fajkép fn 2B 

1. (kissé rég) ’vmely régen (nagy)rassznak nevezett változat bőr-, szem-, hajszín, testalkat, koponyaforma stb. által meghatározott jellemző vonásainak együttese, ill. e változat tipikus megtestesítője, es. arról kialakított (elvont) kép’ ❖ vannak és voltak népek, a melyeknek koponyái másokéhoz képest szélesebbek, vagy keskenyebbek, valamint hogy ez az alakúlat öröklődés útján állandósúl és így kitűnő embertani ismertető jelnek tekinthető, a melyről könnyű az egyes emberfajokat és fajképeket egymástól megkülönböztetni (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Gáspár János] a mongol behatást a zsidóság fajképében jelentéktelennek tartja (1930 Nagy Endre² CD10) | Felvidéki szláv fajkép a XV. század közepéről, liptómegyei szárnyasoltáron (1939 Mályusz Elemér CD43) | Igaza van Méhelÿ Lajosnak, hogy a magyarok szépségideálja a török típus, a turáni fajkép. Országos átlagban kb. 25%-ban ismerhető fel, de az Alföld és a Dunántúl némely vidékén nagyobb gyakoriságban is (1939 Balogh Béla C7964, 277) | Legbonyolultabb és legváltozatosabb a népek fajképe ott, ahol az ősidők óta folytonosan megújuló néphullámok szükségképpen találkoztak: az eurázsiai síkságon és a Kárpát-medencében (1943–1944 Hóman Bálint CD42).

2. (birtokszóként) (kissé rég) ’vmely nép, nemzet(iség), társadalmi, foglalkozási stb. csoport jellemző(nek tartott) vonásainak együttese v. e csoport tipikus képviselője, ill. vmely magatartás, tulajdonság stb. tökéletes megtestesítője, mintapéldánya’ ❖ [Orczy Lőrinc] mint a romlatlan magyarság fajképe (typus) s mint oly bölcs, ki az erényben s önmérsékletben helyezi a főbölcsességet, eszméire nézve conservatív, de ez egyszersmind forrása satirai erejének (1863 Arany János C6505, 475) | [Bannai Gerő] igazi fajképe a gazdag magyar parasztnak (1882 Beöthy Zsolt C1020, 202) | a germán törekvéseknek az atrebata törzs fejében Commiusban megalakul fajképe; úgy sarjad ő ki e világból, mint a növény a maga talajából (1900 Hatvany Lajos C0079, 449) | [az idősebb Dionüsziosz] sokszor embertelen kegyetlenségre, istentelen önhittségre ragadtatta magát, ezért a moralista írók mint a zsarnokság fajképét emlegették (1902 ÓkoriLex. CD28) | [Osiander szerint] az a test, mely Krisztusnak volt rendelve, mintája és fajképe volt annak a testi alaknak, melyet Isten akkor [ti. a teremtéskor] alkotott (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | nem vagyok én a rendestől eltérő ember, csak épen a tegnapi nemzedéknek egy fajképe (1934 Molter Károly 2123001, 65) | Megindult a könyvek és cikkek lavinája, s benne ott kavargott a magyar jellem, a fajkép, a nemzeteszme, a nép, a mi a magyar? a ki a magyar? a mi volt a magyar? és a mivé vált vagy lesz a magyar? kérdése, mindaz, amit mi is beleképzeltünk, mikor könyvcímünket megválasztottuk (1939 Szekfű Gyula CD58) | Acsáđy Ignác történelemképében úgy jelenik meg [Werbőczy István], mint „a renđi önérzet elfajulásának igazi fajképe” (1999 Mezey Barna CD17).

2a. (kissé rég) ’〈irodalmi műben:〉 vmely típust megtestesítő alak, ill. vmely alak által képviselt típus’ ❖ a húsvéti játékokban az asszonyoknak irakat és csodaszereket ajánlgató szájas kuruzsló játszszák a komikus szerepeket. A Paprika-Jancsi (Hanswurst) faj-képe itt keletkezett (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az életképet] az idilltől megkülönbözteti az, hogy a természetesség nem tendenciája, s a hangulata sem érzelmes; a rajztól pedig, melynek különben alfaja, az választja el, hogy a rajz rendszerint egyéni képet ád, mig az életkép általában fajképet, tipust (1894 PallasLex. CD02) | [Menandrosz] bár szereti a tipikus alakokat (a tékozló fiú, a gyermekei miatt kesergő apa, a ravasz rabszolga, a könnyelmű félvilági nő), de mindig egyéni színt vegyít e fajképekbe (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 309) | Gyulai női alakjai részint a fajkép, részint az egyéni arczkép változatai (1941 Papp Ferenc¹ C3427, 189).

2b. (kissé rég) ’vmely dolognak, jelenségnek bizonyos tulajdonságokkal jellemezhető fajtája, típusa’ ❖ A’ pofnak végre inkább democratiai bélyege van, vagy is helyesben a’ pof semmi alkotmányt egy oldalulag nem képvisel, hanem minden országos intézetek formái mellett feltaláltatik; nincs neki semmi határzott fajképe, és nem sok tekintettel van alkotmányra, törvényre, pártok viszonyaira ’s több e’félére (1841 Vasárnapi Újság C0434, 678) | [a scardonai vízesések] festői hatás tekintetében közép helyet foglalnak el azon alpesi meredek vízomlások és széles zuhatagok közt, melyeknek fajképeihez a Rajna esése és a Niagara tartozik (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A külföld nagy szótáraiban két fajkép domborodik ki előttünk. Egyik, a mely tudtunkkal még nem talált követőt, a franczia akadémia szótáráé; a másikra – hogy csak az ismertebbeket említsem – a svéd és a zágrábi akadémia, a firenzei olasz Accademia Della Crusca, továbbá […] az angol Murray szótárai mutatnak példát (1899 Zolnai Gyula C0013, 51) | A *jau̯ m > jóm, *jau̯a > java alakok viszonya ugyanolyan, mint a ravok, rósz, ró, ravunk, rótok, rónak régibb ragozási fajképben (1916 Zolnai Gyula C5973, 222).

3. (rég) ’〈irodalmi műként:〉 vmely (nép)csoport tipikus, hétköznapi élethelyzetét, eseményét stb. ábrázoló zsánerkép’ ❖ A Szutyogfalviak magyar fajképek, mint szerző [ti. Fáy András] mondja, de ha nem mondaná is, olly természetesek képei, hogy az olvasó azonnal rájuk ismerne (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a hazai népéletet illustráló fajképek (1863 Bérczy Károly C2039, VII) | Levassor például, egyes néprománczokban, és apró fajképekben (genre) kitünően egyénitett (1866 Egressy Gábor C1549, 81).