facsarog tn ige 7a (rég v. nyj, irod is)

1. ’〈könny vkinek a szeméből〉 csorog, ill. 〈vkinek a szeme könnyben〉 ázik’ ❖ Visszaosontam és remegtem. Már a könny is facsargott a szememből (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 49) | Látszott rajta, hogy csak udvariasságból beszél így: a szeme könnyben facsargott (1918 Gárdonyi Géza C1846, 105).

2. ’〈vkinek a szíve〉 bánatban (ismételten) elszorul’ ❖ Facsarog a szívem, hogy szabad nem lehetek (1793 Csokonai Vitéz Mihály C1325, 627) | [katonaként] eszünkbe jutott a mi kutyánk, a mi portánk, a mi falunk, a mi családunk, s minél jobban facsargott a szivünk, annál jobban simogattuk a kócos Nérát (1914 Budapesti Hírlap okt. 13. C4702, 3) | Szive facsarog, de a küszöbről visszaszól (1952 Daday Loránd C3634, 231).

3. ’〈ember v. állat test(rész)ével〉 ide-oda fordul, forog’ ❖ [Ha az ökör] tekereg, fatsorog, ugrik a járomba, ’S nem akar egyaránt húzni a goromba? Régi tanultt ökröt fogj mellé azomba: Nem ſokára hozza az ötet jó nyomba (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 44) | A’ magyar literatúra’ lelke ama’ közrebocsátott egymással ellenkező ’s hijábavaló javaslatok miatt a’ nyaktekercs nevű madárhoz hasonlít, melly nyakával és így fejével is mindenfelé facsarog (1833 Thewrewk József C4146, 16) | ahogy mindjobban hajladozott, s ahogy forgószelesen forgott s egész testével facsargott, hát az inge kezdett a korc alól kicsúszni, s kezdtek a galuskák a padlóra kipotyogni (1959 Magyar Nemzet dec. 25. C4798, 10).

3a. ’〈kígyó, féreg〉 tekereg(ve halad vhol)’ ❖ a’ leg-alább való férgetske-is […] a’ reá tzélozó veſzedelem eltt mint fut, mint húzza egybe magát, mint tekereg, mint fatsarog (1786 Mátyus István C3067, 1) | Úgy tetszik egy-egy fordulónál, mintha egy óriás fekete kígyó tekeregne, facsarogna utánunk (1917 Benedek Elek C0927, 13).

4. ’〈út〉 irányát folytonosan változtatja, kanyarog’ ❖ A kastély udvara, a facsargó kő utakkal (1853 Kemény Zsigmond C2604, 249) | mint a kígyó, úgy facsarog az ösvény (1905 Petelei István C3489, 185).

5. ’csavarog, kószál (vhol) vki’ ❖ Hát te hol fatſarogsz tömlötz töltelék? (1775 Simai Kristóf C3746, 71) | Fatsarog. hiába imide amoda jár (1816 Vocabularium C1948, 98) | facsarag: csavarog (1914 Magyar Nyelv C5856, 334) | „Mere facsarogtál?” (Merre kószáltál?) (1915 Magyar Nyelv C5857, 286).

Vö. CzF. facsargó, ~; TESz. facsar; SzT.; ÚMTsz.

facsarog tárgyatlan ige 7a (rég v. nyj, irod is)
1.
〈könny vkinek a szeméből〉 csorog, ill. 〈vkinek a szeme könnyben〉 ázik
Visszaosontam és remegtem. Már a könny is facsargott a szememből
(1912 Gárdonyi Géza)
Látszott rajta, hogy csak udvariasságból beszél így: a szeme könnyben facsargott
(1918 Gárdonyi Géza)
2.
〈vkinek a szíve〉 bánatban (ismételten) elszorul
Facsarog a szívem, hogy szabad nem lehetek
(1793 Csokonai Vitéz Mihály)
[katonaként] eszünkbe jutott a mi kutyánk, a mi portánk, a mi falunk, a mi családunk, s minél jobban facsargott a szivünk, annál jobban simogattuk a kócos Nérát
(1914 Budapesti Hírlap okt. 13.)
Szive facsarog, de a küszöbről visszaszól
(1952 Daday Loránd)
3.
〈ember v. állat test(rész)ével〉 ide-oda fordul, forog
[Ha az ökör] tekereg, fatsorog, ugrik a járomba, ’S nem akar egyaránt húzni a goromba? Régi tanultt ökröt fogj mellé azomba: Nem ſokára hozza az ötet jó nyomba
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
A’ magyar literatúra’ lelke ama’ közrebocsátott egymással ellenkező ’s hijábavaló javaslatok miatt a’ nyaktekercs nevű madárhoz hasonlít, melly nyakával és így fejével is mindenfelé facsarog
(1833 Thewrewk József)
ahogy mindjobban hajladozott, s ahogy forgószelesen forgott s egész testével facsargott, hát az inge kezdett a korc alól kicsúszni, s kezdtek a galuskák a padlóra kipotyogni
(1959 Magyar Nemzet dec. 25.)
3a.
〈kígyó, féreg〉 tekereg(ve halad vhol)
a’ leg-alább való férgetske-is […] a’ reá tzélozó veſzedelem eltt mint fut, mint húzza egybe magát, mint tekereg, mint fatsarog
(1786 Mátyus István)
Úgy tetszik egy-egy fordulónál, mintha egy óriás fekete kígyó tekeregne, facsarogna utánunk
(1917 Benedek Elek)
4.
〈út〉 irányát folytonosan változtatja, kanyarog
A kastély udvara, a facsargó kő utakkal
(1853 Kemény Zsigmond)
mint a kígyó, úgy facsarog az ösvény
(1905 Petelei István)
5.
csavarog, kószál (vhol) vki
Hát te hol fatſarogsz tömlötz töltelék?
(1775 Simai Kristóf)
Fatsarog. hiába imide amoda jár
(1816 Vocabularium)
facsarag: csavarog
(1914 Magyar Nyelv)
„Mere facsarogtál?” (Merre kószáltál?)
(1915 Magyar Nyelv)
Vö. CzF. facsargó, ~; TESz. facsar; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások