facsarodik tn ige 12a5

1. (ritk) ’〈lé, nedvesség〉 kül. nyomás, préselés hatására (ki)folyik vmiből’ ❖ az éretlen ſzlbl ſoha jó Bor nem fatsarodik (1782 Veszelszki Antal C4462, 54) | tudom keserves szemekkel néznének a kukoricza-polentára, mellyből nemhogy zsircsepp, de még víz is kínnal facsarodik (1851 A Falu Könyve C1667, 102) | az elém tett parizerből már cseppek szivárogtak a tányérra, s a mikor a kés lapjával leszoritottam egy szeletet, viz facsarodott belőle (1918 Az Est júl. 10. C5228, 4).

1a. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek a szeméből könny csordul, ill. vkinek a szemébe könny szökik〉’ ❖ Az ablakhoz fordúlt, hogy könyveit [= könnyeit], mellyek ſzemeibl fatsarodának, el-titkolhaſſa (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 203) | oh az ismerős régi hangok – és szemébe könyek facsarodtak (1867 Gyulai Pál 8173003, 132) | Pesten sohasem bírtam egy negyedóránál tovább bent lenni az előadáson, mert rögtön elfogódott a szívem és könny facsarodott s menekülnöm kellett a mult víziói elől (1930 Móricz Zsigmond CD10).

2. ’〈emberi test (része) vmely folyamat, inger, kül. fájdalom hatására〉(vmerre) csavarodik v. elfordul(, és így rendellenes helyzetbe kerül), ill. 〈kéz ökölbe〉 szorul’ ❖ a’ szemeknek forgatására szolgáló inak balfelől összesugorodnak, jobb felől kinyúlnak, ez által a’ szemgolyók is helyekből balra facsarodnak ’s ily állapotban maradván, azon hibát okozzák, melyet kancsalságnak neveznek (1834 Vasárnapi Újság C0427, 306) | minden pillanatban más kínalakra facsarodik hajlékony alakja [a fájdalomtól] (1872–1874 Jókai Mór CD18) | lehúlltak a kezek és belemarkoltak a megfeszülő combokba, hogy aztán megint felszökjenek s vadul ökölbe facsarodjanak (1933 Kodolányi János CD10) | a különböző pózba facsarodott emberi alakok (1988 Magyar Nemzet aug. 6. C8363, 5).

2a. (tárgyragos határozóval is) ’〈vkinek a szíve, lelke vmely bántó, fájdalmas külső inger hatására〉 összeszorul(va vmilyen állapotba kerül v. vmilyenné válik)’ ❖ szíve fáj; szörnyen fáj, És facsarodik (1834 Aurora C0041, 172) | Keserre facsarodik az embernek a lelke (1897 Nogáll János C4624, 224) | minden újabb hazugságnál facsarodott egyet a szíve, keményebbre húzódott a szája és minden erejét megfeszítette, hogy megőrizze férfiúi méltóságát (1916 Sándor Imre CD10) | Az 1849-re forduló éjszakán Pest-Budán aligha kívántak boldog új évet. A jó kívánság megfagyott az ajkakon s a magyar szívek bánatra facsarodtak (1923 Pataki József CD10) | A szívem facsarodott a gondolatra, [a terítőt áruló asszony] több heti munkáért 8000 forintot kap (2009 Szabad Föld szept. 25. C8395, 6).

2b. (›arc‹ v. ›száj‹ jelentésű alannyal) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az arcán az látszik, hogy hamarosan elsírja magát〉’ ❖ sirásra facsarodó képpel pillantott reánk (1910 Vasárnapi Újság C7424, 662) | szinte sirósra facsarodik az arca a keserüségtől (1921 Pesti Hírlap dec. 18. C5669, 12).

2c. (ritk) ’〈kellemetlen, negatív érzelem vkinek az arcára〉 kiül’ ❖ Az arcára szomoru mosoly facsarodott (1929 Pesti Hírlap ápr. 24. C5677, [1]) | iszonyodás facsarodott az arcára (1931 Szabó Pál² CD10).

