fantasztikum fn 

1. ’a valóságban (még) nem létező v. a valóságnak nem megfelelő, képzelt, kitalált jelenség, dolog’ ❖ A tudós világot a szerves szövetek átültetése foglalkoztatta éppen, azt mondták, ez egy reális probléma, nem fantasztikum (1915 Karinthy Frigyes 9309026, 165) | a XVI. században kialakult hagyomány az úgynevezett fekete seregről legalább is fantasztikummal kevert, mert tudatos királyi reformelhatározásról beszél, holott az igazi ok a Felvidék felszabadítása, melynek elnyomóit a viszonyok útmutatása alapján a keserű szükség tette királyi sereggé (1939 I. Tóth Zoltán CD43) | belépésünk az anyag mikrovilágába és kilépésünk a kozmoszba még ötven évvel ezelőtt is inkább tűnt fel tudományos fantasztikumnak, mint hétköznapi valóságnak (1998 Magyar Hírlap CD09) | A fantasztikum lassan valósággá válik: űrhajósok fognak utazni a Marsra, persze, a legjobb esetben is csak 10-15 év múlva (2003 Természet Világa ford. CD50).

1a. ’〈vmely összefüggésen, (gondolat)rendszeren belül:〉 felfoghatatlan, elképzelhetetlen v. lehetetlen(nek), megvalósíthatatlan(nak tűnő) dolog, ill. vminek a képtelen, valószerűtlen, hihetetlen volta’ ❖ [Az előadó] hivatkozik német tekintélyekre, kik szerint az egységes iskolák fantasztikuma nem valósitható meg soha (1883 Budapesti Hírlap márc. 18. C4730, melléklet 1) | Aki jól átgondolja Bergson elméletét, látja, hogy semmi filozófiai fantasztikum, amit józan embernek nehéz volna hinnie, voltaképp nincs benne (1910 Babits Mihály 9014138, 45) | ha meggondoljuk, […] hogy Chicagóban a községtanács jelentékeny része […] gangster, nem látom fantasztikumnak Zilahy[nak] azt a jóslatát, hogy a gangsterek társadalma fogja átvenni a hatalmat (1933 Nyugat CD10) | Igen, igen, ez elméletileg szép dolog, de reálpolitikailag fantasztikum. Nálunk lehetetlen az eféle (1936 Szabó Dezső 9623006, 42) | Vajon mennyivel hihetőbb ez a történet a teremtésmítoszok elbeszéléseinél? Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy fantasztikum tekintetében a fizikusok „genezise” nem marad el egyik mítosz mögött sem (1978 Simonyi Károly 1142004, 452) | [a Jancsó Miklós által említett] háromszázezer néző kilenc azóta eltelt év távlatából már fantasztikumnak tűnik, hiszen […] az 1994-ben készült összes magyar játékfilmnek együtt se volt ötvenezer nézője (1996 Magyar Hírlap CD09).

2. ’rejtélyes, titokzatos, misztikus jelenség, dolog, ill. vminek az ilyen volta’ ❖ Birkei gyermekkorától fogva hajlott a fantasztikum felé. Szerette a titokzatos, babonás dolgokat (1906 Krúdy Gyula CD54) | [a Max Reinhardt rendezte Suburun című, arab tárgyú mesejátékban] a kelet fantasztikuma hol operetté játékosodott, hol pedig filozófiává homályosult (1911 Feleky Géza CD10) | A hajnali erdő titokzatát, álmokkal, rémekkel, lidércekkel visszajáró fantasztikumát érzékítette meg ezen a festményén Ferenczy (1922 Elek Artúr CD10) | Mégis, e félhomályos sikátorok, e különös formájú, kicsi házak, e vörös lámpás hidacskák és nyüzsgő utcák csatornaparti zord szépsége és fantasztikuma mindent [ti. a negyedben tapasztalható minden negatív jelenséget] elfogadhatóvá zsongít, mindent elvarázsol (1997 Kertész Imre² CD41).

