🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

faragatlan mn  faragtalan (ritk)

1. ’megmunkálatlan, nyers, nem megfaragott 〈fa, érc, kőzet〉, ill. 〈ezeknek〉 ilyen 〈állapota〉’ ❖ Egyedül a’ Nevelés tehet belölünk vagy faragatlan tkéket, vagy szépen formált képeket (1781 Keresztúry József ford.–Rautenstrauch C2635, 28) | kuvats-k [=] nagy faragatlan termés-k (1784 Kisded szótár C0815, 44) | a’ [palota] fedeléhez Még faragatlan fák vagynak halmozva rakásra (1814 Fazekas Mihály 8138030, 8) | Becsesb a’ faragatlan gyémánt a’ simított kovánál (1831 Széchenyi István 8429006, 67) | Azon granit szikladarab, mellyen Nagy Péter szobra áll, faragatlan állapotában 30,000 mázsát nyomott (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a fejfa földbe ásott vége] többnyire megmarad nyers állapotban faragatlanúl (1909 Malonyay Dezső CD07) | faragatlan gránittömb (2007 Nádori Lídia ford.–Kuckart 3150007, 642).

1a. (/ritk) ’díszítés nélküli, faragással, véséssel nem megmunkált 〈tárgy, épület(rész)〉’ ❖ Ragyivátlan: diſztelen, faragatlan (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 150) | Három-félék a’ leg-jelesbb Görög épletek, úgy-mint: a’ Doriai, Jóniai, és Corynthusi. [...] A’ Gothusi ſzépſégek valóſággal nem egyebek, hanem fényes hibák, a’ régi Toscániai épletek pedig faragatlanok (1795 Gvadányi József ford. 7125025, 370) | A [sír]kő mohos s faragtalan (1835 Eötvös József C1605, 20) | Hogy keletről nyugatra haladt az épités, annak bizonysága az, hogy a keleti oszlopfők jobban ki vannak dolgozva, s a nyugati végső ilyen diszitmény egészen faragatlan (1885 Salamon Ferenc 8402013, 196) | a faragtalan gerendafalon mindenütt penészgombák ütköztek ki (1924 Havas András Károly CD10) | A faragatlan faoszlopos, fagerendás tornácok országos elterjedettségűek (1982 NéprajziLex. CD47).

2. ’nem eléggé kidolgozott, kiforratlan, ill. nyers nyelvezetű 〈mű, kül. vers v. dal, ill. stílus stb.〉’ ❖ faragatlan Inſtántziájokat légyen kiknek pallérozni [az eklézsiai gyűléseken a papoknak] (1785 Magyar Hírmondó C0273, 722) | rekedett torkát faragatlan dalnak ereſztvén (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 41) | A’ faragatlan verseiket ki-rikóltva katzagnak (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 71) | az írásban a’ Kadmus nyelve is elég faragatlan vólt (1815 Pálóczi Horváth Ádám C4107, 11) | A’ Kritikosznak észre vételei némelly helyeidre figyelmet érdemlők, másokra nem, de ő legalább soha és sehol se faragtalan, és mindenha mindenhol okát adja (már akar jól akar roszszul) észre vételeinek (1831 Dessewffy József C4938, 552) | A darabos, faragatlan, harmoniátlan és gondatlan német styl pedig még gyöngébbnek mutatja a munkát mint a milyen az valóban (1852 Szemere Bertalan 8437003, 168) | Ami Adynál szentimentalizmus, Kassáknál erő, ami ott szimbólum, itt faragatlan egyszerüség (1924 Gáspár Endre 9175001, 26).

3. ’〈vmely személynek, közösségnek〉 az az 〈állapota〉, hogy a kulturáltság alacsonyabb fokán áll, nem eléggé kifinomodott, műveletlen, ill. ilyen állapotú 〈személy, közösség〉’ ❖ a’ nyelvek egybe-vétteſſenek, a’ kiváltképpen valóbb ſzokat ki-válogatván, és rendbe ſzedvén, a’ melyekkel élnek még a’ leg faragatlanabb népek-is (1785 Magyar Hírmondó C0273, 818) | meg voltak lepetve a faragatlan durvának tartott háziasszony [...] müveltsége által (1867 Honvédek Könyve C2102, 52) | ezek a faragatlan, bárdolatlan emberek válogatlan beszédükkel, természetes tetteikkel [...] nem is olyan undorkeltőek (1885 Kabos Ede C2465, 9) | Ameddig Metternich herceg vitte az osztrák ügyeket, Széchenyi úgy nézett Bécsre, ahogy világlátott apa pirul faragatlannak maradt fiaiért (1942 Németh László² 9485035, 326) | az én faragatlan, műveletlen és nálam százszor különb öcsém (2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.–Rowling 3325007, 587).

3a. (kissé rég) ’ilyen személyre, közösségre jellemző, rá valló egyszerű, es. primitív 〈észjárás, lelkület, tulajdonság stb.〉’ ❖ faragatlan tudományú keresztyéneknek (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 416) | keményen és faragatlanul nevekedett személyek (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ C0965, 21) | faragatlan egyűgyűségében mit sem tud a világról (1897 Irodalomtörténeti Közlemények C0214, 189) | nyers, faragatlan gyermeklélek (1938 Weöres Sándor 9788144, 12) | [az istenek] titkaikat oly homályosan sejtetik a faragatlan elmékkel, hogy szinte fel sem fedettnek s meg nem nyilvánultnak mondhatjuk őket! (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 10).

4. ’jellemzően bántóan, gorombán v. az erkölcsöket sértően, es. durván viselkedő 〈személy〉’ ❖ Azok a’ közönséges Nemeſsek. Kik tsak egyet hágnak-is által ezekbl a’ parantsolatokból [ti. a nemesekre vonatkozó tízparancsolatból], minden engedelem, és irgalmaſság nélkl a’ többieknek szemek eltt dúrváknak, és faragatlanoknak látſzatnak (1784 A közönséges nemesség ford. C3608, 13) | Mylord, ha megengeded, tapaszszá morzsolom ezt a faragatlan kölyket (1854 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | nyers, faragatlan, garázda fickók (1879 e. Vahot Imre 8502001, 113) | Homéros istenei mégis előkelőek, sőt istenek tudnak maradni, míg Spitteler istenei ellenszenves, faragatlan tuskók (1941 Szerb Antal 9668027, 236) | Martha (letorkolja George-ot): Te faragatlan… fogd be a szád! (1967 Elbert János ford.–Albee 9121003, 16) | Evés után úgy nézek ki, mint egy terhes asszony, a társaság egyik faragatlanabb tagja rá is kérdezett, más állapotban vagyok-e már megint… (2001 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’ilyen emberre jellemző 〈viselkedés, modor〉, ill. a jó ízlést, erkölcsi érzéket sértő, vaskos v. trágár 〈kifejezés, megnyilvánulás, humor stb.〉’ ❖ szálkás tréfáit, káromló szavait, hetyke eskeit, ’s faragatlan szokásit tanúlta-el (1832 Fáy András¹ C1703, 40) | a felső-stiriai beszéd épen nem finoman hangzik, példáúl koránsem oly nyájas-bizalmasan, mint a karintiai német; inkább lusta szavú, nyers, faragatlan humorú és kemény ejtésű (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A kereskedő a maga durva faragatlan modorában valami igéret félét mormogott maga elé (1894 Fésűs György ford.–Beecher Stowe 8143001, 24) | Koplalásban gyakorlott, kopott vándorszinész [Petőfi], a modora szögletes, a viselkedése faragatlan, de rajta van már a disztinkció (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 72) | Szegény rokongyerekek is sokat voltak kénytelenek tűrni tőlünk. Emlékezem, nem egyszer, hogy megríkattuk őket, komisz és faragatlan szavainkkal, nyegle és fennhéjázó viselkedésünkkel (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 127) | faragatlanul ráförmedtem (1978 Lengyel Péter 9397001, 88) | Veszedelmesen terjed a durva, faragatlan, önző viselkedés (1996 Magyar Hírlap CD09) | faragatlan megjegyzést tesz a háziasszonyra (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farag; ÉKsz.; ÚMTsz.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
faragatlan melléknév
faragtalan (ritk)
1.
megmunkálatlan, nyers, nem megfaragott 〈fa, érc, kőzet〉, ill. 〈ezeknek〉 ilyen 〈állapota〉
Egyedül a’ Nevelés tehet belölünk vagy faragatlan tkéket, vagy szépen formált képeket
(1781 Keresztúry József ford.Rautenstrauch)
kuvats-k [=] nagy faragatlan termés-k
(1784 Kisded szótár)
a’ [palota] fedeléhez Még faragatlan fák vagynak halmozva rakásra
(1814 Fazekas Mihály)
Becsesb a’ faragatlan gyémánt a’ simított kovánál
(1831 Széchenyi István)
Azon granit szikladarab, mellyen Nagy Péter szobra áll, faragatlan állapotában 30,000 mázsát nyomott
(1854 Vasárnapi Újság)
[a fejfa földbe ásott vége] többnyire megmarad nyers állapotban faragatlanúl
(1909 Malonyay Dezső)
faragatlan gránittömb
(2007 Nádori Lídia ford.Kuckart)
1a. (/ritk)
díszítés nélküli, faragással, véséssel nem megmunkált 〈tárgy, épület(rész)
Ragyivátlan: diſztelen, faragatlan
(1786 Baróti Szabó Dávid)
Három-félék a’ leg-jelesbb Görög épletek, úgy-mint: a’ Doriai, Jóniai, és Corynthusi. [...] A’ Gothusi ſzépſégek valóſággal nem egyebek, hanem fényes hibák, a’ régi Toscániai épletek pedig faragatlanok
(1795 Gvadányi József ford.)
A [sír]kő mohos s faragtalan
(1835 Eötvös József)
Hogy keletről nyugatra haladt az épités, annak bizonysága az, hogy a keleti oszlopfők jobban ki vannak dolgozva, s a nyugati végső ilyen diszitmény egészen faragatlan
(1885 Salamon Ferenc)
a faragtalan gerendafalon mindenütt penészgombák ütköztek ki
(1924 Havas András Károly)
A faragatlan faoszlopos, fagerendás tornácok országos elterjedettségűek
(1982 NéprajziLex.)
2.
nem eléggé kidolgozott, kiforratlan, ill. nyers nyelvezetű 〈mű, kül. vers v. dal, ill. stílus stb.〉
faragatlan Inſtántziájokat légyen kiknek pallérozni [az eklézsiai gyűléseken a papoknak]
(1785 Magyar Hírmondó)
rekedett torkát faragatlan dalnak ereſztvén
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
A’ faragatlan verseiket ki-rikóltva katzagnak
