exkurzió fn 1A (kissé rég)

1. (vál, átv is) ’séta v. kirándulás, ill. utazás, kalandozás’ ❖ Látám a’ Mondolatot, de nem siettem az irással, mig nem a’ B. (Báróczy’) Biographiájába tett excursiodat is láthatnám (1814 Sipos Pál C2564, 414) | Óhajtanám tudni, hogy Pestről eltávozván ezen hosszas excursiódat merre? hol? és miként töltötted légyen? (1826 Vörösmarty-emlékkönyv C5311, 257) | Nagyszerü excursiokat tenni, többek társaságában nem szeretek; minek azonban apróbbaknál ellensége nem vagyok (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Még tegnap a szomszédig kijártam, de lakásodig – az nekem már istenkisértés, nagy utazás, halálos exkurzió – pedig mennyire ohajtanálak, – ahogy ohajtottalak mindig félév óta fölkeresni! (1896 Vajda János 8503174, 177) | Szerencsére a gépírólány határozottsága visszazökkent mindent a maga kerékvágásába s a férjnek bele kell nyugodni abba, hogy az ilyen hitvesi exkurziók már nem neki valók (1933 Schöpflin Aladár CD10).

2. (Kat) ’ellenséges területre történő fegyveres katonai betörés, behatolás, ill. ilyen területen való portyázás’ ❖ [Napóleon] a’ Málthai ersségekben ſzándékozná meg-féſzkelni a’ maga bizodalmát, a’ hol  az Ánglusoknak még mind ez ideig igen jó menedék-helyet gondol lenni a’ meg-állapodásra, és az onnét való excursiókra (1798 Bécsi Magyar Merkurius 7396062, 755) | az ellenség mozdulatait szemmel tartva, kisebb csapatait pedig a lehetségig meg is kergetve, miben Lipótvári excursiókkal is segíttethetnék (1848 Kossuth Lajos CD32) | 1297-ben a tatárok ellen is sikerült egy kis eredményes exkurziót végrehajtani (1930 Bánlaky József CD16) | Stratimirovics augusztus 1-én és 3-án könnyü szekereken szállított fegyvereseivel nagyobbszabásu kirohanásokat tett Verbász felé, de mindkét esetben eredménytelenül; hasonlóan végződött az augusztus 10-én Jarek felé intézett exkurzió is (1941 Bánlaky József CD16).

3. (vál) ’〈szóbeli v. írott szövegben:〉 a tulajdonképpeni témához, tárgyhoz nem (szorosan) kötődő, másról szóló rész, kitérés, ill. a korábbi megszólalási módtól való eltérés’ ❖ A’ Dayka Praefatiojában [= előszavában] eggy kis Excursiót tettem arról, ha elkerülhetik e a’ később Nyelvek’ Iróji, hogy a’ már virágzó nyelveknek példájikat hol tudva ’s akarva, hol nem tudva is, kövessék (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 570) | A könyv tulajdonkép összehasonlitó szótár a magyar és a keleti nyelvek közt, közbe-közbe történelmi exkurziókkal és polemiákkal (1890 Fővárosi Lapok C0159, 1140) | [ezeket a] verseket a legtöbben excursiónak, lírai elkalandozásnak tekintették, mindig remélve, hogy írójuk előbb-utóbb vissza fog térni az általuk már megszokott és megkedvelt modorhoz (1921 Szabó Lőrinc CD10) | [a költségvetési vitában a szónokok közül néhányan] külpolitikai és alkotmányjogi exkurziókkal töltötték ki a rendelkezésükre álló beszédidőt (1935 Budapesti Hírlap jún. 12. C4723, 1).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.².

exkurzió főnév 1A (kissé rég)
1. (vál, átv is)
séta v. kirándulás, ill. utazás, kalandozás
Látám a’ Mondolatot, de nem siettem az irással, mig nem a’ B. (Báróczy’) Biographiájába tett excursiodat is láthatnám
(1814 Sipos Pál)
Óhajtanám tudni, hogy Pestről eltávozván ezen hosszas excursiódat merre? hol? és miként töltötted légyen?
(1826 Vörösmarty-emlékkönyv)
Nagyszerü excursiokat tenni, többek társaságában nem szeretek; minek azonban apróbbaknál ellensége nem vagyok
(1859 Vasárnapi Újság)
Még tegnap a szomszédig kijártam, de lakásodig – az nekem már istenkisértés, nagy utazás, halálos exkurzió – pedig mennyire ohajtanálak, – ahogy ohajtottalak mindig félév óta fölkeresni!
(1896 Vajda János)
Szerencsére a gépírólány határozottsága visszazökkent mindent a maga kerékvágásába s a férjnek bele kell nyugodni abba, hogy az ilyen hitvesi exkurziók már nem neki valók
(1933 Schöpflin Aladár)
2. (Kat)
ellenséges területre történő fegyveres katonai betörés, behatolás, ill. ilyen területen való portyázás
[Napóleon] a’ Málthai ersségekben ſzándékozná meg-féſzkelni a’ maga bizodalmát, a’ hol  az Ánglusoknak még mind ez ideig igen jó menedék-helyet gondol lenni a’ meg-állapodásra, és az onnét való excursiókra
(1798 Bécsi Magyar Merkurius)
az ellenség mozdulatait szemmel tartva, kisebb csapatait pedig a lehetségig meg is kergetve, miben Lipótvári excursiókkal is segíttethetnék
(1848 Kossuth Lajos)
1297-ben a tatárok ellen is sikerült egy kis eredményes exkurziót végrehajtani
(1930 Bánlaky József)
Stratimirovics augusztus 1-én és 3-án könnyü szekereken szállított fegyvereseivel nagyobbszabásu kirohanásokat tett Verbász felé, de mindkét esetben eredménytelenül; hasonlóan végződött az augusztus 10-én Jarek felé intézett exkurzió is
(1941 Bánlaky József)
3. (vál)
〈szóbeli v. írott szövegben:〉 a tulajdonképpeni témához, tárgyhoz nem (szorosan) kötődő, másról szóló rész, kitérés, ill. a korábbi megszólalási módtól való eltérés
A’ Dayka Praefatiojában [= előszavában] eggy kis Excursiót tettem arról, ha elkerülhetik e a’ később Nyelvek’ Iróji, hogy a’ már virágzó nyelveknek példájikat hol tudva ’s akarva, hol nem tudva is, kövessék
(1811 Kazinczy Ferenc)
A könyv tulajdonkép összehasonlitó szótár a magyar és a keleti nyelvek közt, közbe-közbe történelmi exkurziókkal és polemiákkal
(1890 Fővárosi Lapok)
[ezeket a] verseket a legtöbben excursiónak, lírai elkalandozásnak tekintették, mindig remélve, hogy írójuk előbb-utóbb vissza fog térni az általuk már megszokott és megkedvelt modorhoz
(1921 Szabó Lőrinc)
[a költségvetési vitában a szónokok közül néhányan] külpolitikai és alkotmányjogi exkurziókkal töltötték ki a rendelkezésükre álló beszédidőt
(1935 Budapesti Hírlap jún. 12.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.²

Beállítások