3. (tárgyragos határozóval is) (rég) ’kunkorodik v. tekeredik, csavarodik, ill. csigavonalban halad vmi’ ❖ bajuſzſzainkat vagy hoſzſzaſſan koróſodott pazdorja, vagy horgoſſan fatsarodott borzas ſzr módra, hogy így a’ bogaraknak bajſzait, (antennas infectorum) ’s plántáknak kerekeſedett közép ſzöſzeit (piſtillos plantarum) ábrázatunkon ki mutatnánk, neveltük pedrettük (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 93) | a vont [puska]cső belsejében torkától le a szerszámig barázdák nyulnak még pedig nem egyenesen, hanem csigásan, egyet facsarodva, az illyen csőbe az ólomgolyót csak azon az áron lehet a lőporig lenyomni, ha a cső barázdái a lágy golyóba bevágódnak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | fekete gyárak megrekedt füstje keserűen facsarodik (1928 Dsida Jenő CD01).

3a. (rég, átv is) ’rátekeredik, ráfonódik vmire vmi’ ❖ Egyszerre nyakán rándulást érzett. Ijedten ugrott fel e különös érzésre s észrevette, hogy a nyakán viselt szalag okozta, a mely táncközben Zoltán karjára facsarodott s a melytől ez most szabadulni igyekezett (1879 Fővárosi Lapok C8095, [577]) | gyűlölet indulatja akart facsarodni lelkemre (1897 Nogáll János C4624, 285).

3b. (rég) ’〈(vminek az) út(ja, vonala)〉 ív alakban (ismételten) fordul, kanyarodik’ ❖ Fatsarék: tekerék. Fatsarékos, tekerékes, tekertses, tekergös p. o. út. Fatsarodni. Fatsaríttani (1792 Kisded szótár C0816, 54) | a’ néki feszűlt karokon facsarodva patakzott A’ meleg izzadság (1824 Czuczor Gergely C1242, 86) | réteken-is facsarodik gyakran az ösvény (1836 Petrichevich Horváth Lázár C3517, 68).

4. (rég v. nyj) ’eredeti irányától (kényszerűségből) eltérve halad, ill. így v. téblábolva téved vhova vki’ ❖ [a Szalaminából elűzött Teükrosz] Spanyol Orſzágban ment [...]. Onnét Galleciába fatsarodott (1774 Dugonics András C1484, 33) | A királyfik már isten-világ mióta nem ettek háznál főtt ételt, hát egyet se komfundálták a dolgot van-ë valaki ott, kinájják-ë, nem-ë, az asztalhoz facsarodtak s [...] jól laktak (1900 Magyar Nyelvőr C5959, 534) | „A támplomba facsarodott.” (A templomba tévedt) (1915 Magyar Nyelv C5857, 286) | [a fullajtárok] hiába keresték a régi, jó ismerős utat, nem találták azt sehol. De most megdöbbent az öreg király, megdöbbent minden lélek. Mit csináljanak, merre facsarodjanak? (1927 Benedek Elek 1015001, 84).

4a. (ritk) ’〈gondolatmenet, megnyilatkozás stb.〉(tekervényesen) alakul’ ❖ Katangkóró szállását könnyebb ügyelni, mint az ő esze járását, merre facsarodik (1894 Abonyi Árpád C0481, 1) | mindenféle facsarodott eszü egyházi szekták (1923 Pesti Hírlap ápr. 28. C5671, 5) | Két számban is azzal mulattatnak minket, hogy majdnem trágár szavakat ejtenek ki, de aztán másfelé „facsarodik” a rím (1997 Magyar Hírlap CD09).

4b. (nyj) ’kényszerül, fanyalodik vmire vki’ ❖ „Száraz kenyérre facsarodott.” (Kenyérrel is beéri) (1915 Magyar Nyelv C5857, 286).

5. (irod v. vál) ’〈annak kif-ére, hogy vmely természetes folyamat során vkiből válik vki v. vmilyenné alakul vmi, ill. külső hatásra, kényszerűségből senyved(ve vmilyenné válik) vki〉’ ❖ Öſzbe-fatsarodott Panthusnak beſzédgyét Hallván (1774 Dugonics András C1484, 110) | Olyan legény is facsarodott belőle hét esztendő alatt, hogy nem lehetett sehol párját kapni (1872 Székelyföldi gyűjtés C3000, 334) | ha ilyenné facsarodom száraz létemben, hát akkor milyenné, még ha átáztam! (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 399) | nékik az élet iszapos gödör, Boldogtalanság öblögeti őket, Míg patyolat-fehérré facsarodnak, Mint a mosott ruha jó anyám kezében (1923 József Attila CD01) | [Brecht Koldusopera című műve] azt mutatja, hogy az emberek hogy élnek, súrlódnak, halnak, facsarodnak és romlanak ebben az atmoszférában (1956 Fábry Zoltán 2005088, 808).

