fakír fn és mn 

I. fn

1. ’csodatévőnek tekintett, testi működését rendkívüli mértékben uralni képes, olykor misztikus v. teste érzéketlenségének látszatát keltő gyakorlatokat v. mutatványokat végző indiai vezeklő szent ember, aszkéta’ ❖ Szörnyü dolog, a’ mit az Indiai Aſzſzonyokról beſzélnek, hogy azok tselekeſznek, ezekkel, a’ mindent el-álló, érzékeny, de magokat érzéketlenné tett oktalan ſzentekkel. A’ kik illyen ſzenvedéſekre adják magokat, azoknak ételekre és italokra, más, kiſſebb ſzentségü Fakiroknak van gondjok (1785 Göböl Gáspár 7121009, 84) | [Bababek] fa széken űltt, melly tele volt verve apró hegyes szegetskékkel, mellyek testét által tűzték. Ezen Fakirhez tsoportonként tódult a’ nép, hogy tanátsot kérjen tőle bajában. Jelen voltam, midőn Omri véle beszédbe eredett. „Hiszed e’ kedves Atyám, kérdé Omri, hogy hét Lélek költözködés után, Brámának egébe eljutok”? – Ez tsak életed jó vagy rosz módjától függ, felele a’ Fakir (1820 Hasznos Mulatságok C0181, 314) | [A hindu] halála közelgését nyugalommal várja be, mert szerinte minden dolog istentől vette eredetét, hova – hosszas vándorlás után – ismét visszatér. A fakhirok önkinzása – miáltal az örök élet gyönyörteljes élvezését vélik maguknak biztosíthatni – néha valóban az őrültségig megy (1862 Balogh Tihamér C0771, 146) | A parlamentáris Anglia indiai reformerei nem egyszer emlékeztetnek arra a gangeszparti fakírra, aki rálehel a lótuszmagra, a földbe tapasztja, és máris felszökken a lótusz szára, kiserkennek a bimbók, szétnyílnak a széles fehér levelek (1915 Feleky Géza CD10) | Indiában mindenütt vannak majomtemplomok, amelyeket e farkos szenteknek szenteltek és ezekben mindig van egy emberi szent is, egy öreg pap vagy fakír, aki a templomi majmok jólétéről gondoskodik (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a Pránájáma a keleti misztériumok világába vezet, a jógik és fakírok tudományába, a gondolatkoncentráció, a szuggesztió, a telepátia titkaiba avatja be olvasóját (2000 Új Könyvek CD29).

1a. ’testi működését rendkívüli mértékben uralni képes, teste érzéketlenségének v. sérthetetlenségének látszatát keltő mutatványokat (foglalkozásszerűen) végző cirkuszművész, mutatványos’ ❖ Vitreo fakír egyik nagyváradi tinglitangli attrakciója. Üvegcserepet, fűrészport, kőszenet, gyapotot, nyers burgonyát, gyertyát eszik és petroleumot iszik. E lakoma után belegyújt a szájába s kifúj egy háromméteres lángrudat (1903 Ady Endre CD0801) | A közönség bármely tagja fölmehet a pódiumra és ott, a hol akarja, beleszurhat a fakir testébe (1912 Budapesti Hírlap okt. 3. C4700, 13) | [a cirkuszban a] kardnyelő fakírnak a manézsmester odaszól a száma után (1954 Kellér Dezső C2584, 124) | Henriksen norvég fakír világrekordot javított a szöges deszkán fekvésben: állítólag 4 órát és 15 percet töltött a kényelmetlen fekhelyen... (1969 Népszabadság aug. 7. C4819, 8) | A fakírok, a bőrüket szurkáló, összevarró cirkuszi mutatványosok hosszú képzés után jutnak el az érzéketlenség bizonyos fokára (1998 Magyar Hírlap CD09).

1b. (tréf) ’aszketikus életvitelű, ill. a testi fájdalom iránt közömbös, arra érzéketlen személy’ ❖ az író sem afféle furcsa fakír, aki éhen-szomjan, alvón és élés nélkül éli le az életet (1911 Ady Endre CD0801) | Egyik [horgász] hegyes vasvázon ül – fakír? (1959 Jékely Zoltán 9278067, 63) | [amíg én értekezleten voltam,] addig a kíséretem tagjai a Continental Szálló bárjában bárhölgyek társaságában mulattak. Hát mit gondol, én fakírnak mentem Kairóba?! (1964 Népszava okt. 11. C4828, 5) | baj volt a pályákkal is. Szakadt kerítések, romos játékoskijárók, fakíroknak való ülőhelyek (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (tréf) ’egykedvű, lelkileg érzéketlen személy’ ❖ hiszen minden még sokkal rosszabbul is bekövetkezhetne, mint ahogy most a nyakunkba zúdul. Van ebben sok bölcsesség is. Immunissá tesz minket az izgalmakkal szemben. Lelki depressziókkal szemben. Fakírokká edződünk. Úszunk a mindennapi árral (1934 Pesti Napló febr. 11. C8712, 7) | Az nem baj, ha valaki nem titkolja el az érzelmeit, nem muszáj fakír módjára viselkednie (1939 Nemzeti Sport ápr. 9. C7158, 5) | Pesten különben nem a szöges ágyon sziesztázót, hanem a flegmatikus embert nevezik fakírnak (1971 Népszava júl. 27. C7436, 4) | az egykedvű fakír gyerek, aki [Marci] lenni szokott (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 159).

2. (kissé rég) ’önkéntes szegénységben és magányban élő, a világi tulajdonról lemondó vándorló muszlim (, szúfi) kolduló szerzetes, dervis, ill. muszlim koldus’ ❖ Mind ez nyavalyája a’ Mógol népének, Igaz oka van hát ſok puſztás földének. Hát ha ide téſzed a’ ſok Fakirokat. E’ más dolga utánn töltözö haſokat (1785 Göböl Gáspár 7121009, 83) | Nyomorúlt Fakírból a’ világ legnagyobb urává tettél engemet (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0194, 294 toldalék 1) | [Gábornak] egy pillanat alatt megváltozott a sorsa, éppen mint az Ezeregyéjszakában a szegény arab fakírnak, akit álmában átöltöztetnek kalifának (1882–1883 Mikszáth Kálmán CD04) | ezek a muhammedán aszkéták darócot (szuf) öltöttek. Vallási és erkölcsi fölfogásuk az iszlám történetében nagy jelentőségre emelkedett szufizmus. A ki közülök való, az fakir, a mi annyit jelent, hogy szegény (1913 Budapesti Hírlap márc. 23. C4701, 65) | Amikor az európaiak Indiába tették lábukat, mindenféle különös alakot a fakír névvel illettek, noha ezt a nevet Perzsiában, Kis-Ázsiában és Arábiában a dervisekre értették (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 260).

II. mn

1. (tréf) ’önsanyargató, aszketikus 〈életvitel, életforma〉, ilyen életvitelű 〈személy, csoport〉, ill. vkinek ilyen életvitelre hajlamos 〈természete〉’ ❖ nem fakír és bicsérdista középosztály, […] nem közigazatásilag támogatott kocapolitikusok, hanem titkos választójog, sajtószabadság, esküdtbíróság, munkaalkalom, kenyér! (1928 Pesti Napló máj. 6. C8706, 3) | belefáradtam már a remeteségbe, én társaslény vagyok alapjában véve s négy hónapon keresztül aszkéta és fakir életet kellett élnem. .. egy ostobaság miatt... (1917 Móricz Zsigmond CD10) | [Sugár Károly] fakír természetével szinte érzéketlenül állta a nélkülözéseket (1956 Csathó Kálmán C1267, 315) | fakír életforma – hónap végén már csak kétnapos kenyér az ebéd, de a legújabb Braudelt meg kell venni több ezerért (1996 Népszabadság szept. 7. C7846, 21).

2. (tréf) ’egykedvű, lelkileg érzéketlen(nek tűnő) 〈személy〉, ill. szenvtelen, érzelmeket nem tükröző 〈arc〉’ ❖ a magyarok olyan fakir arckifejezéssel játszottak, mintha álarcot vettek volna magukra (1929 Nemzeti Sport jan. 16. C7153, 4) | [a leesett könyvet az eladó] bocsánatkérő tekintettel veszi föl és várja, mit szól a sértett. – Szabad megnéznem – nyúl érte fakir arccal (1961 Esti Hírlap febr. 16. C4750, [3]) | Olyan fakír ez a gyerek, nem kell ennek senki. A múltkor is kérdezem tőle: szeretnél egy kis húgocskát? Nem (1962 Népszava aug. 1. C4826, 3) | az egykedvű fakír gyerek, aki [Marci] lenni szokott (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 159).

ÖU: csoda~.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.