fáizik l. faizik

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

faizik tn ige (rég v. nyj)fáészik, fáizik, faiz

’〈jobbágyi szokásjog gyakorlásaként is:〉 fát, rőzsét gyűjt, szed’ ❖ az haraszton az előtt szabadon faésztak (1781 Magyar Nyelv C5902, 502) | Mint hogy mi Pinnyei Helységbéliek mind ekkoráigh Méltoságodnak Nagy Erdeirűl fáisztunk, ebben az Esztendőben pedig tellyességgel bé nem akarunk botsájtotni (1786 Mikó Sándor CD52) | ha valami jól rendezett erdészi személyzet lenne, tán ki lehetne kutatni amugy barátságosan, valjon honnan fáiznak a’ vendéglők és majorosok, kik a’ városerdő szomszédsagában laknak? (1844 Életképek C0100, 10) | Lám a kecske levelész, a disznó gyökerész, a somogyi ember fáész, minden dunántuli parasztasszony gombász (1882 Babics Kálmán C5949, 274) | Egyszer elküldte az asszony az urát az erdőbe egy kis fáért. El is ment az ember, aztán amint ott faizik, faizik, egyszer valami nyöszörgésfélét hall (1898 Budapesti Napló okt. 23. C4881, 12) | fájészik ’tűzrevaló fát gyűjtöget’ (1957 Szalai János C6009, 236).

Sz: fáészat, faizó.

Vö. CzF.; TESz. fa; ÚMTsz.

fáizik lásd faizik
🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
faizik tárgyatlan ige (rég v. nyj)
fáészik
fáizik
faiz
〈jobbágyi szokásjog gyakorlásaként is:〉 fát, rőzsét gyűjt, szed
az haraszton az előtt szabadon faésztak
(1781 Magyar Nyelv)
Mint hogy mi Pinnyei Helységbéliek mind ekkoráigh Méltoságodnak Nagy Erdeirűl fáisztunk, ebben az Esztendőben pedig tellyességgel bé nem akarunk botsájtotni
(1786 Mikó Sándor)
ha valami jól rendezett erdészi személyzet lenne, tán ki lehetne kutatni amugy barátságosan, valjon honnan fáiznak a’ vendéglők és majorosok, kik a’ városerdő szomszédsagában laknak?
(1844 Életképek)
Lám a kecske levelész, a disznó gyökerész, a somogyi ember fáész, minden dunántuli parasztasszony gombász
(1882 Babics Kálmán)
Egyszer elküldte az asszony az urát az erdőbe egy kis fáért. El is ment az ember, aztán amint ott faizik, faizik, egyszer valami nyöszörgésfélét hall
(1898 Budapesti Napló okt. 23.)
fájészik ’tűzrevaló fát gyűjtöget’
(1957 Szalai János)
Sz: fáészat, faizó
Vö. CzF.; TESz. fa; ÚMTsz.

Beállítások