eszmény fn 4Bészmény (rég, ritk)

1. ’elérendőnek, megvalósítandónak, ill. mintának, igazodási pontnak tekintett, célul kitűzött(, de megvalósíthatatlannak, ábrándnak bizonyuló) dolog, mintakép’ ❖ még a’ születési rang se rontsa le az emberi egyformaság’ magas eszményét (1838 Zsoldos Ignác 8540002, 64) | mindig szerettelek, bámultalak és eszményem az volt, hogy hozzád hasonlitsak (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536002, 126) | A régi renaissance eszménye az erős ember (1903 Prohászka Ottokár 1125023, 120) | a társadalmi átalakulással párhuzamosan az esztétikai eszmények is megváltoznak (1947 Somogyi Tóth Sándor 2052020, 143) | [Az ifjúság] a germán mitológiában gyökerező hátborzongató eszményeit kergette (1965 Magyar Nemzet okt. 7. C4802, 3) | Nagyrészt az elmúlt két-három évszázad termékei az olyan eszmények, mint az önmegvalósítás, a szabadság, az egyenlőség és a demokratikus részvétel (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 55).

2. (kissé rég) ’Csodált v. példaképnek tekintett személy, es. csoport.’

2a. (birtokszóként) ’az a személy, es. csoport, aki v. amely magatartásával, tevékenységével stb. vki(k) számára követendő példát jelent’ ❖ [A herceg,] eltelve a nagybátyja iránti csodálattal, eszményéül választá a szent-ilonai foglyot [ti. Napóleont] (1870 Fővárosi Lapok C8086, 912) | eszményünk és példaképünk, iskolánk és nevelőnk mindig az angol parlament volt, e hatalmas és harmonikusan fejlődött szervezet (1906 Budapesti Hírlap febr. 17. C4694, 22) | Akkoriban éppen Sastoll című indiánus történet és gyermekhőse, egy Róbert nevű farmerfiú volt az eszményem (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A korszak [ti. a serdülőkor] vége felé egy barátja, vagy egy felnőtt férfi válik eszményévé, és vele azonosulva „Erősíti meg férfi identitását” (1987 Magyar Nemzet jún. 31. C8362, 4).

2b. ’az a személy, aki vki csodálatának, vonzalmának, ill. szerelmének a tárgya’ ❖ [ha Beatrix udvarlója hűtlen volt, az feloszlatná] a’ bájkört, mellybe gondolataival eszménye szép képéhez föllebegett (1844 Életképek C0100, 830) | rút anyagi tehertől minél gyorsabban megszabadítani az imádott „eszményt” – e derék férfiak lovagi kötelességüknek tartják (1862 Vajda János 8503083, 22) | a nő valóban csak akkor bűvöl el, ha a férfi számára eszményt jelent (1948 Népszava nov. 21. C4838, 5) | Ő volt a nők eszménye, mindig jólápolt, mindig jókedvű, mindig készen az enyelgésre (1979 Gyergyai Albert 9202004, 14).

3. (birtokszóként) ’vminek a tökéletes megtestesülése, mintaképe’ ❖ [ha Nádasdy Tamás nádort] mint embert nem akarjuk is egyenesen az erény’ eszményéül (ideale) fölállítani (1838 Athenaeum C0017, 1) | Antigone: igazi eszménye a kegyeletes föláldozó testvérnek, a szívére hallgató női léleknek (1885 Beöthy Zsolt 8048006, 8) | a tonutiri emberek azok közé tartoztak, a kiknek szemében a duzzadó kövérség képezi a női szépség eszményét (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Toncsi barátom] a férfierő eszménye volt előttem (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A füstölgő pedagógus sem a teljes, kreatív ember eszménye, mert szenvedélyével kinyilvánítja függőségét (1992 Magyar Nemzet nov. 24. C8367, 6).

4. (rég, ritk, Fil) ’〈Kant ismeretelméletének fogalmaként:〉magánvaló’ ❖ Azért, hogy a’ tárgynak észményét […] az az belső mivoltát, tökéletesen nem tudhatjuk, nem következik, hogy azok csupa tünemények (1829 Imre János C2168, 124).

J: eszménykép, ideál.

Ö: állam~.

ÖU: élet~, ember~, férfi~, forma~, nagyság~, stílus~, szabadság~, szépség~.

ÖE: ~világ.

Sz: eszménytelen, eszményül.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

eszmény főnév 4B
észmény 4B (rég, ritk)
1.
elérendőnek, megvalósítandónak, ill. mintának, igazodási pontnak tekintett, célul kitűzött(, de megvalósíthatatlannak, ábrándnak bizonyuló) dolog, mintakép
még a’ születési rang se rontsa le az emberi egyformaság’ magas eszményét
(1838 Zsoldos Ignác)
mindig szerettelek, bámultalak és eszményem az volt, hogy hozzád hasonlitsak
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
A régi renaissance eszménye az erős ember
(1903 Prohászka Ottokár)
a társadalmi átalakulással párhuzamosan az esztétikai eszmények is megváltoznak
(1947 Somogyi Tóth Sándor)
[Az ifjúság] a germán mitológiában gyökerező hátborzongató eszményeit kergette
(1965 Magyar Nemzet okt. 7.)
Nagyrészt az elmúlt két-három évszázad termékei az olyan eszmények, mint az önmegvalósítás, a szabadság, az egyenlőség és a demokratikus részvétel
(2008 Szalai Éva ford.Giddens)
2. (kissé rég)
Csodált v. példaképnek tekintett személy, es. csoport.
2a. (birtokszóként)
az a személy, es. csoport, aki v. amely magatartásával, tevékenységével stb. vki(k) számára követendő példát jelent
[A herceg,] eltelve a nagybátyja iránti csodálattal, eszményéül választá a szent-ilonai foglyot [ti. Napóleont]
(1870 Fővárosi Lapok)
eszményünk és példaképünk, iskolánk és nevelőnk mindig az angol parlament volt, e hatalmas és harmonikusan fejlődött szervezet
(1906 Budapesti Hírlap febr. 17.)
Akkoriban éppen Sastoll című indiánus történet és gyermekhőse, egy Róbert nevű farmerfiú volt az eszményem
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
A korszak [ti. a serdülőkor] vége felé egy barátja, vagy egy felnőtt férfi válik eszményévé, és vele azonosulva „Erősíti meg férfi identitását”
(1987 Magyar Nemzet jún. 31.)
2b.
az a személy, aki vki csodálatának, vonzalmának, ill. szerelmének a tárgya
[ha Beatrix udvarlója hűtlen volt, az feloszlatná] a’ bájkört, mellybe gondolataival eszménye szép képéhez föllebegett
(1844 Életképek)
rút anyagi tehertől minél gyorsabban megszabadítani az imádott „eszményt” – e derék férfiak lovagi kötelességüknek tartják
(1862 Vajda János)
a nő valóban csak akkor bűvöl el, ha a férfi számára eszményt jelent
(1948 Népszava nov. 21.)
Ő volt a nők eszménye, mindig jólápolt, mindig jókedvű, mindig készen az enyelgésre
(1979 Gyergyai Albert)
3. (birtokszóként)
vminek a tökéletes megtestesülése, mintaképe
[ha Nádasdy Tamás nádort] mint embert nem akarjuk is egyenesen az erény’ eszményéül (ideale) fölállítani
(1838 Athenaeum)
Antigone: igazi eszménye a kegyeletes föláldozó testvérnek, a szívére hallgató női léleknek
(1885 Beöthy Zsolt)
a tonutiri emberek azok közé tartoztak, a kiknek szemében a duzzadó kövérség képezi a női szépség eszményét
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Toncsi barátom] a férfierő eszménye volt előttem
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
A füstölgő pedagógus sem a teljes, kreatív ember eszménye, mert szenvedélyével kinyilvánítja függőségét
(1992 Magyar Nemzet nov. 24.)
4. (rég, ritk, Fil)
〈Kant ismeretelméletének fogalmaként:〉 magánvaló
Azért, hogy a’ tárgynak észményét […] az az belső mivoltát, tökéletesen nem tudhatjuk, nem következik, hogy azok csupa tünemények
(1829 Imre János)
ÖU: életeszmény, embereszmény, férfieszmény, formaeszmény, nagyságeszmény, stíluseszmény, szabadságeszmény, szépségeszmény
ÖE: eszményvilág
Sz: eszménytelen, eszményül
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások