exportképes mn 15B

1. (Ker) ’külföldön (is) értékesíthető termékeket előállító 〈(nemzet)gazdaság, ágazat, vállalkozás stb.〉’ ❖ a legfontosabb iparczikkekre, melyekben Ausztria exportképes, nem is terveztetnek magasabb vámok (1883 Trefort Ágoston 8494006, 277) | római mintára az ősrégi helyi kerámia új elemekkel gazdagodott és exportképes iparrá terebélyesedett (1936 Váczy Péter CD42) | exportképes gazdaság (1992 Szabó Miklós 2027026, 20) | Az exportkedvezmények is az exportképesebb, fejlettebb körzetekbe kerültek (1998 Tények könyve CD37) | A politikai stabilitás nem pótolja az exportképes vállalkozásokat (2000 Figyelő CD2601).

1a. (Ker) ’külföldön (is) jól értékesíthető, versenyképes 〈áru(cikk), termék stb.〉’ ❖ exportképes palaczkokban (1883 Vasárnapi Újság C7397, 713) | Nagyszemű, elsőosztályú lesz [a barack], exportképes, jó árat fizetnek érte (1958 Magyar Nemzet máj. 25. C0354, 4) | Jövőre elkészülnek egy 250 kW-os naperőmű prototípusával, amelynek exportképes végső változata 10 megawattot és többmilliárdos forgalmat hozhat az ezredforduló után (1998 Természet Világa ford. CD50).

2. (ritk) ’másik országban is érdeklődést kiváltó, jól érvényesülő 〈mű(alkotás), irányzat, művészeti ág stb.〉, ill. ilyen 〈ember, kül. művész〉’ ❖ A francia regény az utolsó két évtizedben aránylag kevés export-képeset, a francia határokon túl is hangzót tudott adni (1918 Schöpflin Aladár CD10) | Az angol naturalizmus sosem volt erős, exportképes (1943 Szerb Antal 9668001, 155) | A mindig exportképes nagyoperett: Kálmán Imre A csárdáskirálynő (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Kevés az exportképes magyar mű [ti. film], amely vonzaná a befektetőket (2000 Szabad Föld febr. 29. C8386, 16) | a magyar fotográfia egyik exportképes figurája, Made in Kerekes [ti. Kerekes Gábor] (2001 Népszabadság jan. 11. C7849, 30) | örömteli hír, hogy van két exportképes színésznőnk (2009 Népszabadság szept. 2. C7857, 10).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

exportképes melléknév 15B
1. (Ker)
külföldön (is) értékesíthető termékeket előállító (nemzet)gazdaság, ágazat, vállalkozás stb.〉
a legfontosabb iparczikkekre, melyekben Ausztria exportképes, nem is terveztetnek magasabb vámok
(1883 Trefort Ágoston)
római mintára az ősrégi helyi kerámia új elemekkel gazdagodott és exportképes iparrá terebélyesedett
(1936 Váczy Péter)
exportképes gazdaság
(1992 Szabó Miklós)
Az exportkedvezmények is az exportképesebb, fejlettebb körzetekbe kerültek
(1998 Tények könyve)
A politikai stabilitás nem pótolja az exportképes vállalkozásokat
(2000 Figyelő)
1a. (Ker)
külföldön (is) jól értékesíthető, versenyképes 〈áru(cikk), termék stb.〉
exportképes palaczkokban
(1883 Vasárnapi Újság)
Nagyszemű, elsőosztályú lesz [a barack], exportképes, jó árat fizetnek érte
(1958 Magyar Nemzet máj. 25.)
Jövőre elkészülnek egy 250 kW-oskilowattos naperőmű prototípusával, amelynek exportképes végső változata 10 megawattot és többmilliárdos forgalmat hozhat az ezredforduló után
(1998 Természet Világa ford.)
2. (ritk)
másik országban is érdeklődést kiváltó, jól érvényesülő 〈mű(alkotás), irányzat, művészeti ág stb.〉, ill. ilyen 〈ember, kül. művész〉
A francia regény az utolsó két évtizedben aránylag kevés export-képeset, a francia határokon túl is hangzót tudott adni
(1918 Schöpflin Aladár)
Az angol naturalizmus sosem volt erős, exportképes
(1943 Szerb Antal)
A mindig exportképes nagyoperett: Kálmán Imre A csárdáskirálynő
(1993 A magyarság kézikönyve)
Kevés az exportképes magyar mű [ti. film], amely vonzaná a befektetőket
(2000 Szabad Föld febr. 29.)
a magyar fotográfia egyik exportképes figurája, Made in Kerekes [ti. Kerekes Gábor]
(2001 Népszabadság jan. 11.)
örömteli hír, hogy van két exportképes színésznőnk
(2009 Népszabadság szept. 2.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások