fajfogalom fn
1. (Tud) ’〈a fogalmak hierarchiájában:〉 vmely fölérendelt, általánosabb fogalom alá tartozó, és magának alárendelt fogalma(ka)t v. egymással (természetes) rokonságban levő egyedeket felölelő fogalom, ill. 〈vmely tudományos, kül. osztályozásra épülő elméletben:〉 ez mint rendszertani kategória’ ❖ Plátón szerint ezen faj-fogalmak egyedűl állandók, biztosak, tehát tudományt szerzők (1854 Hunfalvy Pál C2146, 203) | az ásványfajok nem felelnek meg a faj fogalomnak olyan értelemben, amint azt az állatoknál, és növényeknél értelmezzük, mindazonáltal bizonyos rokonság úgy alaki, mint fizikai és kémiai tulajdonságokban az egyes ásványok között megállapitható (1893 PallasLex. CD02) | A logikai meghatározás (definitio) megmondja: 1) a nemet, mely alá az illető meghatározandó fogalom tartozik, 2) meghatározza miben külömbözik a meghatározandó faj-fogalom a többi (ugyanazon nem alá tartozó) faj-fogalmaktól (1897 Riedl Frigyes 8393010, 36) | Darwin mindenekelőtt a fajfogalmat tette bírálat tárgyává s azt a kérdést igyekezett eldönteni, hogy vannak-e olyan bélyegek, amelyek alapján a fajokat és a fajváltozatokat (varietas) egymástól biztosan meg lehet különböztetni (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 115) | Az egész elmélet kísérlet arra, hogy az állat- és növényvilágot valóban természetes, a valódi rokonsági viszonyoknak megfelelő rendszerbe foglalják össze s eltávolítsanak a rendszertanból minden önkényességet, ami a régi fajfogalom mellett nem volt elkerülhető (1935 RévaiNagyLex. C5717, 710) | a tudat nem „lehető legáltalánosabb” kategória, hiszen van legközelebbi neme, a pszichikum, mely utóbbi viszont az életjelenségek nemének a fajfogalma (1990 Rádi Péter 2029018, 520) | fajfogalom: egy másik fogalomhoz (nemfogalom) képest szűkebb terjedelmű, annak alárendelt fogalom (1997 PedagógiaiLex. C6809, 444) | Ha a nemfogalmakat és a fajfogalmakat valóban jól értelmezzük, akkor nyilvánvaló, ha például azt mondom, hogy területfejlesztés, annak része a vidékfejlesztés (1998 Országgyűlési Napló CD62) | Az őslénytanban használt fajfogalom szükségképpen morfológiai jellegű. Leggyakrabban csak az alaki bélyegeknek egy része, főleg a szilárd váz morfológiája őrződik meg (2000 Természet Világa CD50).
2. (nem szakny) ’egyes, örökletes tényezőktől függő külső jegyek, pl. bőr-, szem- v. hajszín, testalkat, koponyaforma által jellemezhető vmely emberfajtát, ill. a közös nyelv, kultúra, szokások, intézmények stb. által jellemezhető vmely nemzet(iség)et meghatározó fogalom’ ❖ akik magyar fajról, német fajról, esetleg zsidó fajról beszélnek, ezt nem is embertani értelemben teszik. Nem gondolnak ilyen vagy olyan öröklődő termetre, fejformára, szemekre, hanem tisztán lelkiségre, életfelfogásra, cselekvési módokra, művészi ízlésre s ilyen sajátosságokból konstruálják meg a maguk fajfogalmát (1928 Szász Zoltán CD10) | Spengler történeti laboratóriumában kitenyésztett kultúrák bizonyos mértékben a természetrajzi osztályok és fajok szerepét töltik be és elfogódott politikai elméket könnyen csábítanak arra, hogy hozzájuk közelálló népfajokat a nyugati kultúra történeti fajfogalmával azonosítsanak (1936 Erényi Gusztáv CD10) | Birken szerint Hitler fajfogalma eléggé körvonalazatlan volt, nép és nemzet szinonimája (1999 Miskolczy Ambrus CD17).
Vö. ÉKsz.².