fanyarodik l. fanyalodik
fanyalodik tn ige fanyarodik
1. (›arc‹ v. ›száj‹ jelentésű szóval) ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az arca, szája kénytelen-kelletlen sírásra v. mosolyra görbül, húzódik〉’ ❖ Te Soma! hátha mi még nagyszerü életet is élünk valaha, olyat, a milyenről sokszor álmadoztunk, tudod? Önkénytelenül keserü mosolyra fanyarodott ajkam (1846 Petőfi Sándor 8366466, 40) | Fosztogatói vigyorgó képpel kandikálnak rá kapuk aljjából, utca-szögletekről, gyönyörködve a nevetségig fanyalodott és sirásra görbült ábrázaton, melyet a kárvallott fiu e váratlan elemi csapáshoz vág (1858 Vajda János 8503076, 180) | bánatosra fanyalodott képpel (1929 Komáromi János² C7748, 309) | A császár megállott, szomorkás, unott mosolyra fanyalodott a szája (1943 Pesti Hírlap szept. 7. C5691, 3).
2. ’〈(pozitív) hangulat, érzelmi állapot stb. (kifejeződése)〉 viszafogottabbá v. negatívvá változik, ill. így válik vmilyenné v. vmivé’ ❖ Vagy talán ott van az oka Petőfi állandón komoly haza- és szabadság-szerelmének és annak, hogy lelkesedése keserű humorrá inkább, de francziásan víggá nem fanyarodott, hogy nem oly soká élt mint Béranger; nem volt ideje, hogy a küzdés végét, reményei tönkre jutását megerje (1894 Imre Sándor² C7627, 290) | a mosoly[, amelyet a huszárok nagyszerűsége kiváltott,] a gúnyba és szánalomba fanyarodik, majd nevetésbe csattan, mikor [Gvadányi] a gyalogokat rajzolja (1894 Széchy Károly CD55) | Sem a bolgárok, sem a szerbek nem akarják a háborut folytatni, amint azt meg lehet érezni azokból a fanyalodott nyilatkozatokból is, amelyek a konstantinápolyi események hatása alatt ma Szófiából és Belgrádból érkeztek (1913 Pesti Napló jan. 25. C8691, 2) | Menekültek!... Amikor nézem őket, szomorúsággá fanyalodik szívemben az a lángoló hajnali harsogás, amely most estefelé bezengi a rónákat (1938 Pesti Napló nov. 6. C8716, 7) | Szembenéz az új világveszedelmekkel, s felelősségérzete, tenniakarása mit sem változott. Csak optimizmusa fanyarodott bölcsebbé (1978 Népszava ápr. 22. C7443, 6).
3. (kissé rég) ’〈annak kif-ére, hogy kénytelen-kelletlen v. akaratlanul, ill. kedvetlenül fog vmihez v. csinál vmit vki〉’ ❖ Nagy fanyarodtan nekiálltak a vizsgáló férfiak, s elkezdék a fakó iratok fülledt boglyáját széjjelszedni (1862 Jókai Mór CD18) | [A kőtörő a püspök és díszes kíséretének elvonulta után] nagysokára fanyalodott ujra a munkának (1905 Pesti Napló márc. 22. C6634, 2) | [Tir] úgy tudta ezeket [ti. a történeteket], nagyokat röhögve, elmondani, hogy a hallgatók is nevetésre fanyalodtak (1933 Gelléri Andor Endre CD10) | [Ka-Bor fia] csak akkor fanyalodott ugráshoz, amikor látta, hogy két társa nem vet ügyet arra: megy-e, marad-e, hanem tovább ugrál ágról-ágra (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 39).