(1812 e. Rájnis József ford.Vergilius)
az írásban a’ Kadmus nyelve is elég faragatlan vólt
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
A’ Kritikosznak észre vételei némelly helyeidre figyelmet érdemlők, másokra nem, de ő legalább soha és sehol se faragtalan, és mindenha mindenhol okát adja (már akar jól akar roszszul) észre vételeinek
(1831 Dessewffy József)
A darabos, faragatlan, harmoniátlan és gondatlan német styl pedig még gyöngébbnek mutatja a munkát mint a milyen az valóban
(1852 Szemere Bertalan)
Ami Adynál szentimentalizmus, Kassáknál erő, ami ott szimbólum, itt faragatlan egyszerüség
(1924 Gáspár Endre)
3.
〈vmely személynek, közösségnek〉 az az 〈állapota〉, hogy a kulturáltság alacsonyabb fokán áll, nem eléggé kifinomodott, műveletlen, ill. ilyen állapotú 〈személy, közösség〉
a’ nyelvek egybe-vétteſſenek, a’ kiváltképpen valóbb ſzokat ki-válogatván, és rendbe ſzedvén, a’ melyekkel élnek még a’ leg faragatlanabb népek-is
(1785 Magyar Hírmondó)
meg voltak lepetve a faragatlan durvának tartott háziasszony [...] müveltsége által
(1867 Honvédek Könyve)
ezek a faragatlan, bárdolatlan emberek válogatlan beszédükkel, természetes tetteikkel [...] nem is olyan undorkeltőek
(1885 Kabos Ede)
Ameddig Metternich herceg vitte az osztrák ügyeket, Széchenyi úgy nézett Bécsre, ahogy világlátott apa pirul faragatlannak maradt fiaiért
(1942 Németh László²)
az én faragatlan, műveletlen és nálam százszor különb öcsém
(2008 Tóth Tamás Boldizsár ford.Rowling)
3a. (kissé rég)
ilyen személyre, közösségre jellemző, rá valló egyszerű, es. primitív 〈észjárás, lelkület, tulajdonság stb.〉
faragatlan tudományú keresztyéneknek
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
keményen és faragatlanul nevekedett személyek
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
faragatlan egyűgyűségében mit sem tud a világról
(1897 Irodalomtörténeti Közlemények)
nyers, faragatlan gyermeklélek
(1938 Weöres Sándor)
[az istenek] titkaikat oly homályosan sejtetik a faragatlan elmékkel, hogy szinte fel sem fedettnek s meg nem nyilvánultnak mondhatjuk őket!
(1964 Jékely Zoltán ford.Boccaccio)
4.
jellemzően bántóan, gorombán v. az erkölcsöket sértően, es. durván viselkedő 〈személy〉
Azok a’ közönséges Nemeſsek. Kik tsak egyet hágnak-is által ezekbl a’ parantsolatokból [ti. a nemesekre vonatkozó tízparancsolatból], minden engedelem, és irgalmaſság nélkl a’ többieknek szemek eltt dúrváknak, és faragatlanoknak látſzatnak
(1784 A közönséges nemesség ford.)
Mylord, ha megengeded, tapaszszá morzsolom ezt a faragatlan kölyket
(1854 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
nyers, faragatlan, garázda fickók
(1879 e. Vahot Imre)
Homéros istenei mégis előkelőek, sőt istenek tudnak maradni, míg Spitteler istenei ellenszenves, faragatlan tuskók
(1941 Szerb Antal)
Martha (letorkolja George-ot): Te faragatlan… fogd be a szád!
(1967 Elbert János ford.Albee)
Evés után úgy nézek ki, mint egy terhes asszony, a társaság egyik faragatlanabb tagja rá is kérdezett, más állapotban vagyok-e már megint…
(2001 Magyar Hírlap)
4a.
ilyen emberre jellemző 〈viselkedés, modor〉, ill. a jó ízlést, erkölcsi érzéket sértő, vaskos v. trágár 〈kifejezés, megnyilvánulás, humor stb.〉
szálkás tréfáit, káromló szavait, hetyke eskeit, ’s faragatlan szokásit tanúlta-el
(1832 Fáy András¹)
a felső-stiriai beszéd épen nem finoman hangzik, példáúl koránsem oly nyájas-bizalmasan, mint a karintiai német; inkább lusta szavú, nyers, faragatlan humorú és kemény ejtésű
(1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A kereskedő a maga durva faragatlan modorában valami igéret félét mormogott maga elé
(1894 Fésűs György ford.Beecher Stowe)
Koplalásban gyakorlott, kopott vándorszinész [Petőfi], a modora szögletes, a viselkedése faragatlan, de rajta van már a disztinkció
(1917 Schöpflin Aladár)
Szegény rokongyerekek is sokat voltak kénytelenek tűrni tőlünk. Emlékezem, nem egyszer, hogy megríkattuk őket, komisz és faragatlan szavainkkal, nyegle és fennhéjázó viselkedésünkkel
(1937 Remenyik Zsigmond)
faragatlanul ráförmedtem
(1978 Lengyel Péter)
Veszedelmesen terjed a durva, faragatlan, önző viselkedés
(1996 Magyar Hírlap)
faragatlan megjegyzést tesz a háziasszonyra
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. farag; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások