fájos mn 15A (rég v. nyj)

1. ’olyan 〈testrész, szerv stb.〉, amely huzamosan v. gyakran fáj; fájós’ ❖ Fogfájásról haſznál a’ [boglárka] gyökere pora, mellyet a’ fájos advas fogba hinteni kelletik (1775 Csapó József 7062001, 34) | ezek olly tettz betkkel írattattak, hogy a’ leg-gyengébb és fájosabb szem-is könnyen el-olvashatta (1784 Göböl Gáspár C1896, 13) | a’ bels réſzek igen érzékenyek, fájosok, az ételt bé nem vehetik, avagy nehezen és roſzſzúl eméſztik-meg (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ 7038005, 450) | Jöttem hát mint lovaimtól kitelhetett, ’s a’ rázós útban fájos derekam engedé (1830 Kovács Pál² C6251, 21) | ama derék legénynek a fájos szívét csakis az az egy rózsaszál gyógyíthatta meg... (1897 Tóth Béla¹ 8485004, 13) | Ő csak egy gyűszűnyit kér [a pálinkából], bár leérjen a torkára, locsolja meg vele a fájos torkát (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1a. ’testi fájdalmat okozó, fájdalmas 〈dolog, hatás stb.〉’ ❖ [Krisztus koronája] a’ Brillián kötül nem villogot; Stt mivel hogy ſzúros tövisbl fonyódott, Diſztelen, fájos vólt, halált okozhatott (1795 Iváncsics József C2183, 63).

2. ’lelki fájdalmat, szenvedést okozó v. azzal járó 〈jelenség, dolog〉’ ❖ Oh, ő a’ fájas emlékezetet lelkedből ki fogja mosolyogni! (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 77) | ha vissza gondolok A multra, annál fájosbb a jelen! (1865 Szigligeti Ede C3983, 64) | Ez [ti. a dermedt téli természet látványa] úgy hat reám mint egy erkölcsi halál. Minden a mi természet ellenes fájosan hat a szivre (1877 Wohl Janka C4560, 227).

Vö. CzF. fájós

fájos melléknév 15A (rég v. nyj)
1.
olyan 〈testrész, szerv stb.〉, amely huzamosan v. gyakran fáj; fájós
Fogfájásról haſznál a’ [boglárka] gyökere pora, mellyet a’ fájos advas fogba hinteni kelletik
(1775 Csapó József)
ezek olly tettz betkkel írattattak, hogy a’ leg-gyengébb és fájosabb szem-is könnyen el-olvashatta
(1784 Göböl Gáspár)
a’ bels réſzek igen érzékenyek, fájosok, az ételt bé nem vehetik, avagy nehezen és roſzſzúl eméſztik-meg
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
Jöttem hát mint lovaimtól kitelhetett, ’s a’ rázós útban fájos derekam engedé
(1830 Kovács Pál²)
ama derék legénynek a fájos szívét csakis az az egy rózsaszál gyógyíthatta meg...
(1897 Tóth Béla¹)
Ő csak egy gyűszűnyit kér [a pálinkából], bár leérjen a torkára, locsolja meg vele a fájos torkát
(1999 e. Kocsis Rózsi)
1a.
testi fájdalmat okozó, fájdalmas 〈dolog, hatás stb.〉
[Krisztus koronája] a’ Brillián kötül nem villogot; Stt mivel hogy ſzúros tövisbl fonyódott, Diſztelen, fájos vólt, halált okozhatott
(1795 Iváncsics József)
2.
lelki fájdalmat, szenvedést okozó v. azzal járó 〈jelenség, dolog〉
Oh, ő a’ fájas emlékezetet lelkedből ki fogja mosolyogni!
(1823 Toldy Ferenc ford.Schiller)
ha vissza gondolok A multra, annál fájosbb a jelen!
(1865 Szigligeti Ede)
Ez [ti. a dermedt téli természet látványa] úgy hat reám mint egy erkölcsi halál. Minden a mi természet ellenes fájosan hat a szivre
(1877 Wohl Janka)
Vö. CzF. fájós

Beállítások