evő mn-i ign, mn és fn 1Cévő (rég)

I. mn-i ign → eszik.

II. mn (rég)

(maró hatású,) vmely anyagba v. a testbe mélyen behatoló, azt károsító 〈anyag v. elváltozás〉, ill. vmely maró hatású anyagot alkalmazó 〈gyógymód〉’ ❖ évö fekély eſet a’ mondolákba (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 121) | [a genny] fejér ſzinü, bds, és olly évö ’s tſips, hogy ha a’ ſzomſzéd réſzeket eri [= éri], azokat meg-vereſiti ’s tüzeſiti (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 464) | Eves túrnak azt hitták, és híjják; a’ mellyből valami vékony, tiszta viz színű, de felette csipős, evő, mérges nedvesség ázolog [= szivárog] (1833 Hasznos Mulatságok C8338, 367) | ezen evő kezelés felett szerzett saját tapasztalásaim szerínt némely fülfolyásos betegnél ezen gyógymóddal sebes javulást értem el (1870 Orvosi Hetilap C8120, 471) | [összeelegyítenek] ½ obon [= uncia] juhfaggyú és ½ obon cocusolaj ½ obon evő hamanylúggal [= káliumlúggal] (1871 Orvosi Hetilap C8121, 226).

III. fn

1. ’ételt fogyasztó, ill. (vhol rendszeresen) étkező személy’ ❖ az ige iteletre ſzánnya a’ méltatlan evöket (1777 Molnár János C3195, 409) | el-hitették-vólt magokkal, hogy a’ nyúl-hús hét napokig ſzéppé tenné az évt (1787 Mátyus István C3069, 138) | mivel a termés szüken esik, magamnak is elég evőm van… (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Ebédre tíz avagy tizenkét evő jön (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 104) | A lakoma föld-asztalánál borzas, szőrös, torzonborz evők (1954 Juhász Ferenc 9285020, 59) | Kedves Ismeretlen Evők! Fogadjátok köszönetünket, amiért felhívtátok figyelmünket a Rizottó étteremre (2000 Népszabadság ápr. 1. C5833, 40).

2. (minőségjelzővel, jelzőként is) ’étkezésében, táplálkozásában, kül. az elfogyasztott étel mennyiségében vmilyen jellegzetességet mutató 〈ember v. állat〉’ ❖ [a bálna gyakran] ſokkal kiſebb Orhalak Prédájává leſz, […] a mellyek, tudniillik, nálánál nagyobb evk (1798 Sokféle C1529, 61) | rosz evő disznót legtanácsosabb leölni, mert arra az eleség hiába vesztegettetik (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 64) | mellém ült bizonyos nagyság, kinek […] nagy híre és neve volt az erős evők közt (1857 Széchenyi István CD1501) | [Kiskerti úr] az én gyermekkoromban az ország legjobb evőjének hírében állott (1933 Krúdy Gyula CD54) | kényszeres evők (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Dávid] a világ legfurább evője. Volt időszak, mikor csak olajos főtt tésztán és Túró Rudin élt (2010 Szabad Föld ápr. 16. C8396, 35).

Ö: dög~, ember~, hús~, kenyér~, köd~, minden~, nagy~, növény~, rovar~, szar~, tűz~.

UB: -eszköz.

ÖU: gombóc~, hal~, kis~, lepény~, mákony~, ópium~, túl~, zug~.

ÖE: ~-ivó, ~készség, ~pálca, ~szerszám.

Vö. CzF. ėvő¹, ėvő²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, evően

evő melléknévi igenév, melléknév és főnév 1C
évő 1C (rég)
I. melléknévi igenéveszik
II. melléknév (rég)
(maró hatású,) vmely anyagba v. a testbe mélyen behatoló, azt károsító 〈anyag v. elváltozás〉, ill. vmely maró hatású anyagot alkalmazó 〈gyógymód〉
évö fekély eſet a’ mondolákba
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a genny] fejér ſzinü, bds, és olly évö ’s tſips, hogy ha a’ ſzomſzéd réſzeket eri [= éri], azokat meg-vereſiti ’s tüzeſiti
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Eves túrnak azt hitták, és híjják; a’ mellyből valami vékony, tiszta viz színű, de felette csipős, evő, mérges nedvesség ázolog [= szivárog]
(1833 Hasznos Mulatságok)
ezen evő kezelés felett szerzett saját tapasztalásaim szerínt némely fülfolyásos betegnél ezen gyógymóddal sebes javulást értem el
(1870 Orvosi Hetilap)
[összeelegyítenek] ½ obon [= uncia] juhfaggyú és ½ obon cocusolaj ½ obon evő hamanylúggal [= káliumlúggal]
(1871 Orvosi Hetilap)
III. főnév
1.
ételt fogyasztó, ill. (vhol rendszeresen) étkező személy
az ige iteletre ſzánnya a’ méltatlan evöket
(1777 Molnár János)
el-hitették-vólt magokkal, hogy a’ nyúl-hús hét napokig ſzéppé tenné az évt
(1787 Mátyus István)
mivel a termés szüken esik, magamnak is elég evőm van…
(1857 Vasárnapi Újság)
Ebédre tíz avagy tizenkét evő jön
(1922 Móricz Zsigmond)
A lakoma föld-asztalánál borzas, szőrös, torzonborz evők
(1954 Juhász Ferenc)
Kedves Ismeretlen Evők! Fogadjátok köszönetünket, amiért felhívtátok figyelmünket a Rizottó étteremre
(2000 Népszabadság ápr. 1.)
2. (minőségjelzővel, jelzőként is)
étkezésében, táplálkozásában, kül. az elfogyasztott étel mennyiségében vmilyen jellegzetességet mutató 〈ember v. állat〉
[a bálna gyakran] ſokkal kiſebb Orhalak Prédájává leſz, […] a mellyek, tudniillik, nálánál nagyobb evk
(1798 Sokféle)
rosz evő disznót legtanácsosabb leölni, mert arra az eleség hiába vesztegettetik
(1844 e. Edvi Illés Pál)
mellém ült bizonyos nagyság, kinek […] nagy híre és neve volt az erős evők közt
(1857 Széchenyi István)
[Kiskerti úr] az én gyermekkoromban az ország legjobb evőjének hírében állott
(1933 Krúdy Gyula)
kényszeres evők
(1999 Magyar Hírlap)
[Dávid] a világ legfurább evője. Volt időszak, mikor csak olajos főtt tésztán és Túró Rudin élt
(2010 Szabad Föld ápr. 16.)
UB: -eszköz
ÖU: gombócevő, halevő, kisevő, lepényevő, mákonyevő, ópiumevő, túlevő, zugevő
ÖE: evő-ivó, evőkészség, evőpálca, evőszerszám
Vö. CzF. ėvő¹, ėvő²; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. ~, evően

Beállítások