🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

fakaszt ige  fokaszt (rég)

1. ts (átv is) ’〈forrást〉 létrehoz vki, vmi, ill. azt okozza vmi v. vmely cselekedetével vki, hogy 〈folyékony v. gáznemű anyag〉 a föld mélyéből előtör(jön)’ ❖ a tiszta viz, mellyet Mózes veszszeje a kősziklából fakasztott (1844 Nagy Ignác 8324010, 26) | [A lélek] nem telit undoritó gondolatokkal, nem utáltatja meg az életet; hanem a mérséklet művészetével forrást fakaszt a pusztában s a sziklából mézzel táplál (1903 Prohászka Ottokár 1125024, 143) | a varázserő, mely egykor forrást tudott fakasztani a sivatagból (1968 Déry Tibor 9107013, 430) | Hippokréné forrását [...] az antik mitológia szerint Bellerophontés táltos lovának, a Pégasosnak patája fakasztotta (1981 Dömötör Tekla 1039008, 198) | a paléi vezér is csodákra képes, például kőolajat fakaszt az embargó sújtotta boszniai sziklákból (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’azt okozza vmi v. vmely cselekedetével vki, hogy 〈nedv, folyadék vmely tárgyból, növényből〉 csorog(ni), szivárog(ni) v. kilövell(ni kezdjen)’ ❖ évtizedekre számitott terveink is csak pillanat játékai, mellyekből a véletlenség, mint gyermek a szappanbuborékból – most csillogó golyót pöffeszt, majd alig látható csöppet fakaszt (1847 Hetilap CD61) | Ott a csap, hé, minek magának pohár. Hová megy, hé, a falból akar vizet fakasztani? (1923 Karinthy Frigyes 9309006, 169) | Azon még legalább mulatni lehet, hogy micsoda kis szökőkutakat fakaszt, ha nagyokat suhintunk a lucskos fákba vert szögekre (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 16) | [az] alma- és répalé elkészítése a korai anyai kudarcok egyike: halandó nők e zöldségekből, gyümölcsökből aligha tudnak kellő mennyiségű levet fakasztani (1991 Magyar Nemzet máj. 11. C8366, 7) | Egy csontmezőn tántorgok a távolinak képzelt cél felé és szomjan halok, ha nem tudok versekkel vizet fakasztani a csontból (2002 Orbán Ottó 3253016, 52).

3. ts (ritk) ’azt okozza vki, vmi, hogy vhol állóvíz jelenik v. jelenjen meg’ ❖ Te fakasztád e tengert ime, Kimondhatatlan fájdalom (1891 Bartók Lajos C0873, 47) | [Blom] a keleti bűvészetnek sok csínját-bínját eltanulta az itt csatangoló törököktől. Árvizet tudott fakasztani, vagyis csak azt a látszatot, mintha nagy víz folyna be az ablakon, mire néhol az asszonyok a szoknyáikat kezdték emelni, akik nem tudták, hogy az egész csak szemfényvesztés (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Ujonnan keletkezett irányzatok képviselői, sokszor a közvélemény szerepét bitorló sajtó támogatásával igyekeznek behatolni az igazságszolgáltatás templomába, mocsarat fakasztva annak szentélyében (1936 Orvosi Hetilap C8186, 748).

4. ts ’azt eredményezi vmi v. (vmely cselekedetével, viselkedésével) azt okozza vki, hogy vmely testnedv, kül. könny természetes kivezetőnyílásán át szivárogni, folyni kezd(jen)’ ❖ [Az aratók] semmit ſem gondolnak Nap melegségével, Izzadáſt fakaſztó ſebes hévségével (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 8) | Megbocsáss, ha nem illendő, S tán könnyeket fakasztok (1836 Kisfaludy Sándor CD01) | Arcomon megfagytak a könnyek, mellyeket a zivatar hidege és a nyomorúság fakasztott (1847 Petőfi Sándor 8366456, 64) | A gulyás hosszú lére eresztve leveses jóleső nyálat fakasztott a szájában (1919 Kertész István CD10) | Halálverejtéket fakasztó, gyötrő, reménytelen, szörnyű teher (1925 Pesti Napló júl. 18. C8703, 16) | a terjengő füst csípős könnyeket fakaszt (2001 Magyar Hírlap CD09).

4a. (rendsz. a -re ragos könny határozói bővítménnyel) vmire fakaszt (átv is) ’annak kif-ére, hogy sírásra késztet vki, vmi vkit’ ❖ csak neved szomorú hangzatja Népedet még ma is könyre fakaszthatja! (1789 Batsányi János 7023013, 22) | Hah! – mit álmodtam ma! Egek! – hogyha igaz, Be sokakat örömkönnyre fakasztna az! (1809 Dukai Takách Judit 8117015, 70) | A lyrában legjobban kell szerepelni az érzelemnek; olyan legyen az, mint a zene, mely a nélkül, hogy gondolatokkal volna megterhelve, megindít, sőt könyekre is fakaszt (1861 e. Szemere Pál 8439038, 177) | Huszár Gál könyekre fakasztotta a hallgatóságát s a végén sírásban tört ki ő is. Szent megilletődés szállt a templom falaira (1912 Bán Ferenc CD10) | [Hanns Martin Schleyer] régi náci hírében állt, aki kényszermunkásokat dolgoztatott Csehországban. Elrablása és 1977-es meggyilkolása nem fakasztotta könnyre sem a médiát, sem a társadalmat (2005 Népszabadság febr. 4. C7853, 5).

5. ts (átv is) ’〈vmely növényi fejlődéshez szükséges dolog〉 azt eredményezi v. 〈gondozással, bűverővel vki〉 azt okozza v. segíti elő, hogy 〈vmely növény(i rész)(ki)(jön), ill. növekedése, fejlődése megindul(jon)’ ❖ az irodalom nagy kertjében virágot fakasztó, gyümölcsöt érlelő kertészek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | az e barlangok felett kihajló lépcsőleges szikla élen ezüst habbá törve rohan le a patak; szétgyöngyelő csepjei oly buja, csodás növényzetet fakasztottak, hogy abból alig látszik ki az ember (1868 Orbán Balázs 8340004, 78) | Te Abias, te fejedelmi menny, ott fenn! Ki a földön a füvet növesztetted, Ki a fán a leveleket fakasztottad (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 338) | Ezer nyíló rózsa, melyet napfény fakaszt (1909 Lesznai Anna 9398014, 8) | Ő, t. i. Idakéry, megszánta és megszentelte ezt a mocsár-népet: [...] teleszórta fakó mennyboltját új tüzű csillagokkal; új fürtű, bús krizantémokat fakasztott paraszt zsálya-bokrok helyén (1914 Oláh Gábor 9487064, 58) | Én vagyok, akinek a tekintete rügyet fakaszt az orgonabokron (2001 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’〈annak kif-ére, hogy vmikor, vmely időszakban v. helyen, területen vmely növény(i rész) v. növényzet fejlődik v. nő(ni kezd)〉’ ❖ Ez tavasz, az nyár; ez bimbót fakaszt, az gyümölcsöt érlel (1841 Pesti Hírlap CD61) | Lomb közt a csattogány Szerelmét zengi el. Dalára a mező Virágokat fakaszt (1845 Samarjay Károly 8403002, 5) | Tündéri május, lombot fakasztó (1900 Ady Endre CD01) | az idő, mely letörüli a könnyeket s virágokat fakaszt a sírokon (1907 Ambrus Zoltán C0597, 32) | lótuszt fakasztó tavak (1911 Pásztor Árpád 9519009, 159) | szörnyű szakadékok tátongtak a lélek mélyén, ez a két nap hivatva volt sebeket beforrasztani és új rügyeket fakasztani (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 283) | rügyeket fakasztó tavaszt követő nyarak során (1967 Népszava ápr. 8. C4831, 2).

