fajiság fn 3A8 

1. (ritk) ’az a tény, hogy egy élőlény biológiai értelemben vmely fajhoz tartozik’ ❖ Az indiai kutatók, különösen Baker, újabban a két állat [ti. a gaurnak, ill. a gayalnak nevezett tulkok] külön fajisága mellett kardoskodnak (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2. (birtokszóként) (kissé rég, ritk) ’vmely embercsoport v. személy azon genetikai-biológiai v. nyelvi-nemzet(iség)i, identitásbeli stb. talajdonságainak, sajátosságainak az összesége, együttese, amelyeknek alapján a másiktól v. a többitől elkülönül(őnek tartják), ill. vmely közösség v. személy ilyen jellege, ilyen volta v. ilyen csoporthoz való tartozása’ ❖ [Prinz von Wittgenstein] mily boldognak festi a kozákot, hogy fajiságát elvesztve, a hatalmas cár pártfogása alatt holtra ihatja magát! (1861 Arany János C6505, 58) | Hogy a zsidó és bárminő fajiság tisztán, bátran és őszintén kifejeződhetik és fejeződjék is ki bárminő nyelven vagy műfajban vagy művészetben: az ellen a művészet leglelkével ellenkező barbárság volna gátat emelni (1911 Ignotus CD10) | A IX. századi bolgároknak Volga-balparti bolgár és eszgel törzseinek ősei a barszillal egyidőben húzódtak északra a Kama-, Viatka- és Bjelája-folyók vidékére. A különböző miliőbe, más és más kultúrhatás alá került három rokon nép története ezidő óta szétágazik; gazdasági és szellemi kultúrájuk, sőt fajiságuk is eltérő irányban fejlődik (1928 Hóman Bálint CD42) | A lappnak a környező skandinávoktól, de meg a többi finnugor néptől, legfőképpen a szomszédságában élő finntől merőben különböző fajisága már régen szemet szúrt. A lapp rendkívül alacsony növésű (1937 Zsirai Miklós 9805003, 93) | [Farkas Gyula] a fajiság ősi hordozójához, a néphez való visszatérést hirdeti, amelyből azonban határozottan kirekeszti a nagyrészt idegen elemekből összetevődő munkásosztályt (1973 Poszler György 1124002, 227) | a német hatóságok [1944-ben] visszautasították azt a magyar oldalról történt felvetést, hogy a keresztény vallású zsidókat ne deportálják. A zsidók ugyanis nem vallásuk, hanem fajiságuk miatt lettek üldözve (1996 Munkácsi Krisztina CD57).

2a. (kissé rég, ritk) ’genetikai-biológiai tényezők, ill. nyelvi-nemzet(iség)i sajátosságok és identitás alapján elkülönülő(nek tartott) embercsoport, közösség, kül. nép, nemzet’ ❖ Az alkotmány volt az, mely e nemzetet a nálánál műveltebb s hatalmasabb európai államok családjában fönntartá, […] s szivósságával megőrzé a beolvasztó politika cselszövényei ellen a magyar fajiságot (1872 Ladányi Gedeon CD57) | Politikai történetünknek külön tanulmányt igénylő problémája, mennyiben érvényesült történetünkben az egymástól lényegesen különböző két temperamentum, a dunántúli és a tiszai, melyek századok vérkeveredése folytán (ott német és szláv, itt korábban sok török: kun, besenyő, hódoltsági török, vlach és szerb) két különböző fajiságnak is tarthatók (1922 Szekfű Gyula CD58) | A fajisághoz, vallásfelekezethez való tartozás kérdésében való türelmesség az erdélyi magyarság egyik legjellemzőbb vonása s az volt a multban is (1940 Erdély CD22).

2b. (kissé rég) ’vmely kultúrának, művészetnek a közös nyelv, identitás stb. által meghatározott, a közös (nemzeti) hagyományokat megtestesítő (nemzeti) jellege, azon (nemzeti) vonásainak, sajátosságainak összesége, amelyek a többitől megkülönböztetik, elkülönítik, ill. 〈vmely műalkotásnak, életműnek〉 ilyen jellege v. ilyen nemzeti kultúrához való tartozása’ ❖ [Bartók Béla] muzsikájának fajisága innen kezdve nem annyira magyar, mint inkább a székely népzenéből táplálkozik (1908 Csáth Géza CD10) | Ha a magyarosság dicsőség, nem azért az, mert mi magyarok vagyunk, hanem mert esztétikai érték. A fajiság minden művészetnek épp oly erős tartozéka, mint az egyénnek (1912 Molnár Antal² CD10) | [manapság] nem csupán azok között, akik a hazát csak ordítva szeretik, hanem már-már a művészet elméletben is mindegyre szorgosabban emlegetik az író vagy a mű fajiságát, próbakőnek, fegyvernek, s ha szabad épp itt-e szóval élnem, igazi „sibbóléth”-nek használják egy-egy művészi egyéniség meghatározásánál (1923 Gyergyai Albert CD10) | Bartók és Kodály művészete konkrét nemzeti ideálokat kitűző, erős fajiságával ma már egyik legnagyobb értéke az új európai zeneművészetnek (1942 Prahács Margit CD43).

3. ’az a (fajelmélet alapján álló) nézet, eszmerendszer, ideológia, amely az emberi-társadalmi élet szemponjából meghatározó jelentőséget tulajdonít az emberiség genetikai-biológiai v. nyelvi-nemzet(iség)i, identitásbeli stb. tulajdonságok szerinti csoportokra tagolódásának, ill. az emberek ilyen csoportokhoz tartozásának’ ❖ A középkort igazán nem lehet vádolni a fajiság uralmával (1936 Szabó Dezső 9623007, 9) | Az ész valamikor független volt, csak önmagának engedelmeskedett. Most már csak a fajiság cselédje, ahogy a filozófia valamikor a teológia cselédje volt… (1938 Hevesi András 9246002, 169) | Gulyás Pál cikke szerint a „mély magyarság” gondolata nem a fajiság szellemét szolgálta, hanem a magyarság rejtett tehetségét, mélységét kívánta tudatosítani és európai szintre emelni (1981 A magyar irodalom története CD53).

Sz: fajiságú.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.