🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fajd fn 3A

1. (Áll is) ’az északi félteke területein honos, zömök testű, kis fejű, rövid csőrű, serteszerű tollakkal borított orrnyílású, részben v. teljesen tollas csüdű, aránylag rövid, lekerekített szárnyú madár, kül. a siketfajd fajba tartozó, egykor Magyarországon is elterjedt erdei madár, amelyre feltűnő ivari kétalakúság jellemző’ ❖ A’ tyúkjai a’ vad-páváknak-is a’ fajdoknál nem nagyobbak (1787 Mátyus István 7222023, 222) | A’ Vadász szarvas- dámvad- és őz-bakokat, süldő vaddisznókat ’s nyulakat, fiatal fajdokat [...] lövöldöz (1829 Pák Dienes 8346004, 38) | A siketfajd szaporodását nem gátolja az, hogy dürgéskor lövik, amint ezt a rendezett vadászterületek statisztikája bizonyíthatja. Természetesen, ahol sok a vadász, s kevés a fajd, ott fokozottabban kell őket kímélni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a 30 – 39 cm-es fajdok 18 faja – az északi félteke mérsékelt és hideg övezeteinek lakói – közeli rokonai az igazi tyúkoknak, a fácánféléknek (1972 Urania állatvilág ford. C6213, 136) | [A császármadár] Magyaro.-on [= Magyarországon] szigetszerű populációban fordul elő, ez az egyetlen fajd, amely még a középhegységekben csekély számban költ (1997 MagyarNagyLex. C5818, 754).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll) ’〈ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Fajd, Tetrao, das Waldhuhn. Fajdtyúk, T. [= Tetrao] urogallus, der Auerhahn (1800 Márton József¹ C3050, 88) | Erdösz Fajd […] Tetrao Urogallus. […] Nagy fajd […] Süket fajd (1846–1848 Hanák János C2012, 268) | havasi fajd (Tetrao lagopus L.) (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | nem: fajd. Tetrao L. (1899 Chernel István CD34) | nyílfarkú fajd (Pedioecetes phasianellus) (1972 Urania állatvilág ford. C6213, 139).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’az ilyen madarak fajait magában foglaló alcsalád, ill. család nevezéktani elnevezéseként’ ❖ Ortyx Steph. [= Stephens] (állat) v. virginiai fürj, a tyúkfélék rendjének fajdok családjába tatozó madárnem (1896 PallasLex. CD02) | Tyúk-félék v. Igazi tyúk-félék (Gallidae). […] Fontosabb alcsaládjaik és nemeik: a) Fajdok (Tetraoninae) (1925 RévaiNagyLex. C5714, 583) | Tetraonidae […] fajdfélék; fajdok (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 1032).

2. ’ilyen madár leölve (és fogyasztásra előkészítve), ill. annak húsa (mint étel)’ ❖ a’ vendégek 60 asztalnál ebédeltek. [...] Az öröm-atya ehez adott 20 ökröt, 49 ketskét, 500 darab mindenféle apró marhát, 30 szarvast, 15 fajdot, 46 hizlalt borjút, 900 darab hurkát (1835 Tudományos Gyűjtemény C7264, 68) | Hiába, a lenyelt pástétom, fácán fűszerje, az emésztés alatt lévő fajd a gyomorban: izgatja a férfiakat (1919 Krúdy Gyula CD54) | ételmaradékot már a malacok se kapnak, fajdok, fürjek veszélyes hulladéknak nyilváníttatnak (1999 Népszava febr. 20. C6268, 7.).

ÖE: ~vadászat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fajd főnév 3A
1. (Áll is)
az északi félteke területein honos, zömök testű, kis fejű, rövid csőrű, serteszerű tollakkal borított orrnyílású, részben v. teljesen tollas csüdű, aránylag rövid, lekerekített szárnyú madár, kül. a siketfajd fajba tartozó, egykor Magyarországon is elterjedt erdei madár, amelyre feltűnő ivari kétalakúság jellemző
A’ tyúkjai a’ vad-páváknak-is a’ fajdoknál nem nagyobbak
(1787 Mátyus István)
A’ Vadász szarvas- dámvad- és őz-bakokat, süldő vaddisznókat ’s nyulakat, fiatal fajdokat [...] lövöldöz
(1829 Pák Dienes)
A siketfajd szaporodását nem gátolja az, hogy dürgéskor lövik, amint ezt a rendezett vadászterületek statisztikája bizonyíthatja. Természetesen, ahol sok a vadász, s kevés a fajd, ott fokozottabban kell őket kímélni
(1933 Az állatok világa ford.)
a 30 – 39 cmcentiméter-es fajdok 18 faja – az északi félteke mérsékelt és hideg övezeteinek lakói – közeli rokonai az igazi tyúkoknak, a fácánféléknek
(1972 Urania állatvilág ford.)
[A császármadár] Magyaro.-on [= Magyarországon] szigetszerű populációban fordul elő, ez az egyetlen fajd, amely még a középhegységekben csekély számban költ
(1997 MagyarNagyLex.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll)
〈ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉
Fajd, Tetrao, das Waldhuhn. Fajdtyúk, T. [= Tetrao] urogallus, der Auerhahn
(1800 Márton József¹)
Erdösz Fajd […] Tetrao Urogallus. […] Nagy fajd […] Süket fajd
(1846–1848 Hanák János)
havasi fajd (Tetrao lagopus L.Linnaeus)
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
nem: fajd. Tetrao L.Linnaeus
(1899 Chernel István)
nyílfarkú fajd (Pedioecetes phasianellus)
(1972 Urania állatvilág ford.)
1b. (tbsz-ban) (Áll)
az ilyen madarak fajait magában foglaló alcsalád, ill. család nevezéktani elnevezéseként
Ortyx Steph. [= Stephens] (állat) v.vagy virginiai fürj, a tyúkfélék rendjének fajdok családjába tatozó madárnem
(1896 PallasLex.)
Tyúk-félék v.vagy Igazi tyúk-félék (Gallidae). […] Fontosabb alcsaládjaik és nemeik: a) Fajdok (Tetraoninae)
(1925 RévaiNagyLex.)
Tetraonidae […] fajdfélék; fajdok
(1978 Hétnyelvű névszótár)
2.
ilyen madár leölve (és fogyasztásra előkészítve), ill. annak húsa (mint étel)
a’ vendégek 60 asztalnál ebédeltek. [...] Az öröm-atya ehez adott 20 ökröt, 49 ketskét, 500 darab mindenféle apró marhát, 30 szarvast, 15 fajdot, 46 hizlalt borjút, 900 darab hurkát
(1835 Tudományos Gyűjtemény)
Hiába, a lenyelt pástétom, fácán fűszerje, az emésztés alatt lévő fajd a gyomorban: izgatja a férfiakat
(1919 Krúdy Gyula)
ételmaradékot már a malacok se kapnak, fajdok, fürjek veszélyes hulladéknak nyilváníttatnak
(1999 Népszava febr. 20.)
ÖE: fajdvadászat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások