fantaziál l. fantáziál

fantáziál ige  fantaziál (kissé rég)

1. tn (tárgyragos határozóval is) ’képzeletének szabad folyást engedve (a valóságtól elrugaszkodva) gondolkodik, képzelődik (vmiről) vki’ ❖ fantáziálok, hogy nagy a baj otthon s tűnődöm, hogy nem jó volna-e hazamenni… (1904 Ady Endre CD0801) | [majdani halálának pillanata] az, amiről ő [ti. Cholnoky Viktor] annyit fantáziált. A halál tette költővé (1912 Kosztolányi Dezső C2751, 60) | Azzal én se vagyok kibékülve, hogy az ember a majomtól származott. Szerintem ez nem létezik. Azt hiszem, a tudósok is csak fantáziálnak, biztosat ők se tudnak (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 300) | Magyar Gyula Félszázad múlva (1907) c. politikai fikciójában egy 1950-ben bekövetkező proletárforradalom iszonyú következményeiről fantáziál (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. tn (tárgyragos határozóval is) ’〈vmely kívánatos személyről, dologról, helyzetről stb.〉 álmodozik, ábrándozik vki’ ❖ [A választások után a balközép politikusai] egy pár napig [a Deák-párttal való] fusióról fantáziáltak (1869 Pesti Napló ápr. 6. esti kiadás C8651, [1]) | [Vitéz:] Ha most egy puszta szigeten volna találkozónk, mondd, enyém lennél-e? [Lévainé:] Ne fantáziálj (1924 Szívós Zsigmond CD10) | semmi rokonságban sem vagyok a reichstadti herceggel, azzal a szerencsétlen kis sasfiókkal, aki mindig arról fantaziált, hogy majd egyszer elfoglalja atyja, ama hatalmas Napóleon trónusát! (1925 Krúdy Gyula CD54) | Kiment tehát újból a földek felé, de az asszonyt már nem találta ott. Egy ideig tehát még fantáziált róla egy kicsit, de aztán elfelejtette az egészet (1961 Füst Milán 9161044, 70) | Anyai nagyszüleivel együtt még nagylány korában is azon fantáziált, hogy anyja egyszer hazajön (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ts (ritk) ’〈vmely nem létező v. kívánatos dolgot, helyzetet stb.〉 képzelőereje segítségével megalkot, megjelenít, ill. létezőként, valóságosként elképzel vki’ ❖ Nem foghatom meg, mondá Valdemár Úr, Anshelmhez fordúlva, mit fantaziál Herfort? Klárikának Klaſtromba kell mennie? Ki akarja azt Ötsém? (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 113) | [Erzsi] csodálatos megbocsátásokról és önfeláldozásokról álmodott, olvadt cukorban fürdő szívekről; a szeretet orgiáit fantáziálta, „lelkek egyességét” (1926 Babits Mihály C0698, 56) | Péterke, maga bizton nem verekedett gyerekkorában. Inkább duzzogott és azt fantáziálta, hogyan verné meg a többieket, ha erős volna (1938 Schöpflin Gyula CD10) | Súlyos felelőtlenség bármilyen vandál cselekedet mögé kultúrharcot fantáziálni (1996 Országgyűlési Napló CD62) | az igazságtevővé előlépett ex-tornatanár bosszúterveket fantáziál és szövöget (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. ts (ritk) ’képzeletében mássá alakít, ill. vmi(lyen)nek képzel, gondol vkit vki’ ❖ az igazi lovag szerelme igazi főúri hölgy, míg Don Quijotéé csak egy hercegnővé fantáziált tenyeres-talpas parasztlány (1964 Sinkó Ervin 9605004, 20) | Talán azért fantáziálta olyan neműnek magát […], mint az a szülő, akivel éppen volt, hogy ne érezze úgy, hogy ezzel a másikat megcsalja (1991 Ingusz Iván 2035004, 210).

