faluhely fn 2B

1. (tulajdonnévként is) ’az a terület, hely, ahol vmely (egykori) falu található’ ❖ Peleskéhez igen közel van egy falu hely, melly Zajtának neveztetik, most már ott egy puſzta templom áll (1788 Gvadányi József C1936, 139) | [Heteny] kunyhókból épült kis falu, mivel a régi faluhely jelenleg a Tisza közepén van (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A falunak a faluhely síkján nem volt hova építeni új házakat a meredek domboldal miatt (1935 Sellyei József 1140001, 11) | A Velencei-tó északi partjának adottságait már az újkőkor népessége is kedvezőnek találta. A Császár-víz völgyéből és a tópartról neolitikus faluhelyeket ismerünk (2001 Erdős Ferenc et al. CD36) | A régi falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen (2002 Domokos Tamás et al. CD36).

2. (rendsz. helyhatározóraggal) ’〈a várossal szemben is:〉 a falu mint településtípus, ill. az országnak az ilyen típusú települések alkotta, városokon kívüli, vidéki része’ ❖ ſokſzor falu helyekre ki-menvén tapaſztaltam a’ roshadtt gobonának bzit (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 32) | Urunk 1757-dikében már két ezer háromſzáz Kereſztény lakosa volt ezen falu helynek (1801 Molnár János 7445022, 41) | [sok városban] maig sem birtak ovodákat létesitni! Hát a számos faluhely hol van még? Holott legalább is 6000 helység van, hazánkban, hol illy intézetek olly szükségesek volnának, mint a mindennapi kenyér (1847 Hetilap CD61) | Faluhelyen mindenki elmegy vasárnap a misére (1906 Gárdonyi Géza C1844, 96) | Citerához értő embernek nagy kelete van faluhelyt: kukoricafosztáskor, tollfosztáskor a sarokban citerál, s leányok, legények jókedvű énekkel kisérik (1911 Malonyay Dezső 8292035, 238) | faluhelyről érkező, tapasztalatlan lányok (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

faluhely főnév 2B
1. (tulajdonnévként is)
az a terület, hely, ahol vmely (egykori) falu található
Peleskéhez igen közel van egy falu hely, melly Zajtának neveztetik, most már ott egy puſzta templom áll
(1788 Gvadányi József)
[Heteny] kunyhókból épült kis falu, mivel a régi faluhely jelenleg a Tisza közepén van
(1855 Vasárnapi Újság)
A falunak a faluhely síkján nem volt hova építeni új házakat a meredek domboldal miatt
(1935 Sellyei József)
A Velencei-tó északi partjának adottságait már az újkőkor népessége is kedvezőnek találta. A Császár-víz völgyéből és a tópartról neolitikus faluhelyeket ismerünk
(2001 Erdős Ferenc et al.)
A régi falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen
(2002 Domokos Tamás et al.)
2. (rendsz. helyhatározóraggal)
〈a várossal szemben is:〉 a falu mint településtípus, ill. az országnak az ilyen típusú települések alkotta, városokon kívüli, vidéki része
ſokſzor falu helyekre ki-menvén tapaſztaltam a’ roshadtt gobonának bzit
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Urunk 1757-dikében már két ezer háromſzáz Kereſztény lakosa volt ezen falu helynek
(1801 Molnár János)
[sok városban] maig sem birtak ovodákat létesitni! Hát a számos faluhely hol van még? Holott legalább is 6000 helység van, hazánkban, hol illy intézetek olly szükségesek volnának, mint a mindennapi kenyér
(1847 Hetilap)
Faluhelyen mindenki elmegy vasárnap a misére
(1906 Gárdonyi Géza)
Citerához értő embernek nagy kelete van faluhelyt: kukoricafosztáskor, tollfosztáskor a sarokban citerál, s leányok, legények jókedvű énekkel kisérik
(1911 Malonyay Dezső)
faluhelyről érkező, tapasztalatlan lányok
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások