fafúvó mn és fn (Zene)

I. mn

’〈a rézfúvóval szemben is:〉 nádnyelves v. ajaksípos fúvókával ellátott, rendsz. fából készült 〈fúvós hangszer〉’ ❖ [a megcsalt feleség bánatos éneke] a dalmű egyik fénypontja, a fafúvó szerek ügyes fölhasználásával (1868 Fővárosi Lapok C8084, 415) | Oboa […], 1. a mai fafuvóhangszerek családjának egyik legjelentősebb s legrégibb tagja (1931 ZeneiLex. CD49) | Réz- és fafúvó hangszerek […], valamint minden más hangszer javítása (1959 Népszava jan. 4. C4823, 9) | A tudós Bonfini hangszereket sorol fel Mátyás udvarából: kürt, fafúvó, húros és pengető hangszerek, dudák... (1971 Népszabadság ápr. 10. C7821, 6).

II. fn

1. (rendsz. tbsz-ban) ’〈a rézfúvóval szemben is:〉 ilyen hangszer’ ❖ A vonós hangszerek hullámzó rezgésébe a fafuvók kitartott akkordjai vegyülnek (1890 Pesti Hírlap márc. 25. C5638, 4) | Fafuvók, a fuvóhangszerek egy csoportjának: a fuvolák, oboák, klarinétok, fagottok és saxophonok családjának és rokonaiknak (angolkürt, basszusklarinét, kontrafagott, sarrusophon stb.), tehát az u. n. fuvolafélék és nyelvsipoknak összefoglaló neve (1930 ZeneiLex. CD49) | a megrendelt indus zenekar […] nyugati hangszereken, még pedig réz- és fafúvókon harsogtatta az ünnepi darabokat (1938 Baktay Ervin 9018001, 128) | Minden fafúvónál fennáll az a veszély (különösen a használat kezdetén), hogy a játszás közben beléfolyó nedvesség és felmelegedés következtében megreped (1952 Rajeczky Benjamin 9549001, 4) | Rákóczi szabadságharca után állítólag tűzre hányták a rebellis fafúvó [ti. a tárogató] fellelhető példányait (1994 Népszabadság ápr. 26. C7844, 22).

1a. ’ilyen hangszeren való játék, ennek hangja, ill. az ez(ek) által játszott zenekari szólam’ ❖ [az énekhang Wagnernél] csak a zenekar egyik alkateleme, egy „stimm” vagy szólam, nem több és nem kevesebb, mint akármelyik fa-fúvó vagy kürt (1900 Pesti Hírlap febr. 4. C5648, 5) | A zene tombolt odaát. A harsány rezek, fafúvók és dobok, éktelen s harmonikus kavarodásban, magukhoz kívánták a nagyherceget, haragos hívogatással (1910 Szomory Dezső CD10) | a lemez elég szenzációhajhászan szól, elvész a szép vonóshangzás, erősen kiemelik a fafúvókat, de mindent és mindenkit ver a cintányér (2005 Népszabadság jan. 4. C7853, 11).

2. ’zenekarnak ilyen hangszeren játszó tagja’ ❖ a fafuvók helylyel-közzel olyan disszonanciákat fujtak, melyek a partiturában följegyzett akkordokkal élénk ellentétben állottak (1892 Budapesti Hírlap dec. 12. C4739, 3) | Kiváltkép a fafúvók és a hegedűsök játéka tetszett (1950 Szabad Nép dec. 13. C4873, 3) | [a zenekar] finoman, szépen játszott, bár a fafúvók szólóiban már kiderültek egyéni merevségek, ötlettelenségek (1997 Magyar Hírlap CD09).

J: fafúvós.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

fafúvó melléknév és főnév (Zene)
I. melléknév
〈a rézfúvóval szemben is:〉 nádnyelves v. ajaksípos fúvókával ellátott, rendsz. fából készült 〈fúvós hangszer〉
[a megcsalt feleség bánatos éneke] a dalmű egyik fénypontja, a fafúvó szerek ügyes fölhasználásával
(1868 Fővárosi Lapok)
Oboa […], 1. a mai fafuvóhangszerek családjának egyik legjelentősebb s legrégibb tagja
(1931 ZeneiLex.)
Réz- és fafúvó hangszerek […], valamint minden más hangszer javítása
(1959 Népszava jan. 4.)
A tudós Bonfini hangszereket sorol fel Mátyás udvarából: kürt, fafúvó, húros és pengető hangszerek, dudák...
(1971 Népszabadság ápr. 10.)
II. főnév
1. (rendsz. tbsz-ban)
〈a rézfúvóval szemben is:〉 ilyen hangszer
A vonós hangszerek hullámzó rezgésébe a fafuvók kitartott akkordjai vegyülnek
(1890 Pesti Hírlap márc. 25.)
Fafuvók, a fuvóhangszerek egy csoportjának: a fuvolák, oboák, klarinétok, fagottok és saxophonok családjának és rokonaiknak (angolkürt, basszusklarinét, kontrafagott, sarrusophon stb.s a többi), tehát az u. n.úgynevezett fuvolafélék és nyelvsipoknak összefoglaló neve
(1930 ZeneiLex.)
a megrendelt indus zenekar […] nyugati hangszereken, még pedig réz- és fafúvókon harsogtatta az ünnepi darabokat
(1938 Baktay Ervin)
Minden fafúvónál fennáll az a veszély (különösen a használat kezdetén), hogy a játszás közben beléfolyó nedvesség és felmelegedés következtében megreped
(1952 Rajeczky Benjamin)
Rákóczi szabadságharca után állítólag tűzre hányták a rebellis fafúvó [ti. a tárogató] fellelhető példányait
(1994 Népszabadság ápr. 26.)
1a.
ilyen hangszeren való játék, ennek hangja, ill. az ez(ek) által játszott zenekari szólam
[az énekhang Wagnernél] csak a zenekar egyik alkateleme, egy „stimm” vagy szólam, nem több és nem kevesebb, mint akármelyik fa-fúvó vagy kürt
(1900 Pesti Hírlap febr. 4.)
A zene tombolt odaát. A harsány rezek, fafúvók és dobok, éktelen s harmonikus kavarodásban, magukhoz kívánták a nagyherceget, haragos hívogatással
(1910 Szomory Dezső)
a lemez elég szenzációhajhászan szól, elvész a szép vonóshangzás, erősen kiemelik a fafúvókat, de mindent és mindenkit ver a cintányér
(2005 Népszabadság jan. 4.)
2.
zenekarnak ilyen hangszeren játszó tagja
a fafuvók helylyel-közzel olyan disszonanciákat fujtak, melyek a partiturában följegyzett akkordokkal élénk ellentétben állottak
(1892 Budapesti Hírlap dec. 12.)
Kiváltkép a fafúvók és a hegedűsök játéka tetszett
(1950 Szabad Nép dec. 13.)
[a zenekar] finoman, szépen játszott, bár a fafúvók szólóiban már kiderültek egyéni merevségek, ötlettelenségek
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások