fallikus mn (vál)

1. ’olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú a merev állapotban levő emberi hímvessző, ill. ilyen v. arra hasonlító alakú 〈(kultikus) tárgy, dolog〉 v. merev hímvesszővel ábrázolt 〈figura, (ember)alak〉’ ❖ [csontból] faragott (kivált phallikus) amulettek (1922 RévaiNagyLex. C5711, 53) | A baranyai életfa hasonló a balatonihoz, de még gazdagabb és díszesebb, csúcsára pedig fallikus figurát helyeztek (1977 NéprajziLex. CD47) | szőlőből és barackból, rózsából, egy fallikus formájú váza nyakából és egy érett, majdhogynem elvirágzott orchidea szétnyíló virágjából összerótt csendélet (1998 Magyar Hírlap CD09) | [képaláírásként:] háromlábú bronz tartó, fallikus szatírokkal (2002 Népszabadság máj. 11. C7850, 26) | [a banán] fallikus kinézete (2003 Tények könyve CD37).

1a. ’merev állapotban levő emberi hímvesszőre utaló, azt felidéző 〈szimbólum〉, ill. 〈vminek〉 az a 〈jellege, értelme〉, hogy ilyen szimbólum(ként fogható fel)’ ❖ a torony az álomban mindig phallikus symbolum (1934 Róheim Géza CD10) | [egyes pásztortáncok] termékenységi rítusra utaló részletekkel egészülnek ki, mégpedig a seprű fallikus jelképként való használatával (1990 Magyar néprajz CD47) | A megkérdezett grafikus az MDF [logójának] tulipánjában méltatta a mívességet és a kecsességet, ám a motívumban felbukkanó fallikus jelleget és a végtelen szimbólumát nem tartotta túl szerencsésnek (2002 Népszava dec. 30. C7465, 2) | [a metróavató ünnepségen] a fotósok két virágcsokros francia metróépítőt fényképeznek, valaki pedig a fúrópajzsok fallikus értelméről magyaráz (2007 Népszabadság ápr. 4. C7855, 2).

1b. ’a természeti teremtő- és termékenyítőerő megtestesüléseként tisztelt, gyakr. fallosszal v. falloszként ábrázolt 〈istenség〉’ ❖ a tízezer éves svéd sziklarajzon a körkereszt mintát viselő fallikus istenség (1998 Magyar Hírlap CD09) | A közismert sorsistennő, Tükhé férfi párja egy kevésbé ismert, fallikus istenség, Tükhón (2010 Szentgyörgyi Rudolf C7190, 388).

2. ’〈vmely (kultikus) tevékenységnek〉 az a 〈jellege〉, hogy a (vmely istenséget szimbolizáló) fallosznak mint a nemzőképesség, a teremtőerő jelképének tiszteletére végzik, ill. ilyen jellegű 〈tevékenység〉 v. ilyen tevékenységben felhaszn. 〈elem〉’ ❖ [a görög dráma fejlődése során] mint indult ki a tragoedia és komédia a dionysiékből, lanaeákból és phallikus énekekből (1872 Pesti Napló febr. 20. C8654, [1]) | Comoedia, κωμωδια, vígjáték, a phallicus körmenetek énekeiből keletkezett (1902 ÓkoriLex. CD28) | [Róheim Géza] helyszíni tapasztalatokon alapuló műveiben a középausztráliai totemmisztikus ritusok fallikus jellegét mutatja ki (1935 RévaiNagyLex. C5717, 802) | a kabir-misztérium középpontjában phallikus rítus állt, törpe hímmel, eksztatikus táncszertartással és bikaáldozattal (1972 Várkonyi Nándor 9758004, 514) | [az ún. rókatánc] az erotikus-phallikus táncok közé tartozik, s elmaradhatatlan mozzanata a megtermékenyítés utánzása (1981 NéprajziLex. CD47).

3. (Pszich) ’〈a pszichoszexuális fejlődésben:〉 az a kb. 3–7 éves korban végbemenő, a nemi azonosulás kialakulásával járó 〈fejlődési szakasz, fok〉, amelyben a gyermek számára az örömszerzés legfőbb forrását saját nemi szervének érintése jelenti’ ❖ [a gyermeknek] belső, biológiai alapú vágyai több testrészére is áttevődnek orális, anális, uretrális [= a húgyivarszervekkel kapcsolatos], majd fallikus, illetve klitorális fejlődési fokon át „nagykorúsodik” a szexuális libidó (1987–1988 Valachi Anna 2019003, 609) | Ödipusz-komplexus: a pszichoanalitikus elméletben (pszichoanalízis) a pszichoszexuális fejlődés kb. 3-5 éves korban lezajló, ún. fallikus szakaszának közp.-i problémája (1997 PedagógiaiLex. C6811, 100) | fallikus fázis […]: pszichoanalitikai fogalom. Freudnak a gyermeki szexualitás fejlődésével foglalkozó elméletében arra az időszakra vonatkozik, amely körülbelül a gyermek hároméves korától hétéves koráig tart, s amelynek során érdeklődésének elsődleges iránya az az élvezet, amelyet nemi szerveitől és azok működésétől kaphat (1998 MagyarNagyLex. C5820, 674).

fallikus melléknév (vál)
1.
olyan 〈alak, forma〉, mint amilyen alakú a merev állapotban levő emberi hímvessző, ill. ilyen v. arra hasonlító alakú (kultikus) tárgy, dolog〉 v. merev hímvesszővel ábrázolt 〈figura, (ember)alak〉
[csontból] faragott (kivált phallikus) amulettek
(1922 RévaiNagyLex.)
A baranyai életfa hasonló a balatonihoz, de még gazdagabb és díszesebb, csúcsára pedig fallikus figurát helyeztek
(1977 NéprajziLex.)
szőlőből és barackból, rózsából, egy fallikus formájú váza nyakából és egy érett, majdhogynem elvirágzott orchidea szétnyíló virágjából összerótt csendélet
(1998 Magyar Hírlap)
[képaláírásként:] háromlábú bronz tartó, fallikus szatírokkal
(2002 Népszabadság máj. 11.)
[a banán] fallikus kinézete
(2003 Tények könyve)
1a.
merev állapotban levő emberi hímvesszőre utaló, azt felidéző 〈szimbólum〉, ill. 〈vminek〉 az a 〈jellege, értelme〉, hogy ilyen szimbólum(ként fogható fel)
a torony az álomban mindig phallikus symbolum
(1934 Róheim Géza)
[egyes pásztortáncok] termékenységi rítusra utaló részletekkel egészülnek ki, mégpedig a seprű fallikus jelképként való használatával
(1990 Magyar néprajz)
A megkérdezett grafikus az MDFMagyar Demokrata Fórum [logójának] tulipánjában méltatta a mívességet és a kecsességet, ám a motívumban felbukkanó fallikus jelleget és a végtelen szimbólumát nem tartotta túl szerencsésnek
(2002 Népszava dec. 30.)
[a metróavató ünnepségen] a fotósok két virágcsokros francia metróépítőt fényképeznek, valaki pedig a fúrópajzsok fallikus értelméről magyaráz
(2007 Népszabadság ápr. 4.)
1b.
a természeti teremtő- és termékenyítőerő megtestesüléseként tisztelt, gyakr. fallosszal v. falloszként ábrázolt 〈istenség〉
a tízezer éves svéd sziklarajzon a körkereszt mintát viselő fallikus istenség
(1998 Magyar Hírlap)
A közismert sorsistennő, Tükhé férfi párja egy kevésbé ismert, fallikus istenség, Tükhón
(2010 Szentgyörgyi Rudolf)
2.
〈vmely (kultikus) tevékenységnek〉 az a 〈jellege〉, hogy a (vmely istenséget szimbolizáló) fallosznak mint a nemzőképesség, a teremtőerő jelképének tiszteletére végzik, ill. ilyen jellegű 〈tevékenység〉 v. ilyen tevékenységben felhaszn. 〈elem〉
[a görög dráma fejlődése során] mint indult ki a tragoedia és komédia a dionysiékből, lanaeákból és phallikus énekekből
(1872 Pesti Napló febr. 20. )
Comoedia, κωμωδια, vígjáték, a phallicus körmenetek énekeiből keletkezett
(1902 ÓkoriLex.)
[Róheim Géza] helyszíni tapasztalatokon alapuló műveiben a középausztráliai totemmisztikus ritusok fallikus jellegét mutatja ki
(1935 RévaiNagyLex.)
a kabir-misztérium középpontjában phallikus rítus állt, törpe hímmel, eksztatikus táncszertartással és bikaáldozattal
(1972 Várkonyi Nándor)
[az ún. rókatánc] az erotikus-phallikus táncok közé tartozik, s elmaradhatatlan mozzanata a megtermékenyítés utánzása
(1981 NéprajziLex.)
3. (Pszich)
〈a pszichoszexuális fejlődésben:〉 az a kb. 3–7 éves korban végbemenő, a nemi azonosulás kialakulásával járó 〈fejlődési szakasz, fok〉, amelyben a gyermek számára az örömszerzés legfőbb forrását saját nemi szervének érintése jelenti
[a gyermeknek] belső, biológiai alapú vágyai több testrészére is áttevődnek orális, anális, uretrális [= a húgyivarszervekkel kapcsolatos], majd fallikus, illetve klitorális fejlődési fokon át „nagykorúsodik” a szexuális libidó
(1987–1988 Valachi Anna)
Ödipusz-komplexus: a pszichoanalitikus elméletben (pszichoanalízis) a pszichoszexuális fejlődés kb.körülbelül 3-5 éves korban lezajló, ún.úgynevezett fallikus szakaszának közp.-iközponti problémája
(1997 PedagógiaiLex.)
fallikus fázis […]: pszichoanalitikai fogalom. Freudnak a gyermeki szexualitás fejlődésével foglalkozó elméletében arra az időszakra vonatkozik, amely körülbelül a gyermek hároméves korától hétéves koráig tart, s amelynek során érdeklődésének elsődleges iránya az az élvezet, amelyet nemi szerveitől és azok működésétől kaphat
(1998 MagyarNagyLex.)

Beállítások