5b. ’〈vmely növény, ág stb. fejlődve〉 hajtást, rügyet, bimbót stb. (kezd) hajt(ani)’ ❖ Négy-hat csap, egy vagy két szemre metszve, fürtökkel borított nyári hajtásokat fakaszt (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Egyetlen növény a kimerülésig 19 000 virágot (termést) fakasztva, megszámlálhatatlan magvat érlel (1897 PallasLex. CD02) | Görögországban, ahol a művészet oly sok ága fakaszt hervadhatatlan virágokat (1925 MűvészetiLex. C6812, 548) | szinte készen kínálkozott, hogy aki valóban szembe akar fordulni a németekkel s itthoni labanc hadaikkal, az engedje tovább nőni, rügyet fakasztani és tovább lombosodni a szépen indult népmozgalmat (1945 Darvas József 9101014, 72) | az április-májusban lombot fakasztó kis bokrok hálásan takarják az elvirágzott növények helyét (1998 Lakáskultúra CD39).

6. ts (ritk) ’meg-, ki- v. felrepeszt vki, vmi vmit’ ❖ Fakasztani. Rumpere, Aperire (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 81) | Fakasztok: Rumpo, rumpere facio (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 50) | fokoszt vagy fakaszt, azaz lukaszt (1846 Hetilap CD61) | dalom a szomjú: fakasztja ajkam agyagját Szomjas a szám, a szavam, szomjas a szem és a szív (1918 Lesznai Anna 9398002, 130).

6a. tn (ritk, nyj) ’〈annak kif-ére, hogy kikeléskor belülről a madárfióka v. kívülről a kotló felnőtt madár a tojás héját felrepeszti, ill. vmely madár a kotlási idejének abban a szakaszában van, amikor a fiókák kezdenek kikelni〉’ ❖ Instálom alássan [...] ezek mind csak csirkék és pulykák, mert a libák most fakasztanak (1884 Gyarmathy Zsigáné C1951, 229).

7. ts ’azt okozza vmi v. (vmely cselekedettel) azt segíti elő vki, hogy 〈vmely tályog, fekély stb. a benne levő váladéktól〉(meg)tisztul(jon), (ki)ürül(jön), felfakad(jon), 〈vmely seb, fekély stb.〉 vérzik v. vérezzen, nedvedzik v. nedveddzen, ill.〈vér, testnedv vmely seb(zett testrész)ből, fekélyből stb.〉 folyik v. folyjon, szivárog(jon)’ ❖ vékony tvel lehet a’ himlket fakasztani (1798 e. Veszelszki Antal C2040, 69) | [Tüskey úr] fogat húzott, kelést fakasztott, ficzamodásokat helyreigazított (1903 Vasárnapi Újság C7417, 437) | A két testvérjelölt egyike Boldogasszony másnapján (augusztus 16.) szólította fel a másikat, hogy legyenek ezentúl testvérek. Tűszúrással vért fakasztottak egymás középső ujja begyéből és azt egy időben megszívták (2000 Magyar néprajz CD47) | Mellkelésre szoptatós asszonynak vénasszonylapit tettek. Színe keleszt, fonákja fakasztja a kelést (2003 Természet Világa CD50).

7a. (rendsz. a vér tárggyal) (átv is) ’〈annak kif-ére, hogy harcol, öl vki, vmi, ill. vmely cselekedet, ügy, helyzet harcra vezet v. vérontást eredményez〉’ ❖ [A sereg] vérit ontva, vért fakasztva, Testhantokra testet hány (1830 e. Kisfaludy Károly CD01) | két napi gondolkodás után izenjék meg a’ vének, akarják-e, hogy vérnyom nélkül távozzam, vagy vért fakaszszak Betulián belől, és kívül? (1843 Regélő Pesti Divatlap C4919, 616) | Zrinyi pedig vértóban gázol, vérzuhatagokat fakaszt a pogányból (1896 Széchy Károly CD44) | Éreztem a hangján, hogy hazudik, de az ilyen ügyekben a hazugság is vért fakaszt (1901 Gárdonyi Géza C1824, 212) | [Sebők Zsigmond] mint ujságiró is ép úgy megbecsülte tollát, a hogy’ megbecsülte költői műveiben. Azt a fegyvert, mely oly sok vért fakaszthat s melyre oly sok sár fröcscsenhet (1916 Kéky Lajos C7702, 154) | [a] két egykori gengszter erőszakos vetélkedése még több vért és könnyet fakasztott, mint hajdan, Chicago nyomornegyedeiben (1995 Magyar Hírlap CD09).

8. ts ’(vmiből) teremt v. kelt vmit vmi, vki, ill. azt okozza vmi v. úgy cselekszik vki, hogy vhol megjelenjen, ott teremjen vmi’ ❖ Ezt [ti. az igazságot] másnak orra eleibe fakasztani (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 136) | [a kuvik] visitása, mely az éj csendjében kisértetiesen puhú, tuhú s kui-vitt, kúvik, kivitt, kivitt formán hangzik, sok babonaságot fakasztott (1899 Chernel István CD34) | megoldhatatlan rejtélynek látszott a hellén építészet eredetinek problémája s szinte úgy tetszett, hogy mythikus erők fakasztották ezt a csodálatos művészetet (1925 MűvészetiLex. C6812, 296) | A fiatal képzelet kényúr és rabszolga; [...] kultuszt űz és erőt fakaszt a szenvedésből (1937 Halász Gábor¹ CD10) | [a hit] csodákat fakasztó erőforrás, a nem látható dolgok valósága (1992 Magyar reformátusok CD1210) | Az ünnep lényege érintkezés valami titokzatossal, s csak igazi titok képes valódi ünnepet fakasztani (2000 Gáspár Csaba László CD17).

8a. (átv is) ’〈sebet, kelést stb.〉 kelt, okoz (vhol, vkin, vkiben, vmin v. vmiben) vki, vmi’ ❖ De meg nem gondolják azok mint ártanak, Melly sok szivben mérges sebet fakasztanak (1778 Kreskay Imre C2816, 41) | Gúnyoló a hangja, hogy sebet fakasszon (1882 Mikszáth Kálmán C3135, 6) | [a rovarok] mérges keléseket fakasztanak arcunkon s végtagjainkon (1908 Pesti Hírlap júl. 26. C5656, 36) | A legkisebb seb is halálos kelevényt fakaszthat (1937 Egri Viktor 9119001, 17) | Amíg mások pompás ételeket evének amit Te ettél: fekélyek fakasztója s orv és gyors méreg (1967 Méliusz József 9433001, 134) | lábszárunk bőrén égető hólyagokat fakaszt a fullánkszerű szőrökkel borított kóró (1987 Antalffy Gyula 1004002, 85).

8b. (átv is) ’vki, vmi azt okozza, hogy 〈vmely hang, dallam stb.〉 felzendüljön, felhangozzon, ill. 〈fény, láng stb.〉 kigyúljon, fellobbanjon (vhol, vmiből)’ ❖ Az esmeretek világot fakaszthatnak ugyan a’ lélekben, de ott hol a’ méltatlan helyezet’ megesmérését eszközlik, boldogságot nem szülhet (1834 Balogh Pál 8007004, 186) | Modern csodákról álmodoztam, amelyek kávéházban történnek meg, titkos fényfoltokról, amelyeket a puszta mélyén villamos lámpák fakasztottak (1910 Kosztolányi Dezső 9359115, 49) | e lant, e furcsa, méla hangszer, melyből kesergő dallamot fakasztok (1938 e. Dsida Jenő ford.–Li Taj-po 9114061, 149) | A kihunyó parázs még visszaserceg: az ős ösztön lobbos lángot fakaszt (1960 Élet és Irodalom okt. 21. C5264, 7) | hol vannak a szerszámaitok, mellyel dalt és muzsikát fakaszthattok? (1966 Sánta Ferenc 9585005, 80) | Ama nyaktörő szaltók az égen, fényt fakasztók! (1979 Rózsa Endre 1136007, 50).

8c. (átv is) ’életet hoz létre, teremt vki, vmi’ ❖ Mi életet már szítt, folytatja éltét, De nem fakaszt a’ nyár új életet (1844 Beöthy Zsigmond 8047014, 151) | [a csermelyek] termékeny kaszálókat és legelőket nedvítenek dús tenyészéletet fakasztó hullámaikkal (1873 Orbán Balázs CD22) | a természet egyes állatokon a szaporodás rendes módjául használja fel azt a képességét, hogy egyetlenegy ovulum plasmájából és magjából egy lénynél többet tud fakasztani (1914 Orvosi Hetilap C8164, 820) | Ennyi élettel mit akar az Ur, fakasztva egyre céltalan s gazul? (1927 Babits Mihály CD01) | Ami belőle [ti. Adyból] eleven, életet fakasztó hatásként tovább áramolhat, nem stílusa: nyelve, formái, jelképei, kifejezőeszközei (1970 e. Keresztury Dezső 9326020, 322) | Az új életet Isten teremtő Lelke fakasztja, ezért a születendő gyermek Szent lesz és az Isten Fiának fogják hívni (1989 HaagLex. ford. CD1208).

8d. (átv is) ’vminek a kezdetét jelentő időszak bekövetkeztét, eljövetelét okozza, vmely időszakot hoz el vki, vmi’ ❖ Két szív viszonya száz tavaszt fakaszt (1879 Fővárosi Lapok C8095, 1024) | Ő [ti. a lány] fakaszt A márvány paloták tövébe Uj tavaszt (1895 Makai Emil 8290006, 28) | övednek hősi kard az éke. Az izzó vérből új hajnalt fakaszsz (1900 Budapesti Napló aug. 18. C5243, 6) | „A mi szeptemberünk májust fakaszt még!” – írta a költő, Geo Milev, amikor a bolgár burzsoázia 1923 szeptemberében vérbe fojtotta a szófiai antifasiszta felkelést (1971 Népszava szept. 9. C7436, 5).

9. ts ’〈vmilyen érzést, érzelmet, gondolatot stb.〉 hív elő, kelt (vkiben v. vkinek a szívében, lelkében stb.) vki, vmi’ ❖ az, a’ mi örömet fakaſzt minden másban, emèſzt tèged? (1800 Döme Károly ford.–Metastasio 8113001, 9) | E gondolatokat fakasztá bennem a Báthory-kapunak herostratesi szétrombolása (1889 Orbán Balázs CD22) | [a Bárándi Jóskához hasonló emberek] megmagyarázhatatlan, oktalan érdeklődést fakasztanak lépten-nyomon (1908 Ambrus Zoltán 9006017, 215) | [Révész Anikó] boldogságot fakasztott a költő szívében (1927 Krúdy Gyula CD54) | Az ismertetett elméletek szorosan hozzátartoznak a madárvonulási probléma megértéséhez, bővítik a kutatók látókörét, újabb s mélyreható gondolatokat fakasztanak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | „Gyula, te olyan lökött vagy, hogy ha nem lennél, ki se kéne találni!” [Galgóczi Erzsébet] haragja ugyan hiteles volt, mégis derűt fakasztott (1989 Csák Gyula 2025072, 149).

9a. vmire fakaszt ’〈annak kif-ére, hogy (hirtelen) vmilyen lelki- v. érzelmi állapotba hoz vmi, vki vkit〉’ ❖ mitsoda hajlandoságra fokaſztaná a vendégeket egy illyen szomorú játék (1777 Németh Antal¹ ford.–Morvan de Bellegarde C3321, 58) | A’ már hanyatló szívre borúlt bajok Illyen panaszszal búra fakasztanak (1818 Vörösmarty Mihály 8524025, 84) | az élő állatokat a’ víg hangzatok jó kedvre, a’ szomoruak komorságra fakasztyák (1838 Fejér György 8140003, 20) | [a hölgy] magának is nehezen vallja be, hogy a gyomorgörcsökben fetrengő férfi látványa nem fakasztja hő szerelemre (1984 Bodor Pál 1019052, 54) | [Kiss Irén] külön ciklusban (Magánmitológia) tűzi költő-érzékenysége gombostűire azokat a visszás jelenségeket, amelyek elgondolkoztatják, mosolyra ingerlik, vagy dühre fakasztják (1994 Új Könyvek CD29).

10. ts ’vmely lelkiállapotot v. hangulatot tükröző gesztus (hirtelen) megjelenését, megmutatkozását okozza vmi v. (vmely cselekedetével, viselkedésével stb.) vki’ ❖ Nem is mesterember a mézeskalácsos, hanem poéta. Hangulatot ébreszt, mosolyt fakaszt az ajkakon (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 214) | a keserűség olyan, mint a mákony egy kevés nem ízlik, de ha sokat éltünk belőle, nem tudunk többé betellni vele, s akaratunk ellenére is elkövetünk mindent hogy magunk körül új és új zokogást fakasszunk (1917 Babits Mihály CD10) | Adomákat meséltek egymásnak. Kitalált, vagy félig megesett történeteket, melyek más környezetben fanyar mosolyt sem vetettek volna a hallgatók arcára, de itt diadalordításszerű kacajt fakasztottak (1936 Illyés Gyula 9274057, 109) | Hálás hahotát fakaszt, ha Wellset, az angol írót valaki például francia szobrásznak titulálja (1973 Hernádi Miklós 1066002, 121) | a régi fajta szülői tekintélynek a vagyon és a vagyonból eredő hatalom volt az alapja. Ezért kelt aztán ma enyhe megütközést, ezért fakaszt pici mosolyt az apját nagy tisztelettel magázó gyerkőc (1980 Csurka István 9096011, 197).

10a. vmire fakaszt ’vmely lelkiállapotot v. hangulatot tükröző gesztusra késztet, indít vkit, vmit vki, vmi’ ❖ A’ vidám lelkü vig embernek tárſaſága, még a’ ſzomoru ſziveket is ébreſzti, és moſolygáſra fakaſztja (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 92) | Engem mulattat illy öldöklő játék; És a’ sok jajgatás, kérés, sirás, Káromlás, átkozódás, rettegés, Nevetségre fakaszt (1819 Kisfaludy Károly 8242027, 139) | nemes szőlőlugasok támadtak mindenfelé; egy valódi paradicsom, melynek látása önkénytelen sóhajra fakaszt mindenkit, kinek hasonló nincsen (1854 Jókai Mór CD18) | Ideges volt, a szája remegett, mint akit nem volna nehéz sírásra fakasztani (1909 Kaffka Margit CD10) | az én visszaemlékezéseim a legkomolyabb hadtörténészt is röhögésre fakasztják (1996 Magyar Hírlap CD09) | [Xavier] tréfáival és mókáival mindenkit fékezhetetlen nevetésre fakasztott (2006 Greskovits Endre ford.–Nair 3149007, 1501).

10b. (hat-i ign-i bővítménnyel) ’〈annak kif-ére, hogy azt okozza vmi v. (vmely cselekedetével, viselkedésével stb.) vki, hogy (hirtelen) sírni kezd(jen) vki〉’ ❖ Montezuma hoſzſzas beſzédet monda ſirva, ’s egyebeket-is ſirva fakaſztott (1783 Molnár János C0292, 548) | Azóta sem láttalak, hogy a kis leányom ríva fakasztott egy szavával (1883 Nemzet máj. 12. C0382, 5) | – No, majd ráérsz ilyen nagy embereket sírva fakasztani négy esztendő múlva (1894 Jókai Mór CD18) | éppen ezekben a hetekben hozzák létre Romano Prodi vezetésével azt a balközép csoportosulást, amelyiknek puszta említése is sírva fakasztja az olasz MSZP – vagyis a baloldali demokraták – politikusait (1999 Magyar Hírlap CD09).

11. ts ’vki, vmi azt okozza, hogy 〈vmely szó, dal stb.〉 felhangzik v. felhangozzon, ill. megszülessen, (írásban) elkészül(jön)’ ❖ [alulírott] az egyedáruskodás kiállhatlan és méltatlan taxátiói ellen fakasztott panaszt (1846 Hetilap CD61) | A minden hangúlatból egy-egy édes dalt fakasztó lirai költészetet az összes hitvallások követőinél egyaránt megtaláljuk (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [A szél]lobogót lebbent, lábat táncra szökkent, Nótát fakaszt és vitorlát dagaszt (1926 Sík Sándor 9598003, 10) | [egyeseknél] a kielégítetlen érzékiség fakaszt ábrándosan tiszta, vagy éretlenül pornográf rigmusokat (1938 Weöres Sándor 9788144, 13) | a redaktorság ügyes-bajos, sok panaszt fakasztó munka volt (1965 Tóth Dezső CD53) | más költői alkat esetleg hajlamos volna ebből az élethelyzetből a fájdalmas önsiratás elégiáit, az „én” veszendőségét s vesztességét panaszló telítetten érzelmes énekeket fakasztani (1972 Fülöp László 2018001, 277) | [Bornemisza Endrének] az élet valamennyi jelensége komor vagy derűs verset fakaszt a lelkében (1999 Új Könyvek CD29).

11a. vmire fakaszt ’vki, vmi arra késztet, indít vkit, kit, hogy (erős érzelmi töltettel) beszél(ni kezd)jen, 〈száját, ajkát stb.〉 szóra nyissa, ill. (írásban) szavakkal kifejez(zen), közöl(jön) vmit’ ❖ allig fakaszthatom szózatra nyelvemet, nem tudván festeni méltán örömemet (1804 Verseghy Ferenc CD01) | most neheztelés, sőt elkeseredett érzés fakaszt a szólásra (1828 Toldy Ferenc 8481037, 266) | bús panaszra szám Ajkit soha nem fakasztám (1828 Jászay Pál C0213, 371) | A sértékeny apát fia illy epe-szókra fakasztá (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358005, 194) | a várost környékező mocsarak, tavak, valamint a mindenfelé nagy sietséggel épülő őrtornyok erre a mondatra fakasztották a lovagot: – Azt hiszem, királyotok egy darabig békességben lehet a városban (1925 Krúdy Gyula CD54) | Törvény, az van, anyuska, s ha már egyszer erre fakasztasz, hát megmondom neked, mindebben ki a bűnös: te és te, egyedül te (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485064, 140).

11b. vmire fakaszt ’vki, vmi arra késztet, indít vkit, hogy verset szerez(zen), ill. szaval(jon) v. énekel(ni kezdjen)’ ❖ Nyájjas és szomorú versekre fakaszta keservem (1816 Vörösmarty Mihály CD01) | Engem dalra csak tavasznak Rétvirágai fakasztnak (1846 Pongrácz Lajos 8373001, 23) | [Arany Jánost] az öregkor egy-egy humoros hangulatu költeményre fakasztá (1893 PallasLex. CD02) | A nő erényöv által is féltve őrzött erénye dalra fakasztja a trubadúrokat, főleg azokat, akik valóban nem vezethették le libidójuk energiáját szerelmi kalandokban (1982 Lux Elvira 1099001, 18) | Dalra fakasztotta a budapesti járókelőket a Blikk csokimikulása, Fekete Pákó (2003 Blikk 3049001, [1]).

ÖU: fel~, ki~, meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. fakad; ÉKsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
fakaszt ige
fokaszt (rég)
1. tárgyas (átv is)
〈forrást〉 létrehoz vki, vmi, ill. azt okozza vmi v. vmely cselekedetével vki, hogy 〈folyékony v. gáznemű anyag〉 a föld mélyéből előtör(jön)
a tiszta viz, mellyet Mózes veszszeje a kősziklából fakasztott
(1844 Nagy Ignác)
[A lélek] nem telit undoritó gondolatokkal, nem utáltatja meg az életet; hanem a mérséklet művészetével forrást fakaszt a pusztában s a sziklából mézzel táplál
(1903 Prohászka Ottokár)
a varázserő, mely egykor forrást tudott fakasztani a sivatagból
(1968 Déry Tibor)
Hippokréné forrását [...] az antik mitológia szerint Bellerophontés táltos lovának, a Pégasosnak patája fakasztotta
(1981 Dömötör Tekla)
a paléi vezér is csodákra képes, például kőolajat fakaszt az embargó sújtotta boszniai sziklákból
(1995 Magyar Hírlap)
2. tárgyas
azt okozza vmi v. vmely cselekedetével vki, hogy 〈nedv, folyadék vmely tárgyból, növényből〉 csorog(ni), szivárog(ni) v. kilövell(ni kezdjen)
évtizedekre számitott terveink is csak pillanat játékai, mellyekből a véletlenség, mint gyermek a szappanbuborékból – most csillogó golyót pöffeszt, majd alig látható csöppet fakaszt
(1847 Hetilap)
Ott a csap, hé, minek magának pohár. Hová megy, hé, a falból akar vizet fakasztani?
(1923 Karinthy Frigyes)
Azon még legalább mulatni lehet, hogy micsoda kis szökőkutakat fakaszt, ha nagyokat suhintunk a lucskos fákba vert szögekre
(1973 László-Bencsik Sándor)
[az] alma- és répalé elkészítése a korai anyai kudarcok egyike: halandó nők e zöldségekből, gyümölcsökből aligha tudnak kellő mennyiségű levet fakasztani
(1991 Magyar Nemzet máj. 11.)
Egy csontmezőn tántorgok a távolinak képzelt cél felé és szomjan halok, ha nem tudok versekkel vizet fakasztani a csontból
(2002 Orbán Ottó)
3. tárgyas (ritk)
azt okozza vki, vmi, hogy vhol állóvíz jelenik v. jelenjen meg
Te fakasztád e tengert ime, Kimondhatatlan fájdalom
(1891 Bartók Lajos)
[Blom] a keleti bűvészetnek sok csínját-bínját eltanulta az itt csatangoló törököktől. Árvizet tudott fakasztani, vagyis csak azt a látszatot, mintha nagy víz folyna be az ablakon, mire néhol az asszonyok a szoknyáikat kezdték emelni, akik nem tudták, hogy az egész csak szemfényvesztés
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Ujonnan keletkezett irányzatok képviselői, sokszor a közvélemény szerepét bitorló sajtó támogatásával igyekeznek behatolni az igazságszolgáltatás templomába, mocsarat fakasztva annak szentélyében
(1936 Orvosi Hetilap)
4. tárgyas
azt eredményezi vmi v. (vmely cselekedetével, viselkedésével) azt okozza vki, hogy vmely testnedv, kül. könny természetes kivezetőnyílásán át szivárogni, folyni kezd(jen)
[Az aratók] semmit ſem gondolnak Nap melegségével, Izzadáſt fakaſztó ſebes hévségével
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Megbocsáss, ha nem illendő, S tán könnyeket fakasztok
(1836 Kisfaludy Sándor)
Arcomon megfagytak a könnyek, mellyeket a zivatar hidege és a nyomorúság fakasztott
(1847 Petőfi Sándor)
A gulyás hosszú lére eresztve leveses jóleső nyálat fakasztott a szájában
(1919 Kertész István)
Halálverejtéket fakasztó, gyötrő, reménytelen, szörnyű teher
(1925 Pesti Napló júl. 18.)
a terjengő füst csípős könnyeket fakaszt
(2001 Magyar Hírlap)
4a. (rendsz. a -re ragos könny határozói bővítménnyel) vmire fakaszt (átv is)
annak kif-ére, hogy sírásra késztet vki, vmi vkit
csak neved szomorú hangzatja Népedet még ma is könyre fakaszthatja!
(1789 Batsányi János)
Hah! – mit álmodtam ma! Egek! – hogyha igaz, Be sokakat örömkönnyre fakasztna az!
(1809 Dukai Takách Judit)
A lyrában legjobban kell szerepelni az érzelemnek; olyan legyen az, mint a zene, mely a nélkül, hogy gondolatokkal volna megterhelve, megindít, sőt könyekre is fakaszt
(1861 e. Szemere Pál)
Huszár Gál könyekre fakasztotta a hallgatóságát s a végén sírásban tört ki ő is. Szent megilletődés szállt a templom falaira
(1912 Bán Ferenc)
[Hanns Martin Schleyer] régi náci hírében állt, aki kényszermunkásokat dolgoztatott Csehországban. Elrablása és 1977-es meggyilkolása nem fakasztotta könnyre sem a médiát, sem a társadalmat
(2005 Népszabadság febr. 4.)
5. tárgyas (átv is)
〈vmely növényi fejlődéshez szükséges dolog〉 azt eredményezi v. 〈gondozással, bűverővel vki〉 azt okozza v. segíti elő, hogy 〈vmely növény(i rész) (ki)(jön), ill. növekedése, fejlődése megindul(jon)
az irodalom nagy kertjében virágot fakasztó, gyümölcsöt érlelő kertészek
(1858 Vasárnapi Újság)
az e barlangok felett kihajló lépcsőleges szikla élen ezüst habbá törve rohan le a patak; szétgyöngyelő csepjei oly buja, csodás növényzetet fakasztottak, hogy abból alig látszik ki az ember
(1868 Orbán Balázs)
Te Abias, te fejedelmi menny, ott fenn! Ki a földön a füvet növesztetted, Ki a fán a leveleket fakasztottad
(1882 Vámbéry Ármin)
Ezer nyíló rózsa, melyet napfény fakaszt
(1909 Lesznai Anna)
Ő, t. i.tudniillik Idakéry, megszánta és megszentelte ezt a mocsár-népet: [...] teleszórta fakó mennyboltját új tüzű csillagokkal; új fürtű, bús krizantémokat fakasztott paraszt zsálya-bokrok helyén
(1914 Oláh Gábor)
Én vagyok, akinek a tekintete rügyet fakaszt az orgonabokron
(2001 Magyar Hírlap)
5a.
〈annak kif-ére, hogy vmikor, vmely időszakban v. helyen, területen vmely növény(i rész) v. növényzet fejlődik v. nő(ni kezd)
Ez tavasz, az nyár; ez bimbót fakaszt, az gyümölcsöt érlel
(1841 Pesti Hírlap)
Lomb közt a csattogány Szerelmét zengi el. Dalára a mező Virágokat fakaszt
(1845 Samarjay Károly)
Tündéri május, lombot fakasztó
(1900 Ady Endre)
az idő, mely letörüli a könnyeket s virágokat fakaszt a sírokon
(1907 Ambrus Zoltán)
lótuszt fakasztó tavak
(1911 Pásztor Árpád)
szörnyű szakadékok tátongtak a lélek mélyén, ez a két nap hivatva volt sebeket beforrasztani és új rügyeket fakasztani
(1939 Móricz Zsigmond)
rügyeket fakasztó tavaszt követő nyarak során
(1967 Népszava ápr. 8.)
5b.
〈vmely növény, ág stb. fejlődve〉 hajtást, rügyet, bimbót stb. (kezd) hajt(ani)
Négy-hat csap, egy vagy két szemre metszve, fürtökkel borított nyári hajtásokat fakaszt
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Egyetlen növény a kimerülésig 19 000 virágot (termést) fakasztva, megszámlálhatatlan magvat érlel
(1897 PallasLex.)
Görögországban, ahol a művészet oly sok ága fakaszt hervadhatatlan virágokat
(1925 MűvészetiLex.)
szinte készen kínálkozott, hogy aki valóban szembe akar fordulni a németekkel s itthoni labanc hadaikkal, az engedje tovább nőni, rügyet fakasztani és tovább lombosodni a szépen indult népmozgalmat
(1945 Darvas József)
az április-májusban lombot fakasztó kis bokrok hálásan takarják az elvirágzott növények helyét
(1998 Lakáskultúra)
6. tárgyas (ritk)
meg-, ki- v. felrepeszt vki, vmi vmit
Fakasztani. Rumpere, Aperire
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Fakasztok: Rumpo, rumpere facio
(1810 Végtagokra szedett szótár)
fokoszt vagy fakaszt, azaz lukaszt
(1846 Hetilap)
dalom a szomjú: fakasztja ajkam agyagját Szomjas a szám, a szavam, szomjas a szem és a szív
(1918 Lesznai Anna)
6a. tárgyatlan (ritk, nyj)
〈annak kif-ére, hogy kikeléskor belülről a madárfióka v. kívülről a kotló felnőtt madár a tojás héját felrepeszti, ill. vmely madár a kotlási idejének abban a szakaszában van, amikor a fiókák kezdenek kikelni〉
Instálom alássan [...] ezek mind csak csirkék és pulykák, mert a libák most fakasztanak
(1884 Gyarmathy Zsigáné)
7. tárgyas
azt okozza vmi v. (vmely cselekedettel) azt segíti elő vki, hogy 〈vmely tályog, fekély stb. a benne levő váladéktól〉 (meg)tisztul(jon), (ki)ürül(jön), felfakad(jon), 〈vmely seb, fekély stb.〉 vérzik v. vérezzen, nedvedzik v. nedveddzen, ill.〈vér, testnedv vmely seb(zett testrész)ből, fekélyből stb.〉 folyik v. folyjon, szivárog(jon)
vékony tvel lehet a’ himlket fakasztani
(1798 e. Veszelszki Antal)
[Tüskey úr] fogat húzott, kelést fakasztott, ficzamodásokat helyreigazított
(1903 Vasárnapi Újság)
A két testvérjelölt egyike Boldogasszony másnapján (augusztus 16.) szólította fel a másikat, hogy legyenek ezentúl testvérek. Tűszúrással vért fakasztottak egymás középső ujja begyéből és azt egy időben megszívták
(2000 Magyar néprajz)
Mellkelésre szoptatós asszonynak vénasszonylapit tettek. Színe keleszt, fonákja fakasztja a kelést
(2003 Természet Világa)
7a. (rendsz. a vér tárggyal) (átv is)
〈annak kif-ére, hogy harcol, öl vki, vmi, ill. vmely cselekedet, ügy, helyzet harcra vezet v. vérontást eredményez〉
[A sereg] vérit ontva, vért fakasztva, Testhantokra testet hány
(1830 e. Kisfaludy Károly)
két napi gondolkodás után izenjék meg a’ vének, akarják-e, hogy vérnyom nélkül távozzam, vagy vért fakaszszak Betulián belől, és kívül?
(1843 Regélő Pesti Divatlap)
Zrinyi pedig vértóban gázol, vérzuhatagokat fakaszt a pogányból
(1896 Széchy Károly)
Éreztem a hangján, hogy hazudik, de az ilyen ügyekben a hazugság is vért fakaszt
(1901 Gárdonyi Géza)
[Sebők Zsigmond] mint ujságiró is ép úgy megbecsülte tollát, a hogy’ megbecsülte költői műveiben. Azt a fegyvert, mely oly sok vért fakaszthat s melyre oly sok sár fröcscsenhet
(1916 Kéky Lajos)
[a] két egykori gengszter erőszakos vetélkedése még több vért és könnyet fakasztott, mint hajdan, Chicago nyomornegyedeiben
(1995 Magyar Hírlap)
8. tárgyas
(vmiből) teremt v. kelt vmit vmi, vki, ill. azt okozza vmi v. úgy cselekszik vki, hogy vhol megjelenjen, ott teremjen vmi
Ezt [ti. az igazságot] másnak orra eleibe fakasztani
(1803 Baróti Szabó Dávid)
[a kuvik] visitása, mely az éj csendjében kisértetiesen puhú, tuhú s kui-vitt, kúvik, kivitt, kivitt formán hangzik, sok babonaságot fakasztott
(1899 Chernel István)
megoldhatatlan rejtélynek látszott a hellén építészet eredetinek problémája s szinte úgy tetszett, hogy mythikus erők fakasztották ezt a csodálatos művészetet
(1925 MűvészetiLex.)
A fiatal képzelet kényúr és rabszolga; [...] kultuszt űz és erőt fakaszt a szenvedésből
(1937 Halász Gábor¹)
[a hit] csodákat fakasztó erőforrás, a nem látható dolgok valósága
(1992 Magyar reformátusok)
Az ünnep lényege érintkezés valami titokzatossal, s csak igazi titok képes valódi ünnepet fakasztani
(2000 Gáspár Csaba László)
8a. (átv is)
〈sebet, kelést stb.〉 kelt, okoz (vhol, vkin, vkiben, vmin v. vmiben) vki, vmi
De meg nem gondolják azok mint ártanak, Melly sok szivben mérges sebet fakasztanak
(1778 Kreskay Imre)
Gúnyoló a hangja, hogy sebet fakasszon
(1882 Mikszáth Kálmán)
[a rovarok] mérges keléseket fakasztanak arcunkon s végtagjainkon
(1908 Pesti Hírlap júl. 26.)
A legkisebb seb is halálos kelevényt fakaszthat
(1937 Egri Viktor)
Amíg mások pompás ételeket evének amit Te ettél: fekélyek fakasztója s orv és gyors méreg
(1967 Méliusz József)
lábszárunk bőrén égető hólyagokat fakaszt a fullánkszerű szőrökkel borított kóró
(1987 Antalffy Gyula)
8b. (átv is)
vki, vmi azt okozza, hogy 〈vmely hang, dallam stb.〉 felzendüljön, felhangozzon, ill. 〈fény, láng stb.〉 kigyúljon, fellobbanjon (vhol, vmiből)
Az esmeretek világot fakaszthatnak ugyan a’ lélekben, de ott hol a’ méltatlan helyezet’ megesmérését eszközlik, boldogságot nem szülhet
(1834 Balogh Pál)
Modern csodákról álmodoztam, amelyek kávéházban történnek meg, titkos fényfoltokról, amelyeket a puszta mélyén villamos lámpák fakasztottak
(1910 Kosztolányi Dezső)
e lant, e furcsa, méla hangszer, melyből kesergő dallamot fakasztok
(1938 e. Dsida Jenő ford.Li Taj-po)
A kihunyó parázs még visszaserceg: az ős ösztön lobbos lángot fakaszt
(1960 Élet és Irodalom okt. 21.)
hol vannak a szerszámaitok, mellyel dalt és muzsikát fakaszthattok?
(1966 Sánta Ferenc)
Ama nyaktörő szaltók az égen, fényt fakasztók!
(1979 Rózsa Endre)
8c. (átv is)
életet hoz létre, teremt vki, vmi
Mi életet már szítt, folytatja éltét, De nem fakaszt a’ nyár új életet
(1844 Beöthy Zsigmond)
[a csermelyek] termékeny kaszálókat és legelőket nedvítenek dús tenyészéletet fakasztó hullámaikkal
(1873 Orbán Balázs)
a természet egyes állatokon a szaporodás rendes módjául használja fel azt a képességét, hogy egyetlenegy ovulum plasmájából és magjából egy lénynél többet tud fakasztani
(1914 Orvosi Hetilap)
Ennyi élettel mit akar az Ur, fakasztva egyre céltalan s gazul?
(1927 Babits Mihály)
Ami belőle [ti. Adyból] eleven, életet fakasztó hatásként tovább áramolhat, nem stílusa: nyelve, formái, jelképei, kifejezőeszközei
(1970 e. Keresztury Dezső)
Az új életet Isten teremtő Lelke fakasztja, ezért a születendő gyermek Szent lesz és az Isten Fiának fogják hívni
(1989 HaagLex. ford.)
8d. (átv is)
vminek a kezdetét jelentő időszak bekövetkeztét, eljövetelét okozza, vmely időszakot hoz el vki, vmi
Két szív viszonya száz tavaszt fakaszt
(1879 Fővárosi Lapok)
Ő [ti. a lány] fakaszt A márvány paloták tövébe Uj tavaszt
(1895 Makai Emil)
övednek hősi kard az éke. Az izzó vérből új hajnalt fakaszsz
(1900 Budapesti Napló aug. 18.)
„A mi szeptemberünk májust fakaszt még!” – írta a költő, Geo Milev, amikor a bolgár burzsoázia 1923 szeptemberében vérbe fojtotta a szófiai antifasiszta felkelést
(1971 Népszava szept. 9.)
9. tárgyas
〈vmilyen érzést, érzelmet, gondolatot stb.〉 hív elő, kelt (vkiben v. vkinek a szívében, lelkében stb.) vki, vmi
az, a’ mi örömet fakaſzt minden másban, emèſzt tèged?
(1800 Döme Károly ford.Metastasio)
E gondolatokat fakasztá bennem a Báthory-kapunak herostratesi szétrombolása
(1889 Orbán Balázs)
[a Bárándi Jóskához hasonló emberek] megmagyarázhatatlan, oktalan érdeklődést fakasztanak lépten-nyomon
(1908 Ambrus Zoltán)
[Révész Anikó] boldogságot fakasztott a költő szívében
(1927 Krúdy Gyula)
Az ismertetett elméletek szorosan hozzátartoznak a madárvonulási probléma megértéséhez, bővítik a kutatók látókörét, újabb s mélyreható gondolatokat fakasztanak
(1933 Az állatok világa ford.)
„Gyula, te olyan lökött vagy, hogy ha nem lennél, ki se kéne találni!” [Galgóczi Erzsébet] haragja ugyan hiteles volt, mégis derűt fakasztott
(1989 Csák Gyula)
9a. vmire fakaszt
〈annak kif-ére, hogy (hirtelen) vmilyen lelki- v. érzelmi állapotba hoz vmi, vki vkit〉
mitsoda hajlandoságra fokaſztaná a vendégeket egy illyen szomorú játék
(1777 Németh Antal¹ ford.Morvan de Bellegarde)
A’ már hanyatló szívre borúlt bajok Illyen panaszszal búra fakasztanak
(1818 Vörösmarty Mihály)
az élő állatokat a’ víg hangzatok jó kedvre, a’ szomoruak komorságra fakasztyák
(1838 Fejér György)
[a hölgy] magának is nehezen vallja be, hogy a gyomorgörcsökben fetrengő férfi látványa nem fakasztja hő szerelemre
(1984 Bodor Pál)
[Kiss Irén] külön ciklusban (Magánmitológia) tűzi költő-érzékenysége gombostűire azokat a visszás jelenségeket, amelyek elgondolkoztatják, mosolyra ingerlik, vagy dühre fakasztják
(1994 Új Könyvek)
10. tárgyas
vmely lelkiállapotot v. hangulatot tükröző gesztus (hirtelen) megjelenését, megmutatkozását okozza vmi v. (vmely cselekedetével, viselkedésével stb.) vki
Nem is mesterember a mézeskalácsos, hanem poéta. Hangulatot ébreszt, mosolyt fakaszt az ajkakon
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
a keserűség olyan, mint a mákony egy kevés nem ízlik, de ha sokat éltünk belőle, nem tudunk többé betellni vele, s akaratunk ellenére is elkövetünk mindent hogy magunk körül új és új zokogást fakasszunk
(1917 Babits Mihály)
Adomákat meséltek egymásnak. Kitalált, vagy félig megesett történeteket, melyek más környezetben fanyar mosolyt sem vetettek volna a hallgatók arcára, de itt diadalordításszerű kacajt fakasztottak
(1936 Illyés Gyula)
Hálás hahotát fakaszt, ha Wellset, az angol írót valaki például francia szobrásznak titulálja
(1973 Hernádi Miklós)
a régi fajta szülői tekintélynek a vagyon és a vagyonból eredő hatalom volt az alapja. Ezért kelt aztán ma enyhe megütközést, ezért fakaszt pici mosolyt az apját nagy tisztelettel magázó gyerkőc
(1980 Csurka István)
10a. vmire fakaszt
vmely lelkiállapotot v. hangulatot tükröző gesztusra késztet, indít vkit, vmit vki, vmi
A’ vidám lelkü vig embernek tárſaſága, még a’ ſzomoru ſziveket is ébreſzti, és moſolygáſra fakaſztja
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
Engem mulattat illy öldöklő játék; És a’ sok jajgatás, kérés, sirás, Káromlás, átkozódás, rettegés, Nevetségre fakaszt
(1819 Kisfaludy Károly)
nemes szőlőlugasok támadtak mindenfelé; egy valódi paradicsom, melynek látása önkénytelen sóhajra fakaszt mindenkit, kinek hasonló nincsen
(1854 Jókai Mór)
Ideges volt, a szája remegett, mint akit nem volna nehéz sírásra fakasztani
(1909 Kaffka Margit)
az én visszaemlékezéseim a legkomolyabb hadtörténészt is röhögésre fakasztják
(1996 Magyar Hírlap)
[Xavier] tréfáival és mókáival mindenkit fékezhetetlen nevetésre fakasztott
(2006 Greskovits Endre ford.Nair)
10b. (hat-i ign-i bővítménnyel)
〈annak kif-ére, hogy azt okozza vmi v. (vmely cselekedetével, viselkedésével stb.) vki, hogy (hirtelen) sírni kezd(jen) vki〉
Montezuma hoſzſzas beſzédet monda ſirva, ’s egyebeket-is ſirva fakaſztott
(1783 Molnár János)
Azóta sem láttalak, hogy a kis leányom ríva fakasztott egy szavával
(1883 Nemzet máj. 12.)
– No, majd ráérsz ilyen nagy embereket sírva fakasztani négy esztendő múlva
(1894 Jókai Mór)
éppen ezekben a hetekben hozzák létre Romano Prodi vezetésével azt a balközép csoportosulást, amelyiknek puszta említése is sírva fakasztja az olasz MSZPMagyar Szocialista Párt – vagyis a baloldali demokraták – politikusait
(1999 Magyar Hírlap)
11. tárgyas
vki, vmi azt okozza, hogy 〈vmely szó, dal stb.〉 felhangzik v. felhangozzon, ill. megszülessen, (írásban) elkészül(jön)
[alulírott] az egyedáruskodás kiállhatlan és méltatlan taxátiói ellen fakasztott panaszt
(1846 Hetilap)
A minden hangúlatból egy-egy édes dalt fakasztó lirai költészetet az összes hitvallások követőinél egyaránt megtaláljuk
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[A szél]lobogót lebbent, lábat táncra szökkent, Nótát fakaszt és vitorlát dagaszt
(1926 Sík Sándor)
[egyeseknél] a kielégítetlen érzékiség fakaszt ábrándosan tiszta, vagy éretlenül pornográf rigmusokat
(1938 Weöres Sándor)
a redaktorság ügyes-bajos, sok panaszt fakasztó munka volt
(1965 Tóth Dezső)
más költői alkat esetleg hajlamos volna ebből az élethelyzetből a fájdalmas önsiratás elégiáit, az „én” veszendőségét s vesztességét panaszló telítetten érzelmes énekeket fakasztani
(1972 Fülöp László)
[Bornemisza Endrének] az élet valamennyi jelensége komor vagy derűs verset fakaszt a lelkében
(1999 Új Könyvek)
11a. vmire fakaszt
vki, vmi arra késztet, indít vkit, kit, hogy (erős érzelmi töltettel) beszél(ni kezd)jen, 〈száját, ajkát stb.〉 szóra nyissa, ill. (írásban) szavakkal kifejez(zen), közöl(jön) vmit
allig fakaszthatom szózatra nyelvemet, nem tudván festeni méltán örömemet
(1804 Verseghy Ferenc)
most neheztelés, sőt elkeseredett érzés fakaszt a szólásra
(1828 Toldy Ferenc)
bús panaszra szám Ajkit soha nem fakasztám
(1828 Jászay Pál)
A sértékeny apát fia illy epe-szókra fakasztá
(1831 Pázmándi Horvát Endre)
a várost környékező mocsarak, tavak, valamint a mindenfelé nagy sietséggel épülő őrtornyok erre a mondatra fakasztották a lovagot: – Azt hiszem, királyotok egy darabig békességben lehet a városban
(1925 Krúdy Gyula)
Törvény, az van, anyuska, s ha már egyszer erre fakasztasz, hát megmondom neked, mindebben ki a bűnös: te és te, egyedül te
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
11b. vmire fakaszt
vki, vmi arra késztet, indít vkit, hogy verset szerez(zen), ill. szaval(jon) v. énekel(ni kezdjen)
Nyájjas és szomorú versekre fakaszta keservem
(1816 Vörösmarty Mihály)
Engem dalra csak tavasznak Rétvirágai fakasztnak
(1846 Pongrácz Lajos)
[Arany Jánost] az öregkor egy-egy humoros hangulatu költeményre fakasztá
(1893 PallasLex.)
A nő erényöv által is féltve őrzött erénye dalra fakasztja a trubadúrokat, főleg azokat, akik valóban nem vezethették le libidójuk energiáját szerelmi kalandokban
(1982 Lux Elvira)
Dalra fakasztotta a budapesti járókelőket a Blikk csokimikulása, Fekete Pákó
(2003 Blikk)
ÖU: felfakaszt, kifakaszt, megfakaszt
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. fakad; ÉKsz.

Beállítások