3. ’a szokásostól, megszokottól eltérő, kivételes(en érdekes v. látványos) dolog, jelenség, ill. vminek a (lenyűgözően) rendkívüli volta’ ❖ [a Duna-parti bazár- és pavilonsor tervezete] tele fantasztikummal, tele aránytalansággal és a túlterhelt díszítési modor bécsi tervezőkre vall (1880 Pesti Hírlap okt. 14. C5628, 3) | december 30-ikának fényéből egy-egy fellobbanó láng már végigvilágitott Budapest lüktető utcái fölött, hogy holnapra teljes fantasztikumában bontakozzék ki a nagy nap, IV. Károly magyar király és Zita magyar királyné megkoronázásának történelmi napja (1916 Pesti Hírlap dec. 30. C5664, [1]) | Nincs az én életemben annyi fantasztikum se, mint abban a kilométerkőben, amelyiknek most a hátamat nekivetem itt a tarló szélében (1934 Móra Ferenc C3203, 221) | [Jean Echenoz] kétszer is járt Budapesten, és a város éppúgy megragadta, mint a „magyar nyelv fantasztikuma(1995 Magyar Hírlap CD09) | A lakás egyik fantasztikuma a kandalló előtti, óriási gránitlap (2001 Lakáskultúra CD39).

4. (Ars, kül. Irodt is) ’〈vmely szerzőhöz, alkotóhoz, műfaji csoporthoz stb. tartozó mű(vek)ben:〉(a) fantasztikus elem(ek), motívum(ok összessége, rendszere), ill. az(oka)t sajátos kifejezési eszközökkel megjelenítő művészi ábrázolás(mód)’ ❖ Shakspeare művei közt a legtöbb fantasztikum a „Viharba” vegyül, ez ugyszólván alapvonása (1874 Fővárosi Lapok C8090, 852) | A lovag-regény szertelen fantasztikumát a lángeszü Cervantes Don Quichote-ja, az első komikus regény parodizálta ki s tette nevetségessé (1897 PallasLex. CD02) | Gillray nem volt oly nagy készültségű grafikus mint Rowlandson. Kissé primitív, nyers lapjai néhol Hieronymos Bosch fantasztikumára emlékeztetnek (1919 Bálint Aladár CD10) | A film [ti. Fritz Lang Metropolis című filmjének] fantasztikuma pedig első látásra sokat ad, azonban hidegebben végiggondolva, meglehetősen szegényesnek tűnik fel (1927 Hevesy Iván CD10) | Kassák költészetének alaplátása merőben realista látás, de versének egymásmellé rótt realisztikus részletei nyers és gyakran meghökkentően önkényes fantasztikumokkal keverődnek, a kettő együtt csak ritkán tud szervessé nőni és ezért csak ritkán meggyőző (1931 Fenyő László CD10) | [Karinthy Frigyes] a tudomány képességeit, jellemzően, mindig a fantasztikum eszközeivel vetíti elénk, miként mestere és társa, Verne vagy H. G. Wells (1965 Ungvári Tamás CD53) | A fantasztikum Kafkánál mint metaforikus képnyelv jelentkezik, a korabeli monarchia rettentő államapparátusát, a bürokrácia torz világát, a kishivatalnok elnyomott egyéniségét mutatja be (akárcsak Gogol a csinovnyik-novelláiban) (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. (Irodt v. Film is) ’ilyen témájú, ábrázolásmódú irodalmi v. filmes mű(vek összessége, csoportja, ill. műfaja)’ ❖ Lehet pedig a’ regényes, sőt a’ phantasticum is életvalóság’ hatásával, mint a’ Vihar, a’ Nyáréji álom Shakespeartől ’s Dante’ Pokla: de Schiller és Goethénél hibázott az a’ legfőbb teremtő erő melly a’ rajznak, a’ fölfogás’ minden idealissága mellett is, az érzéki élet’ bélyegét megadná (1838 Figyelmező C0152, 140) | A francia rémregényekkel a 80-as években épp úgy tele voltak a kölcsönkönyvtárak polcai, mint ma az antikváriusok kirakatai, mindenféle német és angol fantasztikumokkal (1918 Dóczy Jenő CD10) | [Maurice Renard] regényei nagyrészt a tudományos fantasztikum körében mozognak, sok tekintetben hasonlók H. G. Wells műveihez (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 33) | A bunker [című tévéjáték] nem unalmas, műfaját tekintve pedig különleges ötvözete a fantasztikumnak, a kriminek és a lélektani drámának (1978 Népszava febr. 7. C7443, 5) | [A századforduló után a ponyvairodalomban] kialakulnak az egyszerű olvasó igényeinek megfelelő, kérdéseire válaszokat adó tiszta olvasmánytípusok a lányregénytől a pornográfiáig, a kalandregénytől a fantasztikumig (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A legmodernebb technikát szerepeltető, a fantasztikum, a thriller és a karriertörténet elemeit ötvöző, terjedelmes, de izgalmas krimi középpontjában egy biológiai alapú, a hagyományosnál egymilliárdszor gyorsabban dolgozó, Kronos nevű chip áll (1994 Új Könyvek CD29).

Sz: fantasztikumú.

Vö. ÉrtSz.; TESz. fantasztikus; ÉKsz.; IdSz.

fantasztikum főnév
1.
a valóságban (még) nem létező v. a valóságnak nem megfelelő, képzelt, kitalált jelenség, dolog
A tudós világot a szerves szövetek átültetése foglalkoztatta éppen, azt mondták, ez egy reális probléma, nem fantasztikum
(1915 Karinthy Frigyes)
a XVI. században kialakult hagyomány az úgynevezett fekete seregről legalább is fantasztikummal kevert, mert tudatos királyi reformelhatározásról beszél, holott az igazi ok a Felvidék felszabadítása, melynek elnyomóit a viszonyok útmutatása alapján a keserű szükség tette királyi sereggé
(1939 I. Tóth Zoltán)
belépésünk az anyag mikrovilágába és kilépésünk a kozmoszba még ötven évvel ezelőtt is inkább tűnt fel tudományos fantasztikumnak, mint hétköznapi valóságnak
(1998 Magyar Hírlap)
A fantasztikum lassan valósággá válik: űrhajósok fognak utazni a Marsra, persze, a legjobb esetben is csak 10-15 év múlva
(2003 Természet Világa ford.)
1a.
〈vmely összefüggésen, (gondolat)rendszeren belül:〉 felfoghatatlan, elképzelhetetlen v. lehetetlen(nek), megvalósíthatatlan(nak tűnő) dolog, ill. vminek a képtelen, valószerűtlen, hihetetlen volta
[Az előadó] hivatkozik német tekintélyekre, kik szerint az egységes iskolák fantasztikuma nem valósitható meg soha
(1883 Budapesti Hírlap márc. 18.)
Aki jól átgondolja Bergson elméletét, látja, hogy semmi filozófiai fantasztikum, amit józan embernek nehéz volna hinnie, voltaképp nincs benne
(1910 Babits Mihály)
ha meggondoljuk, […] hogy Chicagóban a községtanács jelentékeny része […] gangster, nem látom fantasztikumnak Zilahy[nak] azt a jóslatát, hogy a gangsterek társadalma fogja átvenni a hatalmat
(1933 Nyugat)
Igen, igen, ez elméletileg szép dolog, de reálpolitikailag fantasztikum. Nálunk lehetetlen az eféle
(1936 Szabó Dezső)
Vajon mennyivel hihetőbb ez a történet a teremtésmítoszok elbeszéléseinél? Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy fantasztikum tekintetében a fizikusok „genezise” nem marad el egyik mítosz mögött sem
(1978 Simonyi Károly)
[a Jancsó Miklós által említett] háromszázezer néző kilenc azóta eltelt év távlatából már fantasztikumnak tűnik, hiszen […] az 1994-ben készült összes magyar játékfilmnek együtt se volt ötvenezer nézője
(1996 Magyar Hírlap)
2.
rejtélyes, titokzatos, misztikus jelenség, dolog, ill. vminek az ilyen volta
Birkei gyermekkorától fogva hajlott a fantasztikum felé. Szerette a titokzatos, babonás dolgokat
(1906 Krúdy Gyula)
[a Max Reinhardt rendezte Suburun című, arab tárgyú mesejátékban] a kelet fantasztikuma hol operetté játékosodott, hol pedig filozófiává homályosult
(1911 Feleky Géza)
A hajnali erdő titokzatát, álmokkal, rémekkel, lidércekkel visszajáró fantasztikumát érzékítette meg ezen a festményén Ferenczy
(1922 Elek Artúr)
Mégis, e félhomályos sikátorok, e különös formájú, kicsi házak, e vörös lámpás hidacskák és nyüzsgő utcák csatornaparti zord szépsége és fantasztikuma mindent [ti. a negyedben tapasztalható minden negatív jelenséget] elfogadhatóvá zsongít, mindent elvarázsol
(1997 Kertész Imre²)
3.
a szokásostól, megszokottól eltérő, kivételes(en érdekes v. látványos) dolog, jelenség, ill. vminek a (lenyűgözően) rendkívüli volta
[a Duna-parti bazár- és pavilonsor tervezete] tele fantasztikummal, tele aránytalansággal és a túlterhelt díszítési modor bécsi tervezőkre vall
(1880 Pesti Hírlap okt. 14.)
december 30-ikának fényéből egy-egy fellobbanó láng már végigvilágitott Budapest lüktető utcái fölött, hogy holnapra teljes fantasztikumában bontakozzék ki a nagy nap, IV. Károly magyar király és Zita magyar királyné megkoronázásának történelmi napja
(1916 Pesti Hírlap dec. 30.)
Nincs az én életemben annyi fantasztikum se, mint abban a kilométerkőben, amelyiknek most a hátamat nekivetem itt a tarló szélében
(1934 Móra Ferenc)
[Jean Echenoz] kétszer is járt Budapesten, és a város éppúgy megragadta, mint a „magyar nyelv fantasztikuma
(1995 Magyar Hírlap)
A lakás egyik fantasztikuma a kandalló előtti, óriási gránitlap
(2001 Lakáskultúra)
4. (Ars, kül. Irodt is)
〈vmely szerzőhöz, alkotóhoz, műfaji csoporthoz stb. tartozó mű(vek)ben:〉 (a) fantasztikus elem(ek), motívum(ok összessége, rendszere), ill. az(oka)t sajátos kifejezési eszközökkel megjelenítő művészi ábrázolás(mód)
Shakspeare művei közt a legtöbb fantasztikum a „Viharba” vegyül, ez ugyszólván alapvonása
(1874 Fővárosi Lapok)
A lovag-regény szertelen fantasztikumát a lángeszü Cervantes Don Quichote-ja, az első komikus regény parodizálta ki s tette nevetségessé
(1897 PallasLex.)
Gillray nem volt oly nagy készültségű grafikus mint Rowlandson. Kissé primitív, nyers lapjai néhol Hieronymos Bosch fantasztikumára emlékeztetnek
(1919 Bálint Aladár)
A film [ti. Fritz Lang Metropolis című filmjének] fantasztikuma pedig első látásra sokat ad, azonban hidegebben végiggondolva, meglehetősen szegényesnek tűnik fel
(1927 Hevesy Iván)
Kassák költészetének alaplátása merőben realista látás, de versének egymásmellé rótt realisztikus részletei nyers és gyakran meghökkentően önkényes fantasztikumokkal keverődnek, a kettő együtt csak ritkán tud szervessé nőni és ezért csak ritkán meggyőző
(1931 Fenyő László)
[Karinthy Frigyes] a tudomány képességeit, jellemzően, mindig a fantasztikum eszközeivel vetíti elénk, miként mestere és társa, Verne vagy H. G. Wells
(1965 Ungvári Tamás)
A fantasztikum Kafkánál mint metaforikus képnyelv jelentkezik, a korabeli monarchia rettentő államapparátusát, a bürokrácia torz világát, a kishivatalnok elnyomott egyéniségét mutatja be (akárcsak Gogol a csinovnyik-novelláiban)
(1999 Magyar Hírlap)
4a. (Irodt v. Film is)
ilyen témájú, ábrázolásmódú irodalmi v. filmes mű(vek összessége, csoportja, ill. műfaja)
Lehet pedig a’ regényes, sőt a’ phantasticum is életvalóság’ hatásával, mint a’ Vihar, a’ Nyáréji álom Shakespeartől ’s Dante’ Pokla: de Schiller és Goethénél hibázott az a’ legfőbb teremtő erő melly a’ rajznak, a’ fölfogás’ minden idealissága mellett is, az érzéki élet’ bélyegét megadná
(1838 Figyelmező)
A francia rémregényekkel a 80-as években épp úgy tele voltak a kölcsönkönyvtárak polcai, mint ma az antikváriusok kirakatai, mindenféle német és angol fantasztikumokkal
(1918 Dóczy Jenő)
[Maurice Renard] regényei nagyrészt a tudományos fantasztikum körében mozognak, sok tekintetben hasonlók H. G. Wells műveihez
(1929 TolnaiÚjLex.)
A bunker [című tévéjáték] nem unalmas, műfaját tekintve pedig különleges ötvözete a fantasztikumnak, a kriminek és a lélektani drámának
(1978 Népszava febr. 7.)
[A századforduló után a ponyvairodalomban] kialakulnak az egyszerű olvasó igényeinek megfelelő, kérdéseire válaszokat adó tiszta olvasmánytípusok a lányregénytől a pornográfiáig, a kalandregénytől a fantasztikumig
(1993 A magyarság kézikönyve)
A legmodernebb technikát szerepeltető, a fantasztikum, a thriller és a karriertörténet elemeit ötvöző, terjedelmes, de izgalmas krimi középpontjában egy biológiai alapú, a hagyományosnál egymilliárdszor gyorsabban dolgozó, Kronos nevű chip áll
(1994 Új Könyvek)
Sz: fantasztikumú
Vö. ÉrtSz.; TESz. fantasztikus; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások