hosszú ideig a Budafoki út rendbehozatala? (1985 Magyar Nemzet febr. 8. C5236, 11) | A rejtvényeket nehézségük szerint három csoportra osztotta a szerkesztő: könnyű, közepes és „eszeveszetten” nehéz (1999 Új Könyvek CD29) | eszeveszett pára fogadott bennünket, a ház is nyirkosabb volt a szokásosnál (2005 Lázár Ervin 3207002, 359).

II. fn 3B1 (túlzó is)

’〈becsmérlésként is:〉(átmenetileg) esztelenül, a józan észnek ellentmondóan viselkedő v. (szélsőséges gondolkodása, elfogultsága stb. miatt) megszállott, rögeszmés (szenvedéllyel viselkedő, vmit így képviselő), ill. zavarodott, elmeháborodott személy, ritk. csoport’ ❖ Mit ſirſz, eſze veſzett, mondhatnám önnön magamnak, látod ſanyaruſágodnak végét; mit ſirſz? (1775 Báróczi Sándor ford.–Dusch C0804, 12) | az eszeveszettek és a’ gazemberek, kiknek szövetsége olly természetes és olly közönséges, mindig hajlandók lesznek elhitetni egygyel, hogy az a’ birtok’ és a’ tulajdon’ egyenlősége; a’ másikkal, hogy az egyenlősége a’ képességnek és a’ talentumoknak (1846 Szalay László ford.–Duport 8419016, 27) | [Dani] egészen fel volt háborodva s kifordulva magából, eszeveszett módjára dühöngött (1911 Móricz Zsigmond C3228, 144) | [a berni polgár] ugy néz rám, mint egy eszeveszettre szokás, úgylátszik nem ismeri a marxizmus-leninizmus tanításait a nemzeti kérdésről (1954 Irodalmi Újság júl. 3. C5288, 8) | Az Élet kenyere házában az ima különös. Arról szól, hogy az Isten küldjön nekik eszeveszetteket. Olyanokat, akik maradéktalan odaadással feledkeznek meg magukról, akik nem csak szóval szeretnek (1998 Magyar Hírlap CD09) | a jelen lévő asszonyszemélyek, maguk is feddhetetlen hírű polgárasszonyok és -leányok, a férfiakat ölelgették, vagy áttetsző köntösben, lebontott hajjal, mint az eszeveszettek táncoltak a muzsikára, amely a szolgálót az ablakhoz csalta (2002 Rakovszky Zsuzsa 3271002, 390).

III. partikula 0

’〈mn fokozására:〉igen¹, irtó²’ ❖ trombitaszó hallik s néhány tüzoltókocsi vág magának eszeveszett gyors vágtatással utat a sürü kocsi és emberár között (1879 Pesti Hírlap febr. 18. C5627, 2) | Más szinházban nyaranta a hőmérséklet 30 fok körül van és minden eszeveszett meleg, csak éppen a közönség hangulata hideg (1891 Fővárosi Lapok C0160, 1369) | Miki eszeveszett nagy boldogságában megcsókolta az egyik odvas vén fát (1947 Képes Szabad Föld okt. 19. C0229, 8) | nem olyan eszeveszett erős ez a magyar [labdarúgó-]bajnokság, hogy a Parmalat ne lenne képes legalább négy csapatot megelőzni (1994 Népszava máj. 25. C7459, 14).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

eszeveszett melléknév, főnév és partikula
I. melléknév 12B4
1.
(átmenetileg) esztelenül, a józan észnek ellentmondóan viselkedő, ill. (szélsőséges gondolkodása, elfogultsága stb. miatt) megszállott, rögeszmés (szenvedéllyel viselkedő, vmit így képviselő) 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
[Sándor] nyughatatlan érzékenységek között ébren töltötte az ejtſzakát, ki-nem verhetvén fejéböl, hogy az eſze-veſzett Márk-Grófné Kriſtina Grófnénak betsületében olly útálatoſan gázlódot
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Egyszerre felbomlott a csatarend, visszafordult mindenki, s eszeveszett tömkelegben rohantak a bálványok védelmére
(1852 Jókai Mór)
Ez az eszeveszett nyomdász arra is vetemedett, hogy a Szentháromságot becsmérlő képeket kinyomasson
(1896 Irodalomtörténeti Közlemények)
[Lojzi unokája] mint egy eszeveszett kis tündér, vigyorogva szteppelt a piroskockás abroszon
(1933–1938 Déry Tibor)
Az eszeveszett terroristák azt akarták, hogy kiderüljön: Amerika sem sebezhetetlen
(2001 Magyar Hírlap)
1a.
(elmeháborodottságra vallóan) szélsőségesen felfokozott, (a megszállottságig) szenvedélyes 〈érzés, indulat, állapot〉 ill. ilyen érzést, állapotot tükröző 〈gesztus, arckifejezés, viselkedés v. dolog stb.〉
Eszeveszett harag fut égő agyába
(1845 Petőfi Sándor)
vannak anyák, kik a legforróbban, de tán épen azért esztelenül szeretik gyermekeiket, s ez eszeveszett szeretetükkel úgy elnevelik, hogy a boldogtalan gyermek emiatt lesz egész életében szerencsétlenné
(1862 Vajda János)
– Mari! – sikoltott a kisasszony eszeveszett fájdalommal – ne locsogj annyit
(1922 Surányi Miklós)
eszeveszett önimádatával
(1954 Makai Imre ford.Tolsztoj²)
Zsóka eszeveszett mosollyal szorított magához: – Most már az enyém vagy!
(1982 Tornai József)
Zvjagincev látta az ellenségnek a roham hevétől eszeveszett tekintetű, szürke szemét is
(1984 Népszabadság febr. 25.)
Azt hiszem, egy idő után még ebben az eszeveszett, szerelmes állapotomban is ráuntam volna a dologra, s kiszakítom magam a bűvös körből, amelyet a gonosz varázslat vont körém
(2002 Rakovszky Zsuzsa)
1b. (átv is)
szélsőségesen felfokozott, ill. (elmeháborodottságra vallóan) észszerűtlen v. meghökkentő 〈dolog, cselekedet, viselkedés stb.〉
Az egész párt háborút akar, elveik, eszeveszett kihívásaik és jóslataik háborút akarnak támasztani!
(1839 Hazai és Külföldi Tudósítások)
eszeveszettebb lett a víg dal és zene
(1854 Jókai Mór)
eszeveszett kicsapongás
(1862 Vajda János)
Tódornak hol eszeveszettül kalapált a szíve, hol majdnem egészen elállott az érverése
(1894 Bársony István)
az eszeveszett mandátumelkobozó törvényt
(1912 Ignotus)
Belfort után a vonat eszeveszett vágtatásba kezd
(1936 Márai Sándor)
Eszeveszett telefonálásba kezdtem. Azonnal operatőrt és videokamerát kell szereznem
(1990 Lovass Zoltán)
a távközlési cégek a történelem egyik legeszeveszettebb költekezésébe fogtak
(2001 Figyelő)
2.
vminek (az észszerűtlenségig) nagy 〈mértéke, foka〉, ill. ilyen mértékű, fokú 〈jelenség, sajátosság stb.〉
[a tengeri betegségről beszélve megemlítendők] azok, a kik megállják a hajó jobbra és balra dülöngését a legeszeveszettebb mértékben is, ellenben a legcsekélyebb bukdácsolásra (előlről-hátra) már betegek lesznek
(1891 Pesti Hírlap okt. 11.)
S csakhamar a dühnek eszeveszett fokán állanának egymással szemben a nyilt reakció és a forradalom
(1899 Pesti Hírlap dec. 28.)
ott ültem a hangtalan kacagású, eszeveszett pompájú virágok között
(1920 Babits Mihály)
vajon miért tart ilyen eszeveszetten hosszú ideig a Budafoki út rendbehozatala?
(1985 Magyar Nemzet febr. 8.)
A rejtvényeket nehézségük szerint három csoportra osztotta a szerkesztő: könnyű, közepes és „eszeveszetten” nehéz
(1999 Új Könyvek)
eszeveszett pára fogadott bennünket, a ház is nyirkosabb volt a szokásosnál
(2005 Lázár Ervin)
II. főnév 3B1 (túlzó is)
〈becsmérlésként is:〉 (átmenetileg) esztelenül, a józan észnek ellentmondóan viselkedő v. (szélsőséges gondolkodása, elfogultsága stb. miatt) megszállott, rögeszmés (szenvedéllyel viselkedő, vmit így képviselő), ill. zavarodott, elmeháborodott személy, ritk. csoport
Mit ſirſz, eſze veſzett, mondhatnám önnön magamnak, látod ſanyaruſágodnak végét; mit ſirſz?
(1775 Báróczi Sándor ford.Dusch)
az eszeveszettek és a’ gazemberek, kiknek szövetsége olly természetes és olly közönséges, mindig hajlandók lesznek elhitetni egygyel, hogy az a’ birtok’ és a’ tulajdon’ egyenlősége; a’ másikkal, hogy az egyenlősége a’ képességnek és a’ talentumoknak
(1846 Szalay László ford.Duport)
[Dani] egészen fel volt háborodva s kifordulva magából, eszeveszett módjára dühöngött
(1911 Móricz Zsigmond)
[a berni polgár] ugy néz rám, mint egy eszeveszettre szokás, úgylátszik nem ismeri a marxizmus-leninizmus tanításait a nemzeti kérdésről
(1954 Irodalmi Újság júl. 3.)
Az Élet kenyere házában az ima különös. Arról szól, hogy az Isten küldjön nekik eszeveszetteket. Olyanokat, akik maradéktalan odaadással feledkeznek meg magukról, akik nem csak szóval szeretnek
(1998 Magyar Hírlap)
a jelen lévő asszonyszemélyek, maguk is feddhetetlen hírű polgárasszonyok és -leányok, a férfiakat ölelgették, vagy áttetsző köntösben, lebontott hajjal, mint az eszeveszettek táncoltak a muzsikára, amely a szolgálót az ablakhoz csalta
(2002 Rakovszky Zsuzsa)
III. partikula 0
〈mn fokozására:〉 igen¹, irtó²
trombitaszó hallik s néhány tüzoltókocsi vág magának eszeveszett gyors vágtatással utat a sürü kocsi és emberár között
(1879 Pesti Hírlap febr. 18.)
Más szinházban nyaranta a hőmérséklet 30 fok körül van és minden eszeveszett meleg, csak éppen a közönség hangulata hideg
(1891 Fővárosi Lapok)
Miki eszeveszett nagy boldogságában megcsókolta az egyik odvas vén fát
(1947 Képes Szabad Föld okt. 19.)
nem olyan eszeveszett erős ez a magyar [labdarúgó-]bajnokság, hogy a Parmalat ne lenne képes legalább négy csapatot megelőzni
(1994 Népszava máj. 25.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások