fahordó¹ mn és fn
I. mn
1. ’kitermelt fa, tűzifa stb. szállításával foglalkozó, ill. tűzifát, épületfát a felhasználási helyére (oda)vivő, (be)hordó 〈személy v. vállalat〉’ ❖ ’ fa-hordó ſzolga furulyával ülvén a’ Konyhába jaj ſzót hall (1789 Magyar Kurír C0315, 536) | Gothenburgban a’ kereskedő Társaság, és a’ Fahordó Czéh között, nagy viszálkodás támadott (1824 Hazai és Külföldi Tudósítások C8269, 126) | [az erdei úton] fahordó szekeresektől, kondaőrző kondástól lehet tudakozódni az útirány felől (1903 Jókai Mór CD18) | A bánya vezetői hónapokon keresztül elhanyagolták a vízlevezető árkok rendbentartását. A fahordó csillések lábát marta a savas víz (1952 Szabad Nép júl. 20. C4875, 7) | a hat gyermek anyja a kamrába irányítja a fahordó kicsiket [ti. az udvarról a tűzifát behordó gyerekeket] (2010 Szabad Föld febr. 12. C8396, 12).
2. ’kitermelt fa, rőzse stb. (háton való haza)szállítására haszn. 〈eszköz v. jármű, es. háziállat〉’ ❖ A kocsis hirtelen az erdőszélt környező cserjék közé hajtott, s alig járt szük csapáson, melyet talán a fahordó és meszes szekerek vertek, folytatták tovább az utat (1864 Fővárosi Lapok C8080, [1013]) | Durazzó keskeny, girbe-görbe utcáin fahordó öszvéreknek térünk ki minden kanyarulónál (1912 Budapesti Hírlap nov. 21. C4700, 31) | [Az erdei úton] csak egy-egy fahordó teherautó és erdőgazdasági terepjáró tér ki [előlünk] óvatosan az útkanyarokban (1979 Népszava dec. 31. C7444, 4) | Palóc vidéken a fogat nélküli családok kb. 4 m hosszú fahordó kötélbe kötve, háton hordták haza a száraz tűzifát, rőzsét az erdőről (1999 Magyar néprajz CD47) | A több köbméteres rönköket két ember emelte fel a fahordó szánokra egy csavaros kézi emelőgéppel (2001 Botlik József CD36).
2a. ’tűzifa behordására (és tárolására) haszn. 〈kosár, láda〉’ ❖ A héjas és lehántott fűzvesszőből készített fahordó-kosártól egész a legfinomabb házi- és fényűzési női munkáig majd minden képviselve van [a kiállításon] (1879 Fővárosi Lapok C8095, 508) | [Az üzlet] raktáron tart: karácsonyi ajándékul alkalmas díszkosarakat, szén-, fahordó-kosarakat (1920 Pesti Hírlap dec. 10. C5668, 6) | Már jókora kupac tűzre való összegyűlt a favágító-tuskó mellett, amikor az asszony is odajött, magával hozva a sparherd alatt levő fahordó ládát (1974 Népszava aug. 10. C7439, 6).
II. fn
1. ’kitermelt fa, tűzifa stb. szállításával foglalkozó, ill. tűzifát, épületfát a felhasználási helyére (oda)vivő, (be)hordó személy’ ❖ elő-hívattam az én fa-hordómat, ’s bé-vezetvén őtet a’ kints-tárba, most, mondám, Matyi! markollj-fel, a’ mit fel-markólhatſz, és el bírhatſz, ’s vidd azt a’ hajómra (1805 Báró de Manx történetei ford. C3026, 150) | Minekutána az egész gyülekezet a’ nagy palotába költözött [...], parancsolatokat osztani ment egyik tanuszemély az előszobába, hol már a’ vendégfogadós oldala mellé összecsoportozott annak szolgálatra kész legénysége, a’ szakácstól fogva szinte a’ fahordóig (1833 Hasznos Mulatságok C8338, 259) | [az üveggyár] 8 fahordónak, 4 üveg-fuvarosnak [...] nyujt állandó foglalkozást és kenyeret (1867 Vasárnapi Újság C7381, 230) | [ami ennivalót] a fahordóktól vásároltam volt, abból még volt jócskán (1932 Tamási Áron 9701004, 121) | A lakodalomban két-három meghívott gazdaasszony s a fahordó főz (1955 Sz. Morvay Judit C6405, 50) | A munka emberkínzássá vált. A fahordók nem vihették a vállukon vagy a hónuk alatt a nehéz bányafát, hanem csúsztak és kötéllel a lábukhoz erősítve vonszolták maguk után a sáros és egyenetlen talajon (1970 Moldova György C6887, 1484).
2. (ritk) ’tűzifa, rőzse hazaszállítására haszn. eszköz’ ❖ Az az előnye ennek a zsákból készült fahordónak [...], hogy a forgácsfa nem hull ki belőle (1941 K. Kovács László C6099, 191).
Vö. CzF. fahordó¹, fahordó²; ÉrtSz.; ÉKsz. fahordó¹; SzT.; ÚMTsz.