fallikus mn (vál)
1. ’olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú a merev állapotban levő emberi hímvessző, ill. ilyen v. arra hasonlító alakú 〈(kultikus) tárgy, dolog〉 v. merev hímvesszővel ábrázolt 〈figura, (ember)alak〉’ ❖ [csontból] faragott (kivált phallikus) amulettek (1922 RévaiNagyLex. C5711, 53) | A baranyai életfa hasonló a balatonihoz, de még gazdagabb és díszesebb, csúcsára pedig fallikus figurát helyeztek (1977 NéprajziLex. CD47) | szőlőből és barackból, rózsából, egy fallikus formájú váza nyakából és egy érett, majdhogynem elvirágzott orchidea szétnyíló virágjából összerótt csendélet (1998 Magyar Hírlap CD09) | [képaláírásként:] háromlábú bronz tartó, fallikus szatírokkal (2002 Népszabadság máj. 11. C7850, 26) | [a banán] fallikus kinézete (2003 Tények könyve CD37).
1a. ’merev állapotban levő emberi hímvesszőre utaló, azt felidéző 〈szimbólum〉, ill. 〈vminek〉 az a 〈jellege, értelme〉, hogy ilyen szimbólum(ként fogható fel)’ ❖ a torony az álomban mindig phallikus symbolum (1934 Róheim Géza CD10) | [egyes pásztortáncok] termékenységi rítusra utaló részletekkel egészülnek ki, mégpedig a seprű fallikus jelképként való használatával (1990 Magyar néprajz CD47) | A megkérdezett grafikus az MDF [logójának] tulipánjában méltatta a mívességet és a kecsességet, ám a motívumban felbukkanó fallikus jelleget és a végtelen szimbólumát nem tartotta túl szerencsésnek (2002 Népszava dec. 30. C7465, 2) | [a metróavató ünnepségen] a fotósok két virágcsokros francia metróépítőt fényképeznek, valaki pedig a fúrópajzsok fallikus értelméről magyaráz (2007 Népszabadság ápr. 4. C7855, 2).
1b. ’a természeti teremtő- és termékenyítőerő megtestesüléseként tisztelt, gyakr. fallosszal v. falloszként ábrázolt 〈istenség〉’ ❖ a tízezer éves svéd sziklarajzon a körkereszt mintát viselő fallikus istenség (1998 Magyar Hírlap CD09) | A közismert sorsistennő, Tükhé férfi párja egy kevésbé ismert, fallikus istenség, Tükhón (2010 Szentgyörgyi Rudolf C7190, 388).
2. ’〈vmely (kultikus) tevékenységnek〉 az a 〈jellege〉, hogy a (vmely istenséget szimbolizáló) fallosznak mint a nemzőképesség, a teremtőerő jelképének tiszteletére végzik, ill. ilyen jellegű 〈tevékenység〉 v. ilyen tevékenységben felhaszn. 〈elem〉’ ❖ [a görög dráma fejlődése során] mint indult ki a tragoedia és komédia a dionysiékből, lanaeákból és phallikus énekekből (1872 Pesti Napló febr. 20. C8654, [1]) | Comoedia, κωμωδια, vígjáték, a phallicus körmenetek énekeiből keletkezett (1902 ÓkoriLex. CD28) | [Róheim Géza] helyszíni tapasztalatokon alapuló műveiben a középausztráliai totemmisztikus ritusok fallikus jellegét mutatja ki (1935 RévaiNagyLex. C5717, 802) | a kabir-misztérium középpontjában phallikus rítus állt, törpe hímmel, eksztatikus táncszertartással és bikaáldozattal (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 514) | [az ún. rókatánc] az erotikus-phallikus táncok közé tartozik, s elmaradhatatlan mozzanata a megtermékenyítés utánzása (1981 NéprajziLex. CD47).
3. (Pszich) ’〈a pszichoszexuális fejlődésben:〉 az a kb. 3–7 éves korban végbemenő, a nemi azonosulás kialakulásával járó 〈fejlődési szakasz, fok〉, amelyben a gyermek számára az örömszerzés legfőbb forrását saját nemi szervének érintése jelenti’ ❖ [a gyermeknek] belső, biológiai alapú vágyai több testrészére is áttevődnek orális, anális, uretrális [= a húgyivarszervekkel kapcsolatos], majd fallikus, illetve klitorális fejlődési fokon át „nagykorúsodik” a szexuális libidó (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 609) | Ödipusz-komplexus: a pszichoanalitikus elméletben (pszichoanalízis) a pszichoszexuális fejlődés kb. 3-5 éves korban lezajló, ún. fallikus szakaszának közp.-i problémája (1997 PedagógiaiLex. C6811, 100) | fallikus fázis […]: pszichoanalitikai fogalom. Freudnak a gyermeki szexualitás fejlődésével foglalkozó elméletében arra az időszakra vonatkozik, amely körülbelül a gyermek hároméves korától hétéves koráig tart, s amelynek során érdeklődésének elsődleges iránya az az élvezet, amelyet nemi szerveitől és azok működésétől kaphat (1998 MagyarNagyLex. C5820, 674).