Ö: el~, ki~, össze~.

ÖU: meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. facsar; ÉKsz.; SzT. facsarodólag, facsarodott; ÚMTsz.

facsarodik tárgyatlan ige 12a5
1. (ritk)
〈lé, nedvesség〉 kül. nyomás, préselés hatására (ki)folyik vmiből
az éretlen ſzlbl ſoha jó Bor nem fatsarodik
(1782 Veszelszki Antal)
tudom keserves szemekkel néznének a kukoricza-polentára, mellyből nemhogy zsircsepp, de még víz is kínnal facsarodik
(1851 A Falu Könyve)
az elém tett parizerből már cseppek szivárogtak a tányérra, s a mikor a kés lapjával leszoritottam egy szeletet, viz facsarodott belőle
(1918 Az Est júl. 10.)
1a. (kissé rég)
〈annak kif-ére, hogy vkinek a szeméből könny csordul, ill. vkinek a szemébe könny szökik〉
Az ablakhoz fordúlt, hogy könyveit [= könnyeit], mellyek ſzemeibl fatsarodának, el-titkolhaſſa
(1792 Szűts István ford.Naubert)
oh az ismerős régi hangok – és szemébe könyek facsarodtak
(1867 Gyulai Pál)
Pesten sohasem bírtam egy negyedóránál tovább bent lenni az előadáson, mert rögtön elfogódott a szívem és könny facsarodott s menekülnöm kellett a mult víziói elől
(1930 Móricz Zsigmond)
2.
〈emberi test (része) vmely folyamat, inger, kül. fájdalom hatására〉 (vmerre) csavarodik v. elfordul(, és így rendellenes helyzetbe kerül), ill. 〈kéz ökölbe〉 szorul
a’ szemeknek forgatására szolgáló inak balfelől összesugorodnak, jobb felől kinyúlnak, ez által a’ szemgolyók is helyekből balra facsarodnak ’s ily állapotban maradván, azon hibát okozzák, melyet kancsalságnak neveznek
(1834 Vasárnapi Újság)
minden pillanatban más kínalakra facsarodik hajlékony alakja [a fájdalomtól]
(1872–1874 Jókai Mór)
lehúlltak a kezek és belemarkoltak a megfeszülő combokba, hogy aztán megint felszökjenek s vadul ökölbe facsarodjanak
(1933 Kodolányi János)
a különböző pózba facsarodott emberi alakok
(1988 Magyar Nemzet aug. 6.)
2a. (tárgyragos határozóval is)
〈vkinek a szíve, lelke vmely bántó, fájdalmas külső inger hatására〉 összeszorul(va vmilyen állapotba kerül v. vmilyenné válik)
szíve fáj; szörnyen fáj, És facsarodik
(1834 Aurora)
Keserre facsarodik az embernek a lelke
(1897 Nogáll János)
minden újabb hazugságnál facsarodott egyet a szíve, keményebbre húzódott a szája és minden erejét megfeszítette, hogy megőrizze férfiúi méltóságát
(1916 Sándor Imre)
Az 1849-re forduló éjszakán Pest-Budán aligha kívántak boldog új évet. A jó kívánság megfagyott az ajkakon s a magyar szívek bánatra facsarodtak
(1923 Pataki József)
A szívem facsarodott a gondolatra, [a terítőt áruló asszony] több heti munkáért 8000 forintot kap
(2009 Szabad Föld szept. 25.)
2b. (›arc‹ v. ›száj‹ jelentésű alannyal)
〈annak kif-ére, hogy vkinek az arcán az látszik, hogy hamarosan elsírja magát〉
sirásra facsarodó képpel pillantott reánk
(1910 Vasárnapi Újság)
szinte sirósra facsarodik az arca a keserüségtől
(1921 Pesti Hírlap dec. 18.)
2c. (ritk)
〈kellemetlen, negatív érzelem vkinek az arcára〉 kiül
Az arcára szomoru mosoly facsarodott
(1929 Pesti Hírlap ápr. 24.)
iszonyodás facsarodott az arcára
(1931 Szabó Pál²)
3. (tárgyragos határozóval is) (rég)
kunkorodik v. tekeredik, csavarodik, ill. csigavonalban halad vmi
bajuſzſzainkat vagy hoſzſzaſſan koróſodott pazdorja, vagy horgoſſan fatsarodott borzas ſzr módra, hogy így a’ bogaraknak bajſzait, (antennas infectorum) ’s plántáknak kerekeſedett közép ſzöſzeit (piſtillos plantarum) ábrázatunkon ki mutatnánk, neveltük pedrettük
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
a vont [puska]cső belsejében torkától le a szerszámig barázdák nyulnak még pedig nem egyenesen, hanem csigásan, egyet facsarodva, az illyen csőbe az ólomgolyót csak azon az áron lehet a lőporig lenyomni, ha a cső barázdái a lágy golyóba bevágódnak
(1854 Vasárnapi Újság)
fekete gyárak megrekedt füstje keserűen facsarodik
(1928 Dsida Jenő)
3a. (rég, átv is)
rátekeredik, ráfonódik vmire vmi
Egyszerre nyakán rándulást érzett. Ijedten ugrott fel e különös érzésre s észrevette, hogy a nyakán viselt szalag okozta, a mely táncközben Zoltán karjára facsarodott s a melytől ez most szabadulni igyekezett
(1879 Fővárosi Lapok)
gyűlölet indulatja akart facsarodni lelkemre
(1897 Nogáll János)
3b. (rég)
(vminek az) út(ja, vonala) ív alakban (ismételten) fordul, kanyarodik
Fatsarék: tekerék. Fatsarékos, tekerékes, tekertses, tekergös p. o.példának okáért út. Fatsarodni. Fatsaríttani
(1792 Kisded szótár)
a’ néki feszűlt karokon facsarodva patakzott A’ meleg izzadság
(1824 Czuczor Gergely)
réteken-is facsarodik gyakran az ösvény
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
4. (rég v. nyj)
eredeti irányától (kényszerűségből) eltérve halad, ill. így v. téblábolva téved vhova vki
[a Szalaminából elűzött Teükrosz] Spanyol Orſzágban ment [...]. Onnét Galleciába fatsarodott
(1774 Dugonics András)
A királyfik már isten-világ mióta nem ettek háznál főtt ételt, hát egyet se komfundálták a dolgot van-ë valaki ott, kinájják-ë, nem-ë, az asztalhoz facsarodtak s [...] jól laktak
(1900 Magyar Nyelvőr)
„A támplomba facsarodott.” (A templomba tévedt)
(1915 Magyar Nyelv)
[a fullajtárok] hiába keresték a régi, jó ismerős utat, nem találták azt sehol. De most megdöbbent az öreg király, megdöbbent minden lélek. Mit csináljanak, merre facsarodjanak?
(1927 Benedek Elek)
4a. (ritk)
〈gondolatmenet, megnyilatkozás stb.〉 (tekervényesen) alakul
Katangkóró szállását könnyebb ügyelni, mint az ő esze járását, merre facsarodik
(1894 Abonyi Árpád)
mindenféle facsarodott eszü egyházi szekták
(1923 Pesti Hírlap ápr. 28.)
Két számban is azzal mulattatnak minket, hogy majdnem trágár szavakat ejtenek ki, de aztán másfelé „facsarodik” a rím
(1997 Magyar Hírlap)
4b. (nyj)
kényszerül, fanyalodik vmire vki
„Száraz kenyérre facsarodott.” (Kenyérrel is beéri)
(1915 Magyar Nyelv)
5. (irod v. vál)
〈annak kif-ére, hogy vmely természetes folyamat során vkiből válik vki v. vmilyenné alakul vmi, ill. külső hatásra, kényszerűségből senyved(ve vmilyenné válik) vki〉
Öſzbe-fatsarodott Panthusnak beſzédgyét Hallván
(1774 Dugonics András)
Olyan legény is facsarodott belőle hét esztendő alatt, hogy nem lehetett sehol párját kapni
(1872 Székelyföldi gyűjtés)
ha ilyenné facsarodom száraz létemben, hát akkor milyenné, még ha átáztam!
(1873 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
nékik az élet iszapos gödör, Boldogtalanság öblögeti őket, Míg patyolat-fehérré facsarodnak, Mint a mosott ruha jó anyám kezében
(1923 József Attila)
[Brecht Koldusopera című műve] azt mutatja, hogy az emberek hogy élnek, súrlódnak, halnak, facsarodnak és romlanak ebben az atmoszférában
(1956 Fábry Zoltán)
ÖU: megfacsarodik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. facsar; ÉKsz.; SzT. facsarodólag, facsarodott; ÚMTsz.

Beállítások