2. tn (tárgyragos határozóval is) (/ritk) ’〈kül. önkívületi v. zavaros (elme)állapotban〉 képzelődik, hallucinál, ill. összefüggéstelenül, zavarosan beszél (vkiről, vmiről) vki’ ❖ Bolondgombát ettél öcsém, hogy igy phantaziálsz, nézd meg csak a bajuszomat, nem ismersz? (1851 Székely József C3910, 86) | Iszonyú lázban van, valóságos delírium. Irtóztató, amiket fantáziálva beszél! (1888 Jókai Mór CD18) | [Mozart] eszméletét vesztve még mindig a Requiemről fantáziált, a dobok hangját utánozva (1931 ZeneiLex. CD49) | Halálos ágyán eszméletlenségében a körülötte álló család megdöbbenésére abban az ordinárénak számító bécs-lerchenfeldi proletár tájszólásban kezdett fantáziálni, amelyet távoli gyermekkorában beszélt (1968 Déry Tibor 9107014, 449) | [Chynát] valami mindig aggasztja, még álmában is rémeket lát. Ezúttal azonban nem fantáziál, a rém megjelenik és lecsap (1990 Új Könyvek CD29) | A megfigyelők nem fantáziáltak, valóban kelt a meteor a [föld]felszínen észlelhető hangot (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. tn (kissé rég)(vmely zenei témáról) improvizál, rögtönöz vki’ ❖ [Hubay Jenő] a Phantaisie Tziganesque-nek születését Munkácsynak köszönhette. […] Munkácsy kérte őt, hogy egy-egy melódia felett fantáziáljon. Hubay nem tehetett mást, rögtönöznie kellett, ha nem akart csalódást okozni (1939 Vághy Pál C7791, 77) | négy vagy öt hangra való énekléssel szórakoztak, vagy kedvük szerént fantáziáltak egy témáról (1954 Benedek Marcell ford.–Rabelais 9042010, 26) | csak akkor szabad fantáziálni, ha a növendék már sok kompozíciót ismer (1974 Pernye András 9527001, 121).

3a. ts (kissé rég) ’hangszeren kötetlenül, rögtönözve játszik vmit vki’ ❖ Homályos alkonyati szobában magányos férfi mélyhegedűn játszik, nem egy bizonyos meghatározott melódiát, csak jártatja a vonót, fantáziál, mint a muzsikusok mondják, olyat, aminek nincsen eleje, közepe, vége (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 198).

Vö. ÉrtSz. fantaziál; TESz. fantázia; ÉKsz.; IdSz.

fantaziál lásd fantáziál
fantáziál ige
fantaziál (kissé rég)
1. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
képzeletének szabad folyást engedve (a valóságtól elrugaszkodva) gondolkodik, képzelődik (vmiről) vki
fantáziálok, hogy nagy a baj otthon s tűnődöm, hogy nem jó volna-e hazamenni…
(1904 Ady Endre)
[majdani halálának pillanata] az, amiről ő [ti. Cholnoky Viktor] annyit fantáziált. A halál tette költővé
(1912 Kosztolányi Dezső)
Azzal én se vagyok kibékülve, hogy az ember a majomtól származott. Szerintem ez nem létezik. Azt hiszem, a tudósok is csak fantáziálnak, biztosat ők se tudnak
(1973 László-Bencsik Sándor)
Magyar Gyula Félszázad múlva (1907) c.című politikai fikciójában egy 1950-ben bekövetkező proletárforradalom iszonyú következményeiről fantáziál
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
〈vmely kívánatos személyről, dologról, helyzetről stb.〉 álmodozik, ábrándozik vki
[A választások után a balközép politikusai] egy pár napig [a Deák-párttal való] fusióról fantáziáltak
(1869 Pesti Napló ápr. 6. esti kiadás)
[Vitéz:] Ha most egy puszta szigeten volna találkozónk, mondd, enyém lennél-e? [Lévainé:] Ne fantáziálj
(1924 Szívós Zsigmond)
semmi rokonságban sem vagyok a reichstadti herceggel, azzal a szerencsétlen kis sasfiókkal, aki mindig arról fantaziált, hogy majd egyszer elfoglalja atyja, ama hatalmas Napóleon trónusát!
(1925 Krúdy Gyula)
Kiment tehát újból a földek felé, de az asszonyt már nem találta ott. Egy ideig tehát még fantáziált róla egy kicsit, de aztán elfelejtette az egészet
(1961 Füst Milán)
Anyai nagyszüleivel együtt még nagylány korában is azon fantáziált, hogy anyja egyszer hazajön
(1995 Magyar Hírlap)
1b. tárgyas (ritk)
〈vmely nem létező v. kívánatos dolgot, helyzetet stb.〉 képzelőereje segítségével megalkot, megjelenít, ill. létezőként, valóságosként elképzel vki
Nem foghatom meg, mondá Valdemár Úr, Anshelmhez fordúlva, mit fantaziál Herfort? Klárikának Klaſtromba kell mennie? Ki akarja azt Ötsém?
(1792 Szűts István ford.Naubert)
[Erzsi] csodálatos megbocsátásokról és önfeláldozásokról álmodott, olvadt cukorban fürdő szívekről; a szeretet orgiáit fantáziálta, „lelkek egyességét”
(1926 Babits Mihály)
Péterke, maga bizton nem verekedett gyerekkorában. Inkább duzzogott és azt fantáziálta, hogyan verné meg a többieket, ha erős volna
(1938 Schöpflin Gyula)
Súlyos felelőtlenség bármilyen vandál cselekedet mögé kultúrharcot fantáziálni
(1996 Országgyűlési Napló)
az igazságtevővé előlépett ex-tornatanár bosszúterveket fantáziál és szövöget
(1996 Magyar Hírlap)
1c. tárgyas (ritk)
képzeletében mássá alakít, ill. vmi(lyen)nek képzel, gondol vkit vki
az igazi lovag szerelme igazi főúri hölgy, míg Don Quijotéé csak egy hercegnővé fantáziált tenyeres-talpas parasztlány
(1964 Sinkó Ervin)
Talán azért fantáziálta olyan neműnek magát […], mint az a szülő, akivel éppen volt, hogy ne érezze úgy, hogy ezzel a másikat megcsalja
(1991 Ingusz Iván)
2. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is) (/ritk)
〈kül. önkívületi v. zavaros (elme)állapotban〉 képzelődik, hallucinál, ill. összefüggéstelenül, zavarosan beszél (vkiről, vmiről) vki
Bolondgombát ettél öcsém, hogy igy phantaziálsz, nézd meg csak a bajuszomat, nem ismersz?
(1851 Székely József)
Iszonyú lázban van, valóságos delírium. Irtóztató, amiket fantáziálva beszél!
(1888 Jókai Mór)
[Mozart] eszméletét vesztve még mindig a Requiemről fantáziált, a dobok hangját utánozva
(1931 ZeneiLex.)
Halálos ágyán eszméletlenségében a körülötte álló család megdöbbenésére abban az ordinárénak számító bécs-lerchenfeldi proletár tájszólásban kezdett fantáziálni, amelyet távoli gyermekkorában beszélt
(1968 Déry Tibor)
[Chynát] valami mindig aggasztja, még álmában is rémeket lát. Ezúttal azonban nem fantáziál, a rém megjelenik és lecsap
(1990 Új Könyvek)
A megfigyelők nem fantáziáltak, valóban kelt a meteor a [föld]felszínen észlelhető hangot
(2001 Magyar Hírlap)
3. tárgyatlan (kissé rég)
(vmely zenei témáról) improvizál, rögtönöz vki
[Hubay Jenő] a Phantaisie Tziganesque-nek születését Munkácsynak köszönhette. […] Munkácsy kérte őt, hogy egy-egy melódia felett fantáziáljon. Hubay nem tehetett mást, rögtönöznie kellett, ha nem akart csalódást okozni
(1939 Vághy Pál)
négy vagy öt hangra való énekléssel szórakoztak, vagy kedvük szerént fantáziáltak egy témáról
(1954 Benedek Marcell ford.Rabelais)
csak akkor szabad fantáziálni, ha a növendék már sok kompozíciót ismer
(1974 Pernye András)
3a. tárgyas (kissé rég)
hangszeren kötetlenül, rögtönözve játszik vmit vki
Homályos alkonyati szobában magányos férfi mélyhegedűn játszik, nem egy bizonyos meghatározott melódiát, csak jártatja a vonót, fantáziál, mint a muzsikusok mondják, olyat, aminek nincsen eleje, közepe, vége
(1937 Schöpflin Aladár)
Vö. ÉrtSz. fantaziál; TESz. fantázia; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások