fantaszta fn és mn (vál, pejor is) 

I. fn

’(túlfűtötten) élénk fantáziájú(, ábrándozásra, képzelődésre hajlamos), ill. szokatlan, merész(, megvalósíthatatlan) terv(ek)et szöv(öget)ő személy’ ❖ Terézia, aki leánykorában is szörnyű nagy fantaszta volt, reávette ezt az istenfélő jámbor urát, gr. Rhédei Mihályt, hogy Kolozsvárt építsenek egy nagy Báál-házat, hogy oda bizonyos fizetésért éjszakánként gyűljenek egybe a latrok és kurvák (1778 Rettegi György 7282004, 383) | szavaimnak azonban legkisebb hatása nem volt, – ha az nem, hogy személyem egyenesen felcsigázott phantastának bélyegeztetett, kiben igen is sok a képzelőtehetség (1847 Széchenyi István CD1501) | [Arany] magaviseletében, életmódjában, külső megjelenésében szerényen óvakodott minden feltűnőtől, az általánosan elfogadott érvényű normák alól kirívótól, magában pedig, titkolózva és restelkedve egy fantaszta álmait álmodhatta (1917 Schöpflin Aladár CD10) | bár a világháló jelenlegi állapota még erőteljesen limitálja felhasználási lehetőségeit, a fantaszták már merész terveket szövögetnek (2001 Magyar Hírlap CD09) | mind közül a legveszélyesebbek az olyan fantaszták, mint Diviš Paskal, aki rögeszméiből és fékezhetetlen kíváncsiságából kifolyólag folyamatosan átlépi a kialakult határokat (2017 Csoma Borbála ford.–Hodrová 3512002, 61).

II. mn

1. ’ilyen 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ Nem-de nem gyalázatos bolondsága-é tehát e réſzben akárkinek, a’ maga ép, jó lábának újra s ſzebben való formálását, egy fántáſta, hitvány tsizmadiának által-adni, és az  bolond tettzésére botsátani? (1786 Mátyus István C3067, 402) | [Miklós] halálosan beleszeretett Edithbe. Ilyenkor pedig a legokosabb ember is hiszékeny, fantaszta és légvár-építő (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | A tótoknak mindig kell valami, hogy foglalkoztassa a fantáziájukat, mert igen fantaszta, álmodozó nép a szláv nép (1906 Krúdy Gyula CD54) | A gnosztikus Varga Hugónál, úgy hiszem, bolondabb vagy fantasztább volt Akácsos András, aki a barakkból akart elindulni a polgári meggazdagodás útjára (1970 Népszabadság febr. 28. C4820, 7) | [Bánki Donát] szívesen adott tanácsot mindenkinek, és képes volt arra is, hogy néhány fantaszta feltalálóval is atyai türelemmel foglalkozzon (1980 Varga József CD30).

1a. (ritk) ’(szertelenül) merész, újító(, a valóságot, a tényeket gyakr. figyelmen kívül hagyó) 〈gondolkodásmód〉, ill. minden reális alap nélkül való, hagymázas 〈elképzelés, írás(mű) stb.〉’ ❖ sok érdemes Férjfiak nyögve nézik […] a’ magok fántásta böltsességekben, igen kevély Feleségeik miatt, házoknak tsak nem-végsö romlását (1797 Molnár Borbála C3188, 62) | holmi külföldre kikukkantott s pár phantasta cosmopoliticus röpiratot átolvasott ifiú „geniek” minden hazait sárral dobálva, fitymálva, igyekeznek feltűnőkké lenni (1874 Századok CD57) | [az orvos] mesterségében külsőleg és belsőleg megbukva, hivatásával többé nem is törődve, egy fantaszta eszmének megvalósításában keresi életének egyensúlyát (1917 Schöpflin Aladár CD10) | egy betegsége után, amikor bizalmas környezetében is csalódott, [IV. Iván cár] félszeg, fantaszta szelleme korlátlanul tört elő (1936 Hajnal István CD42).

2. (kissé rég, ritk) ’(kinézetében) feltűnést keltően szokatlan, különleges 〈dolog, kül. öltözék〉’ ❖ Türtöl. (belejt, fantaszta, piperkőcz alakban. Gazsit meglátva megáll – ’s végig nézi szemövegével.) (1837 Kovács Pál² C2771, 36) | Az öltözetében is valami sajátszerű idegen típus volt, fantaszta jelmez idegen népviseletekből összeválogatva, fején vörös fezt viselt, amit a szobában sem szoktak levenni, hanem amellett hosszú szárú csizmát a lábán (1882 Jókai Mór CD18) | A fantaszta ruhákat sohasem szerettem (1893 Bródy Sándor C1187, 14) | az a napsütéstől mindig meleg, fantaszta sárga pálmafürt, az belül a szárán megcsuklik, a pálmavirág lehajlik és mintha le akarna esni, olyan (1922 Szép Ernő CD10).

Sz: fantasztaság.

Vö. ÉrtSz.; TESz. fantasztikus; ÉKsz.; SzT.; IdSz.