ezüstrúd fn 5A2

1. ’ezüstből készült v. ezüsttel bevont hosszú rúd, pálca’ ❖ Hirnök, ezüst királyi pálczát tartva. Azután Két Nemes, két nagy ezüst rúddal (1867 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | [Az ezüst] a hevítéskor keveset terjed ki: 1 méteres ezüstrud 0°–100°-ra felhevítve 1.94 mm.-rel hosszabbodik (1894 PallasLex. CD02) | A bizarr himzésekkel diszitett sátor ezüst rudakon nyugodott (1907 Pesti Hírlap jún. 27. C5655, 20) | Idáig jutok a merengésben, mikor megérkezik a Thalassim, azaz a halnyárs. Nem ezüstrúdon, halfejjel, hanem hurkapálcikán, mint otthon a rablóhús (2006 Népszava okt. 28. C7469, 4).

2. (Pénz is) ’tartalékolás v. pénzverés céljára, es. fizetőeszközként is haszn., szabványos súlyú és formájú rúd alakba öntött (szín)ezüst’ ❖ érkeztek pénzzel terhelt ſzekerek is, ’s mivel némellyeken ezüst rudak valának, azok mindjárt az itt való Pénzverő házba vitettek (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0194, 55) | [az országos bankjegy,] minthogy olly tetemes földbirtokban ’s kilencz millió ember iparában fekszik, minden arany és ezüst rudaknál szilárdabb (1841 Pesti Hírlap CD61) | a XII. század közepére csaknem teljesen elvesztette értékét a magyar pénz, úgyhogy helyette a forgalomban többnyire nyers ezüstrudakat használtak (1939 Komjáthy Miklós CD43) | Az arany- és ezüstrudakba ütötték be a pecsétet, amely garantálta súlyukat és tartalmukat (2001 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

ezüstrúd főnév 5A2
1.
ezüstből készült v. ezüsttel bevont hosszú rúd, pálca
Hirnök, ezüst királyi pálczát tartva. Azután Két Nemes, két nagy ezüst rúddal
(1867 Szász Károly² ford.Shakespeare)
[Az ezüst] a hevítéskor keveset terjed ki: 1 méteres ezüstrud 0°–100°-ra felhevítve 1.94 mm.milliméter-rel hosszabbodik
(1894 PallasLex.)
A bizarr himzésekkel diszitett sátor ezüst rudakon nyugodott
(1907 Pesti Hírlap jún. 27.)
Idáig jutok a merengésben, mikor megérkezik a Thalassim, azaz a halnyárs. Nem ezüstrúdon, halfejjel, hanem hurkapálcikán, mint otthon a rablóhús
(2006 Népszava okt. 28.)
2. (Pénz is)
tartalékolás v. pénzverés céljára, es. fizetőeszközként is haszn., szabványos súlyú és formájú rúd alakba öntött (szín)ezüst
érkeztek pénzzel terhelt ſzekerek is, ’s mivel némellyeken ezüst rudak valának, azok mindjárt az itt való Pénzverő házba vitettek
(1810 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[az országos bankjegy,] minthogy olly tetemes földbirtokban ’s kilencz millió ember iparában fekszik, minden arany és ezüst rudaknál szilárdabb
(1841 Pesti Hírlap)
a XII. század közepére csaknem teljesen elvesztette értékét a magyar pénz, úgyhogy helyette a forgalomban többnyire nyers ezüstrudakat használtak
(1939 Komjáthy Miklós)
Az arany- és ezüstrudakba ütötték be a pecsétet, amely garantálta súlyukat és tartalmukat
(2001 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások