etetés fn 4B 

1. ’az etet igével kifejezett cselekvés’ ❖ a’ felettébb való etetés és a’ kelletinél több kövérség-is a’ juhnak veſzedelmet okoznak (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 130).

2. ’az a gondoskodó tevékenység, amelynek során kül. kisgyermeket v. magatehetetlen személyt élelemmel lát el vki, ill. annak alkalma v. időtartama’ ❖ Elmebetegek étiszonya [= evési undora] s művi etetése (1868 Magyar írók élete CD27) | [Magyarországon] erős a csecsemőhalálozás a csecsemőtáplálás tekintetében uralkodó ferde népszokások, nevezetesen a korai etetés folytán (1913 RévaiNagyLex. C5705, 150) | a rabkórházban csupán két anya és gyermekük közös elhelyezése biztosított, a többiek csak a napi etetések idején lehetnek együtt (2002 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’az a gondoskodó tevékenység, amelynek során vmely állat a kicsinyét táplálékkal ellátja, ill. annak alkalma’ ❖ az anyafecskék etetéskor már nem is mertek a [meglazult] fészekbe kapaszkodni (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A farkasmama, amikor lakóhelye közelébe ér, ordítással ad jelt kölykeinek: „jön az ebéd”. Az etetést jelző ordítás – ahogy a kölykök nőnek – mind távolabb hangzik fel (1960 Élet és Tudomány C4911, 1642) | A monogám (egynejű) madaraknak a hímjei is részt vesznek a fiókák etetésében, gondozásában (1989 Élet és Tudomány C5797, 676).

3. ’állat(ok) táplálásának alkalma v. időtartama, ill. az a formája, módja, hogy (rendszeresen) takarmányt, élelmet kap(nak)’ ❖ A’ Juhoknak nyári és Téli étetéſekröl, tartáſokról, és egyébb gondviſeléſekröl (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 102) | [a sarlóval a búzából] lecsaptam hirtelen annyit, mennyi legalább egyszeri etetésre kellett (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 46) | Etetés – megkülönböztetésül a legeltetéstől (l. o.) – az, midőn az állatnak takarmányt adnak (1894 PallasLex. CD02) | Az asszony libát tömött, a két legény estéli etetéssel volt elfoglalva (1941 Tatay Sándor 9704004, 20) | [a víziló] az utóbbi hetekben igen nehezen mozgott, csak etetéskor hagyta el termálmedencéjét (1997 Magyar Hírlap CD09) | [meg kell állapodni] a vad(disznó)állomány létszámának optimalizálásáról és az elterelő etetések alkalmazásáról (2001 Természet Világa CD50).

4. (kissé rég) ’embernek, állatnak a megmérgezése mint cselekedet, tett’ ❖ Páromtúl a’ megvetés roſſzabb mint az étetés (1806 Verseghy Ferenc 8518012, 48) | E gyakorlat [ti. hogy a kocsisok az ún. zabolatajtékozás érdekében arzenikumot etetnek a lovukkal] üzetik éveken át minden káros következés nélkül; azonban ha a ló olly birtokos kezére kerül, ki a lótól e különös étetést megvonja, a ló husát elveszti, kedvtelen, fáradt lesz (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Tejeskávéba öntötte be a mérget. Nem volt hatása, mire megismételték az „etetést” s a szerencsétlen rokkant ember irtózatos kínok között halt meg (1929 Budapesti Hírlap dec. 13. C4717, 5).

5. (Mezőg v. Ipar) ’az a munkaszakasz, amelynek során vmely feldolgozó- v. megmunkálógépbe a nyersanyagot, alapanyagot beadagolják’ ❖ [a gépen] 40-45 véka szecskát lehet óránkint vágni, egy embert a gép hajtására, egyet az etetésre használva (1871 Vasárnapi Újság C7385, 544) | a munkadarabnak a gépbe való juttatása (etetés) önműködően történik (1928 TolnaiÚjLex. C5727, 19) | [1888-ban az aratók] a cséplőgépnél a szokásos munkát végezték, beleértve az etetést, kazalozást, zsákolást stb. (1999 Magyar néprajz CD47).

6. (rég, Ipar) ’az az eljárás, amelynek során vmely szilárd anyagot maró anyaggal ki- v. megmaratnak’ ❖ ſzándékozik tanitani külömb-külömb-féle vírágoknak, gyümöltsöknek […] feſtéseket, étetéſsel-való varráſokat: a’ Chinai mázolást, a’ festéſt, ſzín-adást, him-varráſt (1797 Bécsi Magyar Merkurius 7396056, 1437) | A’ rézmetsző művészet második neme a’ radirozást avagy etetést tárgyazza viasz aljazattal bevont réztáblán (1834 Honművész C6068, 515) | Azon szövetekre, mellyeket valamely fölvett alapszinnel bevontunk, pl. a török-veres, csak későbbi étetés által lehet mintarajzokat kihoznunk (1856 Vasárnapi Újság CD56).

7. (szleng) ’megtévesztő, félrevezető cselekedet, átverés, becsapás’ ❖ Még egy etetés. A Ferencváros – SalBTC mérkőzés elején Nagy Andris egynéhányszor „etetni” próbálta az örzésére bízott Vinczét (1942 Nemzeti Sport szept. 8. C6797, 3) | A nagy versenyen véget ér az „etetés”. Mindenki a valós kártyáiból játszik (1986 Népsport ápr. 30. C8055, 7) | Iván, a linkóci, beszélgethetett Huxleyvel biokémiai kísérletekről… És talán a többi se volt „etetés” (2000 Magyar Hírlap CD09) | Félek tőle, hogy még mindig az ingatlanszerzés a fő motiváció, és a szurkolók etetése, hogy majd a Bajnokok Ligájában indul a csapat (2009 Nemzeti Sport febr. 20. C8078, 5).

ÖU: disznó~, galamb~, madár~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. eszik; ÉKsz.; SzT. etetés · étetés; ÚMTsz.