3a. (-ra/-re, ritk. -hoz/-hez/-höz ragos határozóval) ’〈annak kif-ére, hogy szorult helyzetében vmire kényszerül, kénytelen (meg)tenni vmit vki〉’ ❖ El-pirúla ekkor valaki [ti. Etelka átvéve az ajándékot], és gyarlósága el-is-vádoltatott vólna, ha szokott mesterségére nem fanyarodott vólna. Egy kis félre-köhentéssel, pirúlttságának okát el-akará hímezni (1786 Dugonics András 8116002, 179) | [mivel az asszony nem volt elég bátor, hogy a hadnagy] szemébe mondgyon valamit, a’-mi a’ fenyegetésnek csak árnyéka-is lenne; ismétt a’ Levél-íráshoz fanyarodott (1803 Dugonics András C1474, 727) | az én koromban arra fanyalodik az asszony, hogy maga udvaroljon a fiatal uraknak… (1895 Herczeg Ferenc 9241012, 104) | Közéleti emberként elítélhette ugyan a rút pénzhajszát, de magánemberként maga is erre fanyalodott (1992 Gerő András 2027022, 10) | a hallgatók a kezdeti felbuzdulás után egyre ritkábban keresték fel [Szalai Sándor] óráit. Ezt tapasztalva önkorlátozásra fanyalodott (2002 Magyar Hírlap CD09).
3b. (-ra/-re, ritk. -hoz/-hez/-höz ragos határozóval) ’szorult helyzetében, nem lévén lehetősége megfelelőbb kiválasztására, rá van utalva, rászorul vkire, vmire vki’ ❖ Ha tsak könnyen tartózkodom, Magam is rád fanyalodom (1811 Terhes Sámuel C4120, 60) | De itt hagyott a gyöngypárod, ugye? s most Jakabhoz fanyalodtál! (1885 Fővárosi Lapok C8101, [105]) | kénytelen-kelletlen egymás segítségére fanyalodtak (1986 Csepeli György 1029001, 39) | [a drámában a pincérlány] nem utasítja el a hierarchiát, a fényt és a befolyást, Figarójára legfeljebb jobb híján fanyalodik (2010 Vári György 3153015, 1225).
3c. (-ra/-re ragos határozóval) ’〈annak kif-ére, hogy vminek a hiányában v. szűkében kénytelen vmit (el)fogyasztani vki, vmi〉’ ❖ [A meggyvágó] szükség esetén növénymagvakra fanyalodik s tavaszszal a fák rügyeit is lecsipdesi (1899 Chernel István CD34) | [tél vége felé a munkások] dohány hiányában az üres pipát szortyogtatták, vagy bagóra fanyalodtak (1941 Veres Péter 9771013, 79) | Csak egy baj volt, hogy a sör biza elfogyott, így a borra fanyalodtak (1947 Hunyady József 9265001, 13) | Valószínűleg a rododendron mérgezte meg Kr. e. 401-ben a görög II. Kürosz zsoldosait is, amikor Perzsiából visszavonulóban kiéhezve a „pontusi” mérges mézre fanyalodtak (1999 Természet Világa CD50).
4. (rég, nyj) ’〈növényi rész〉 fonnyad, töpörödik, ill. 〈testrész, szerv〉 sorvad, aszik’ ❖ Fanyarodni: fanyarúlni, tepedni (1792 Kisded szótár C0816, 53) | szeremtsenn mondják: fonyorodik a’ szll levél, azaz, öszve fonyjad, öszve sugorodik, ha meg üti az öböly. Fony íge igen helyes lenne a’ Gyógyító tudománybann […]; mertt Phtphisicus ember, a’ kinek a’ tüdeje fonyorodik, vagy fonyjad, hirvad, sorvad, és asz (1833 Magyar–diák szókönyv C5404, 218) | Van szalma elegendő, de a szem kevés és fanyorodott (1853 Pesti Napló nov. 5. C8635, 4).
4a. (rég) ’szegényebb, nyomorúságosabb állapotba kerül vki’ ❖ ſzigorodni [=] nyomorodni, ſorvadni, fanyalodni, fogyatkozni, ſzegényedni (1784 Kisded szótár C0815, 73) | Szigorodni, nyomorodni, servadni; fanyalodni; fogyatkozni, szegényedni (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, s4).
5. (rég) ’lassan, nehézkesen megy, vánszorog vki’ ❖ Fanyalogni: fanyarodni, vánſzorogni, vajudni, epedni (1792 Kisded szótár C0816, 53) | Fanyalodom: (vánszorgok) Contabesco, torpesco (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 97).
Ö: el~, rá~.
ÖU: bele~, félre~, hátra~, hozzá~, neki~, össze~, vissza~.
Vö. CzF. ~, fanyarodik; ÉrtSz.; TESz. fanyalog; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, fanyalodott