fajbiológia fn 

1. ’az emberfajták, -típusok stb. öröklődő sajátosságaival foglalkozó tudományág, ill. ennek eltorzított változata mint a fajelméletet szolgáló áltudomány’ ❖ első kelléke a fajegészségtannak az örökléstan, tágabb értelemben a biológia művelése és a fajra való alkalmazása (fajélettan, fajbiológia). A fajegészségtan rendszerének helyes voltát Németországban általánosan elismerik, bár akadnak ellenzői is. így az eugenikához ragaszkodnak elsősorban az úgynevezett sexológusok, a nemi kérdések bonczolgatói (1916 Természettudományi Közlöny C7940, 454) | A kérdés aztán itt beletorkol a fajbiológia és fajlélektan, főként a fajok kereszteződésének a kérdésébe. Bizonyos konstitució típus ugyanis bizonyos fajra jellemző. Ez az öröklöttség kereszteződik aztán különböző fajból származó szülők gyermekében és válik a genialitás forrásává, ha az öröklött diszpoziciók közé tartozik bizonyos tehetség is (1930 Joó Tibor CD10) | Fajbiológia az a tudomány, amely az emberi fajok, rasszok öröklött és szerzett tulajdonságait abból a szempontból tanulmányozza, hogy a faji, rasszbeli adottságok egyfelől milyen kölcsönös kapcsolatban állanak a különböző miljőhatásokkal s másfelől minő szerepük van az egyéni, családi, társadalmi, népi, állami életben, életnyilvánulásokban (1935 RévaiNagyLex. C5717, 320) | Vannak-e a fajiságnak biológiai következményei? A sokat emlegetett „fajbiológia” (helyesen rasszbiológia) népek biológiai életnyilvánulásait, biológiai értékét és életsorsát kutatja tekintettel rasszbeli összetételük élettani befolyásaira (1939 Természettudományi Közlöny C7964, 281) | Sem Hitler, sem Göbbels nem illett bele e fajbiológiai skatulyába [ti. az árjákéba]. Mi sem jellemzi jobban az egész fajbiológia teljes tudománytalanságát, mint e kérdés megoldása. Egyszerűen azt csinálták, hogyaz „árja fajon” belül a vezetőknek megfelelő alcsoportokat találtak ki. Így került az alacsony, sánta, fekete Göbbels „az utóbarnult sorvadt germán” kategóriába... (1953 Élet és Tudomány C4904, 790) | Az emberi rasszokkal foglalkozás bizalmatlanságot keltett sokáig a fajbiológia tudománytalan és közveszélyes korszaka után (1980 Népszava márc. 2. C7445, 9) | a fajbiológia, amely a nemzeteket élő organizmusok analógiájára próbálta értelmezni, megalapozva a 20. század számos emberiségellenes bűntettét (2006 Népszabadság márc. 18. C7854, 4).

1a. ’ez mint tantárgy’ ❖ Günther professzor a fajbiológia és szociál-antropológia tanára a jénai egyetemen, amely a múlt év őszén hívta meg erre a katedrára (1931 Budapesti Hírlap máj. 12. C4719, 13) | A következő felszólaló Gáspár János dr., a fajbiológia egyetemi magántanára volt, aki utalt arra, hogy a zsidóság sajátos, minden más európai népben élesen felismerhető faji csoport. A zsidó egyetlen népben sem kultúralkotól, hanem romboló elem (1939 Budapesti Hírlap jan. 19. C4727, 7) | A visszaköltözött egyetem matematikai és természettudományi karának keretében az alábbi 17 tanszék működött (a zárójelben a vezető tanár neve szerepel): matematika (Dávid Lajos), geometria (Szőkefalvi Nagy Gyula), kísérleti fizika (Gyulai Zoltán), elméleti fizika (Gombás Pál), szervetlen és analitikai kémia (Szabó Zoltán), általános és fizikai kémia (Imre Lajos), szerves kémia (Vargha László), ásványtan (Szentpétery Zsigmond), földtan (Balogh Ernő), növénytan (Győrffy István), növényrendszertan (Soó Rezső), általános állattan és biológia (Gelei József), állatrendszertan (Hankó Béla), általános élettan (Jendrassik Loránd), embertan (Malán Mihály), fajbiológia és örökléstan (Csík Lajos), általános és fizikai földrajz (Prinz Gyula) (1998 Természet Világa CD50).

2. (birtokszóként) (ritk) ’vmely emberfajta, nép(csoport) stb. (vélt) jellemzőinek, sajátosságainak (áltudományos módszerekkel megállapított) összessége’ ❖ A Szabadegyetemen okt. 9-én kezdik meg dr. Ortutay Gyula „A magyar paraszttársadalom mai kérdései”, dr. Rácz Jenő „Külkereskedelem a költött gazdálkodás korában”, dr. Gáspár János „A magyarság fajbiológiája” c. előadássorozataikat (1936 Pesti Napló okt. 9. C8714, 13).

Vö. ÉKsz.